A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 15. szám - A lakásbérlő jogi helyzete az árverési vevő irányában

A JOG 123 engedi meg a jobb ruházkodást és én magam ismertem családos ügyészt, ki hetenként többször hus nélkül volt kénytelen ebédjét elfogyasztani. A bírói hivatás sok és nehéz tanulmányt, sok és fáradságos és költséges munkáját igényli, és a ki mint biró egész életét az államnak szenteli, joggal megkívánhatja, hogy nehéz hivatását anyagi gondok ne zavarják. Ideje tehát, hogy bíráink tisztességes fizetéssel láttassanak el és joggal elvárhatja az ország, hogy a kormány valahára ezen égető bajon segítsen és hogy eleje vétessék végre annak, hog> minden budget tárgyalása előtt e tárgyban az érdekelt körök részéről jogos kívánalmak hangozzanak el a pusztában. A lakásbérlő jogi helyzete az árverési vevő irányában. Irta . FÉNYES VINCE, borosjenői kir. albiró. Hasonló cim alatt S z ö v é n y i Gusztáv albiró ur azon kérdést veti fel: avajjon van-e joga az árverési vevőnek ahhoz, hogy az 1881. évi LX. t.-c. 181, £-ában foglalt rendelkezést figyelmen kivül hagyva, külön magánközjegyzői avagy bírói felmondás nélkül az általa megvett házban lakó bérlőt a birtokba vezetés folytán kilakoltassa?)) Erre a kérdésre a tisztelt kartárs ur is azt a feleletet adja. a mi egyedül helyes, t. i. hogy nincs joga. Ehhez — hogy indokolva legyen — nem kell hosszas jogi értekezés, elég a törvény világos intézkedése. Nevezetesen a vh. törv. 180. §-a azt rendeli, hogy a tkvi hatóság a vevőnek vételi bizonyítványt ad, melynek alapján a vevő az ingatlant birtokába veheti «s a mennyiben ebben a végrehajtást szenvedő vagy bárki más által gátoltatnék, a birtokba vételre nézve a községi, vagy közigazgatási hatóság segédletét veheti igénybe". «Ha a vevő kívánja, a birtokba helyezés birói kiküldött által és szükség esetén karhatalom alkalmazása mellett eszközöltetik)). Hogy azonban «bárki más» alatt a bérlő vagy haszonbérlő nem értetett a törvény által, azt kétségtelenné teszi a nyomban következő 181. a mely kétségtelenül kimondja, hogy a bérlők és haszonbérlők a használati jogot az árverési vevőnek az árveréskor folyamatban levő gazdászati év végével, illetőleg a helyi sz bályoknak megfelelő, ilyennek nem létében pedig 3 havi felmondásra tartoznak átbocsátani. E magyarázat helyességét támogatja a vh. törv. megalkotójának : dr. I m 1 i n g Konrád urnák az általunk kifejtett állásponttal azonos magyarázata. («A vh. törv. magyarázatán II. kiad. 350—353. 1.) De következik e magyarázat helyessége abból is, hogy a birtokba vezetés és kilakoltatás nem azonos jogi fogalmak s a bérbeadott ingatlannál az előbbinek alig van más célja és tartalma, mint hogy a bérlőnek törvényes alakban is tudtára adassék a tulajdonos változása, illetve hogy a bért ezután az uj tulajdonos van jogosítva beszedni. A birtokba vezetés és kilakoltatás fogalmi különbözőségéből folyik az is, hogy az a kiküldött, a ki birtokba vezetésre van kiküldve. e megbízásának korlátain belül tartozván maradni, bérletbőli kimozditást —- kilakoltatást — nem foganatosíthat, mert errre megbízatása nincs. L'gy látom azonban t. kartársam cikkéből, hogy W. P. ur sántikál s ^-lovaglást folytat; önállóan s keretéből kiszakítva értelmezvén a vh. törv. 180. í;-át s ily uton próbálgatja — hogy ne mondjam a bíróságot a birói kiküldöttet beugratni egy oly dologba, a melynek hátul ütő pálcáját a btk. szakaszai képezik. Tehát a fenforgó esetben a bérlővel szemben : hands off! Ausztria és külföld. Külföldi judikatura. Zárlat alatt levő ház tulajdonosa, kinek lakása a zárlat alatt levő házban van, ezen lakásra vonatkozólag a zárgondnokkal bérleti szerződést köthet. (Legf. ítélőszék Bécs 2,471/98.) Nem engedhető meg a végrehajtást szenvedett üzleti követeléseinek lefoglalása, ha egyidejűleg az üzletre zárlatészárgondnok kirendelése kéretik és ezen kérelemnek hely adatott. Nem foglalhatók le a végrehajtást szenvedett által kiadott sorsjegyek, ha a sorsjáték akként engedélyeztetett, hogy annak keresztülvitelét és rendezését az engedélyes vállalkozóra nem bizhatja. (Legf. ítélőszék Bécs 2,657/98j A váltó elévülését a váltó összeg egy részének beperlése nem szakítja meg. (Német birodalmi Kereskedelmi és váltó törvényszék 1883 dec. 19.) A gazdagodási kereset elévülése csak a váltójogi elévülés befejeztével kezdődik. Elegendő bizonyíték a gazdagodásra, hogy alperes a váltókötelezett vagyonát örökölte. (Bécs 10,384/97.) Bejegyzett közkereseti társaság kereskedő, kinek cége a cégjegyzékben előfordul. A kereskedői minőség a felszámolás ideje alatt is tart. (Semmitősz. határozat Bécs 13,716/97.) Az első életév betöltése után felfogadott nevelt gyermeknek mezőgazdasági szolgálatra való felhasználása szolgálati szerződést hoz létre. Az ilyen nevelt gyermek részére a nevelőapa által végrendeletileg stipulált hagyomány a bérbe beszámítandó. (Legf. Ítélőszék Bécs 10,776/97.) Közli: dr. Oláh Dezső, bpesti ügyvéd. Irodalom. Közigazgatási hatóságok elé utalt kihágások és az azok körüli eljárási es pénzkezelési szabályok. A fennálló törvények, rendeletek és elvi jelentőségű határozatokból rendszeresen összeállította és magyarázó jegyzetekkel kisérte Kiss Emil min. fogalmazó. Athenaeum kiadása. Budapest, 1899. E munkának célja, hogy a kihágási ügyekben ítélkezésre hivatott közigazgatási hatóságoknak, a hatáskörükbe utalt kihágásokra vonatkozó összes törvények és miniszteri rendeletek, ügy a mint azok ma érvényben vannak, rendszeresen egybegyűjtve, rendelkezésükre álljanak. Nagy előnye e munkának, s annak kezelhetőségét szerfelett megkönnyíti, hogy a kihágásokra, eljárásra és pénzkezelésre vonatkozó törvények és rendeletek nem, a mint kibocsátva lettek, egész terjedelmükben közöltetnek, hanem azoknak csak azon részei vannak felvéve, a melyek ma életben vannak s az életben levők közül is csak azok, a melyek egyenesen kihágást állapítanak meg s illetve az eljárási és pénzkezelési szabályokat tárgyazzák, avagy ezekre vonatkoznak. A munkába felvett törvényeket, rendeleteket kiegészítik : a kihágásokra és azok körüli eljárásra vonatkozó elvi jelentőségű határozatok s szerzőnek magyarázó, útbaigazító jegyzetei. Az elvi jelentőségű nagyszámú (mintegy 2,000) határozatok mindenütt azon §. mellett lévén közölve, a melyre vonatkoznak : ez által lehetővé van téve, hogy a törvény alkalmazására hivatott hatóság a felsőbb hatóságok álláspontját a konkrét esetben azonnal, minden keresés nélUül megismerhesse. A könyv használhatóságát nagyban előmozdítja, a részletes tartalomjegyzéken kivül, a bő tárgymutató, s a munkában közölt összes törvényeknek és rendeleteknek időrend szerinti jegyzéke. Egyetlen munka sem volt eddig, mely a kihágásokra vonatkozó összes anyagot és pedig nemcsak a törvényeket, hanem egyszersmind az összes miniszteri rendeleteket is felölelje, s igy e munka, melyre a közigazgatási hatóságoknak minden nap szükségük van, érezhető hiányt pótol s nélkülözhetetlen. Melegen ajánljuk azt, mint kiváló szakmunkát, az összes közigazgatási hatóságok és ügyvédek figyelmébe. Vegyesek. A magyar korona címerével és a m. kir. dohány- és sókisárulási felírással ellátott jelző-táblának nem meggyalázó szándékból történt levétele és elvitele birói uton büntetendő cselekményt nem képez. (A m. kir. ministertanácsnak 1899. évi február hó 1-én hozott határozata.) A m. kir. ministerium a M. András és társai m—i lakosok ellen, panaszos boltajtaján kifüggesztett és m. kir. dohány- és sókisárulási felírással ellátott országos címer levétele és elvitele miatt folyamatba tett bűnügyben, a sz—i kir. járásbíróság és M. vármegye sz—i járásának főszolgabirája között fölmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következően határozott : Ezen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok : A feljelentés szerint M. András és M. Danila m—i legények m. évi augusztus 3-án panaszosnak boltajtajáról levették a magyar korona címerével és m. kir. dohány- és sókisárulási felirattal ellátott jelzőtáblát és azt a községi bíróhoz vitték. A sz—i járásbíróság a feljelentést, mint bűnvádi eljárásra alkalmatlant, félretette. Ezután panaszos a sz—i főszolgabíróhoz fordult feljelentésével. Az ott megtartott tárgyalás során meg lett állapítva, hogy terheltek, ittas fővel, pajkosságból követték el a csinyt panaszossal szemben, miután ez nekik sem dohányt, sem szivarpapirt adni nem tudott. Ezen tényállásban a főszolgabíró hatáskörébe utalt kihágás jelenségeit nem észlelvén, az iratokat a hatásköri összeütközés eldöntése végett, felterjesztette. A feljelentésben körülirt cselekmény, tekintettel arra, hogy terheltek nem meggyalázó szándékból vették le, illetve vitték el az ország címerével ellátott jelzőtáblát, büntetendő jelleggel nem bir. Ezt a kir. bíróság, a saját hatáskörébe utalt büntetendő cselekményeket tartva szem előtt, már végzésileg ki is mondotta. E szerint a saját hatáskörébe utalt kihágásokra vonatkozólag, hasonló határozat hozatala a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, melynél az eljárás tárgyát képező följelentés szintén beadatott, és pedig annál is inkább, mert a feljelentésből kifolyólag teendő