A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1899 / 15. szám - Bűnügyi statistikánk. 1895-1898-ban
A JOG 119 1,318 (97-3%); 1897: 1,130 (97-8%); ülésen kívül: 1895: 17 (l-l°/°); 189G: 37 (2-7»/0); 1897: 26 (2-2»/0) ; e 1intézetlen maradt : 1895: 215 (12 20/o); 1896: 112 (7'6«/,>i 1897: 172 (12-9%). Visszautasittatott a felebbvitel: 1895: 13 (08); 96: 11 (OS); 97: 8 (07°/.). Érdemben elintéztetett: 1895: 1,421 (91-5); 1896: 1,215 (89 7) ; 1897: 1,047 (90 6°/0). R e n d e 1 v é n y i 1 e g : 1895: 120 (7 7); 1896: 129 (9 5); 1897: 101 (8-7). A figyelmes olvasó itt is ugyanazon hibákra és fogyatékosságokra fog reáakadni mint az előző kimutatásban. Az elintézett ügyeket az érdemben hozott határozatok száma szerint részletezve, volt : A) Büntető ügyek: <. helvben- eSészen részben megsemÉ neiyDen 0/ megv;iltoz reszDen misitte. o, hagyatott * megvált. ... feloldatott 4 0 1.ÍU2 31 1,931 1897 1895 1896 1897 63 66 6.9 tattatott ""~& tett 1895 16.825 55 3 2.734 9 0 7,735 25 4 1.226 1S96 16,701 56-8 2,460 83 7,39ö 252 924 10.065 56 9 2.416 86 6.851 24 3 943 8 3 1,948 Pénzügyi k i h á g á s i ügyek: 893 62 8 162 11 4 146 10 3 35 2-5 721 59 3 125 10*3 168 138 29 2 4 722 69 0 120 11 5 100 95 14 13 Felebbvitel felterjesztetett 1895: 11,425; 1896: 11,512; 1897: 11,368; ebből: leérkezett egészben részben megsemmihelybenhagyó megváltoztató sitö 4.692 438 1,447 32 5,665 394 1,779 32 6.062 415 1,571 47 185 130 172 15-2 91 87 feloldó visszautasító 1895 1896 1897 58 47 62 4,028 3.432 3,420 Bírságolás történt 2 esetben : 400 frt erejéig. Ev 1895 1896 1897 1895 1896 1897 1895 1896 1897 1895 1896 1897 érkezett 75,502 77,713 80,817 elintéztetett hátralék Bűnvádi per: 60,932 14,570 64,119 66,960 13.594 13,857 Egyéb bűnvádi ügy: 33,437 38,816 Í0,81 l 260 318 321 6,536 7,370 9.301 32,710 38,105 39,941 Sajtóügy: 178 233 261 Jövedéki ü gy 5,550 6.500 8.165 727 711 873 82 85 60 986 870 1.136 1930 17'43 1715 •117 1 83 2 14 31 54 2673 18-69 1509 11 80 1221 Járásbíróságtól felebbvitt bűnvádi ügy: 1895 1896 1897 A k i r. 1895 1896 1897 1895 1896 1897 15.036 13,559 14,452 14.239 13,038 13.589 797 521 863 530 384 597 járábi lóságoknál folyt bűnügyi vizsgálát. 45,907 33,297 12,610 46.067 33.583 12,484 47,208 34,574 12,634 Vétség és kihágás: 264,118 213,682 50,536 273,911 219,139 54,772 280,7:3 225,322 55,421 27'47 27 10 26-76 1913 2019-74 A kii. törvényszékek száma 67 ; ezek közül a buda pesti kir. keresk. és váltótszék és a budapesti kir. törvényszék bűnügyekkel nem foglalkoznak ; marad tehát büntetőhatósággal felruházott 65 tszék S a j t ó-biróságok : a budapesti kir. btőtvszék, a kir. táblák székhelyein levő kir. tszékek — és esküdtszék nélkül: a fiumei, fehértemplomi karánsebesi és a pancsovai tszékek. Pénzügyi bíráskodást gyakorol a bpesti büntetőtszék, az aradi, beregszászi, besztercebányai, győri, kassai, kolozsvári, nagyszebeni, pécsi, pestvidéki, soproni, szatmár-németii. .szegedi és temesvári tszékek. Egy-egy kir. tszék területén rendszerint 3 6, ritkábban 7—8' kir. járásbíróság van ; csupán a bpesti kir. büntetőtörvényszékhez van egy: a bpesti kir. büntetőjárásbiróság beosztva. Némi euphemismusnak tekinthető azon állítás, hogy «az ujabban (1891. évi XVIII. t.-c. értelmében) szervezett vizsgáló birói rendszerre vezethető vissza azon ere dmény, hogy a bűnesetek és a tettesek kiderítése és igy a büntetendő cselekmények megtorlása több esetben válik lehetővé, mint azelőtt». (Mi ily eredményről mitsem tudunk és ha a ministeri jelentés ilyet állit, ugy azt hiteles statisztikai adatokkal is bizonyítania kellene. Bir-e a ministerium ily hiteles adatokkal és ha igen : miért nem teszi azokat közzé? «A bíróság teendőit, ha eltekintünk is a bűnesetek számának emelkedésétől, jelentékeny számú ügygyei szaporitotta» írectius tömérdek vizsgálatot, nagy munka és időpazarlással visz véghez, melyek végeredménye: az eljárás beszüntetése vagy felmentés. Ellenkezőleg : mi a vizsgálóbiróságok jelenlegi szervezetét eltévesztett experimentumnak tartjuk. Vizsgálóbirák nem születnek : azokat nevelni és kiképeztetni kell, ha az igazságszolgáltatás niveauját emelni és eredményt elérni akarunk. Önámitással azonban aligha fogjuk megoldani ezen kérdést.) «Másrészt azonban — igy folytatja a jelentés öndicséretét — az igazságügyi kormánynak már előre is arról ) kellett gondoskodnia, hogy az uj bünv. prrdttásnak (1896. évi XXXIII. t.-c.) 1900 január l én történő hatályba lépte előtt a birói szervezet kerete meg legyen alkotva ugy, hogy az uj eljárási szabályok alkalmazását a bíróságok megfelelő számú és kellőképen elkészült személyzettel kezdhetik meg» (?!). Van-e ember széles Magyarországon, a ki elhiszi, hogy ez irányban eddig csak egy lépés is történt ? A kir. törvényszékek ügyforgalma az 1895—1897. években az eláző évek hátralékával a következő volt: Bűnügyi vizsgálat: Év érkezett elintéztetett hátralék U It 1895 39,882 31,339 8,343 20-92 1896 38,014 30,921 7.093 1866 1897 38,934 32,407 6,527 1676 Egyéb bűnvádi ügy: 1895 63,255 62,096 1,159 182 1896 66,491 65,345 1,146 171 1897 68,139 67,055 1,084 1-59 Ezen kimutatásból sem a félretételek, sem a beszüntetések vagy felmentések nem derülnek ki, de nem tűnik ki még az sem, hogy hány jogellenes cselekvény esik egy-egy törvényszékre vagy járásbíróságra ? Ellenben szomorú jelenségképen constatálhatjuk, hogy a bűnügyek száma évről-évre nőttön nő! Ha ennek oka pusztán abban rejlenék, hogy most több bűnügy derül ki és kerül kiérdemelt megtorlásra, — miként ezt a ministeri jelentés állítja — akkor némileg belenyugodhatnánk ezen szomorú statistikába. Mert mi is természetesnek találjuk, hogy a büntetendő cselekmény kellő megtorlásban részesüljön. De hol van erre nézve a bizonyíték ? Mivel igazolja a ministerium ezen állítását? Rendelkezésére csak ugyanazon statistikai adatok állanak, mint nékünk, — miből véli tehát ezen megnyugtató nézetet leszármaztathatni ? Ha a feljelentések fokozódott száma a félretételek, megszüntetések és a felmentések változatlan arányát, ellenben a jogerős elitélések nagyobb százalékát tünteti ki, akkor jogosult a fönti állítás — ellenkező esetben (és mi erősen azon nézetben vagyunk, hogy a számarány az elitéléseknél változatlan, ellenben a bármi címen való beszüntetéseknél nagyobb) ez csak egy kis biztatás: «pour la bonne bouche!» Annyi bizonyos, hogy bűnvádi statistikát i g y nem lehet csinálni; ily össze-vissza böngészett és a legfontosabb adatok összeállításának szükségéről és mikéntjéről még sejtelemmel sem bíró olla potridából nem lehet kiszedni és értékesíteni azon tanulságokat, melyek a megbízható adatokban rejlenek; igy nem lehet a jó munkát a kiérdemelt elismerésben részesíteni, a selejteset pedig — és elsősorban a nem szabatosan működő igazságszolgáltatási közegeket — megróni vagy állásukból elmozdítani és őket ügyesebb, szakavatottabb és buzgóbb bírákkal vagy ügyészekkel pótolni. Mindez pedig lehetséges volna, ha a ministerium ezen. adatok egybegyűjtését, a statistikai táblázatok megfelelő át alakítását és feldolgozását és a bíróságok idevágó munkájának ellenőrzését egy szakavatott, feladatát teljesen ismerő és a kezdet nehézségeitől vissza nem riadó lelkes közegre bízná, a ki tanácscsal, példaadással és folytonos buzdítással támogatná az alantas közegeket és nagyban oly sikereket volna képes elérni, mint a milyeneket Hammersberg főügyész és Katona Béla főügyészhelyettes saját szűkebb hatáskörében már eddig is elért. Talán kedvező omen, hogy éppen az ő nevök került most tollúnk hegyére. Dr. Révai Lajos. (Folytatása következik.)