A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 15. szám - Bűnügyi statistikánk. 1895-1898-ban

A JOG 119 1,318 (97-3%); 1897: 1,130 (97-8%); ülésen kívül: 1895: 17 (l-l°/°); 189G: 37 (2-7»/0); 1897: 26 (2-2»/0) ; e 1­intézetlen maradt : 1895: 215 (12 20/o); 1896: 112 (7'6«/,>i 1897: 172 (12-9%). Visszautasittatott a felebbvitel: 1895: 13 (08); 96: 11 (OS); 97: 8 (07°/.). Érdemben elintéztetett: 1895: 1,421 (91-5); 1896: 1,215 (89 7) ; 1897: 1,047 (90 6°/0). R e n d e 1 v é n y i 1 e g : 1895: 120 (7 7); 1896: 129 (9 5); 1897: 101 (8-7). A figyel­mes olvasó itt is ugyanazon hibákra és fogyatékosságokra fog reáakadni mint az előző kimutatásban. Az elintézett ügyeket az érdemben hozott hatá­rozatok száma szerint részletezve, volt : A) Büntető ügyek: <. helvben- eSészen részben megsem­É neiyDen 0/ megv;iltoz reszDen misitte. o, hagyatott * megvált. ... felolda­tott 4 0 1.ÍU2 31 1,931 1897 1895 1896 1897 63 66 6.9 tattatott ""~& tett 1895 16.825 55 3 2.734 9 0 7,735 25 4 1.226 1S96 16,701 56-8 2,460 83 7,39ö 252 924 10.065 56 9 2.416 86 6.851 24 3 943 8 3 1,948 Pénzügyi k i h á g á s i ügyek: 893 62 8 162 11 4 146 10 3 35 2-5 721 59 3 125 10*3 168 138 29 2 4 722 69 0 120 11 5 100 95 14 13 Felebbvitel felterjesztetett 1895: 11,425; 1896: 11,512; 1897: 11,368; ebből: leérkezett egészben részben megsemmi­helybenhagyó megváltoztató sitö 4.692 438 1,447 32 5,665 394 1,779 32 6.062 415 1,571 47 185 130 172 15-2 91 87 feloldó visszautasító 1895 1896 1897 58 47 62 4,028 3.432 3,420 Bírságolás történt 2 esetben : 400 frt erejéig. Ev 1895 1896 1897 1895 1896 1897 1895 1896 1897 1895 1896 1897 érkezett 75,502 77,713 80,817 elintéztetett hátralék Bűnvádi per: 60,932 14,570 64,119 66,960 13.594 13,857 Egyéb bűnvádi ügy: 33,437 38,816 Í0,81 l 260 318 321 6,536 7,370 9.301 32,710 38,105 39,941 Sajtóügy: 178 233 261 Jövedéki ü gy 5,550 6.500 8.165 727 711 873 82 85 60 986 870 1.136 1930 17'43 1715 •117 1 83 2 14 31 54 2673 18-69 1509 11 80 1221 Járásbíróságtól felebbvitt bűnvádi ügy: 1895 1896 1897 A k i r. 1895 1896 1897 1895 1896 1897 15.036 13,559 14,452 14.239 13,038 13.589 797 521 863 530 384 597 járábi lóságoknál folyt bűnügyi vizs­gálát. 45,907 33,297 12,610 46.067 33.583 12,484 47,208 34,574 12,634 Vétség és kihágás: 264,118 213,682 50,536 273,911 219,139 54,772 280,7:3 225,322 55,421 27'47 27 10 26-76 1913 20­19-74 A kii. törvényszékek száma 67 ; ezek közül a buda pesti kir. keresk. és váltótszék és a budapesti kir. törvény­szék bűnügyekkel nem foglalkoznak ; marad tehát büntetőhatósággal felruházott 65 tszék S a j t ó-biróságok : a budapesti kir. btőtvszék, a kir. táblák székhelyein levő kir. tszékek — és esküdtszék nélkül: a fiumei, fehértemplomi karánsebesi és a pancsovai tszékek. Pénzügyi bíráskodást gyakorol a bpesti büntetőtszék, az aradi, beregszászi, beszterce­bányai, győri, kassai, kolozsvári, nagyszebeni, pécsi, pestvidéki, soproni, szatmár-németii. .szegedi és temesvári tszékek. Egy-egy kir. tszék területén rendszerint 3 6, ritkábban 7—8' kir. járásbíróság van ; csupán a bpesti kir. büntetőtör­vényszékhez van egy: a bpesti kir. büntetőjárásbiróság beosztva. Némi euphemismusnak tekinthető azon állítás, hogy «az ujabban (1891. évi XVIII. t.-c. értelmében) szervezett vizsgáló birói rendszerre vezethető vissza azon ere dmény, hogy a bűn­esetek és a tettesek kiderítése és igy a büntetendő cselekmé­nyek megtorlása több esetben válik lehetővé, mint azelőtt». (Mi ily eredményről mitsem tudunk és ha a ministeri jelentés ilyet állit, ugy azt hiteles statisztikai adatokkal is bizonyítania kellene. Bir-e a ministerium ily hiteles adatokkal és ha igen : miért nem teszi azokat közzé? «A bíróság teendőit, ha eltekintünk is a bűnesetek szá­mának emelkedésétől, jelentékeny számú ügygyei szaporitotta» írectius tömérdek vizsgálatot, nagy munka és időpazarlással visz véghez, melyek végeredménye: az eljárás beszüntetése vagy felmentés. Ellenkezőleg : mi a vizsgálóbiróságok jelenlegi szer­vezetét eltévesztett experimentumnak tartjuk. Vizsgálóbirák nem születnek : azokat nevelni és kiképeztetni kell, ha az igaz­ságszolgáltatás niveauját emelni és eredményt elérni akarunk. Önámitással azonban aligha fogjuk megoldani ezen kérdést.) «Másrészt azonban — igy folytatja a jelentés öndicsé­retét — az igazságügyi kormánynak már előre is arról ) kellett gondoskodnia, hogy az uj bünv. prrdttásnak (1896. évi XXXIII. t.-c.) 1900 január l én történő hatályba lépte előtt a birói szervezet kerete meg legyen alkotva ugy, hogy az uj eljárási szabályok alkalmazását a bíróságok meg­felelő számú és kellőképen elkészült személyzettel kezdhe­tik meg» (?!). Van-e ember széles Magyarországon, a ki elhiszi, hogy ez irányban eddig csak egy lépés is történt ? A kir. törvényszékek ügyforgalma az 1895—1897. években az eláző évek hátralékával a következő volt: Bűnügyi vizsgálat: Év érkezett elintéztetett hátralék U It 1895 39,882 31,339 8,343 20-92 1896 38,014 30,921 7.093 1866 1897 38,934 32,407 6,527 1676 Egyéb bűnvádi ügy: 1895 63,255 62,096 1,159 182 1896 66,491 65,345 1,146 171 1897 68,139 67,055 1,084 1-59 Ezen kimutatásból sem a félretételek, sem a beszünteté­sek vagy felmentések nem derülnek ki, de nem tűnik ki még az sem, hogy hány jogellenes cselekvény esik egy-egy törvény­székre vagy járásbíróságra ? Ellenben szomorú jelenségképen constatálhatjuk, hogy a bűnügyek száma évről-évre nőttön nő! Ha ennek oka pusztán abban rejlenék, hogy most több bűn­ügy derül ki és kerül kiérdemelt megtorlásra, — miként ezt a ministeri jelentés állítja — akkor némileg belenyugodhatnánk ezen szomorú statistikába. Mert mi is természetesnek találjuk, hogy a büntetendő cselekmény kellő megtorlásban részesüljön. De hol van erre nézve a bizonyíték ? Mivel igazolja a ministe­rium ezen állítását? Rendelkezésére csak ugyanazon statis­tikai adatok állanak, mint nékünk, — miből véli tehát ezen megnyugtató nézetet leszármaztathatni ? Ha a feljelentések foko­zódott száma a félretételek, megszüntetések és a felmentések változatlan arányát, ellenben a jogerős elitélések nagyobb szá­zalékát tünteti ki, akkor jogosult a fönti állítás — ellenkező esetben (és mi erősen azon nézetben vagyunk, hogy a szám­arány az elitéléseknél változatlan, ellenben a bármi címen való beszüntetéseknél nagyobb) ez csak egy kis biztatás: «pour la bonne bouche!» Annyi bizonyos, hogy bűnvádi statistikát i g y nem lehet csinálni; ily össze-vissza böngészett és a legfontosabb adatok összeállításának szükségéről és mikéntjéről még sejtelemmel sem bíró olla potridából nem lehet kiszedni és értékesíteni azon tanulságokat, melyek a megbízható adatokban rejlenek; igy nem lehet a jó munkát a kiérdemelt elismerésben része­síteni, a selejteset pedig — és elsősorban a nem szabatosan működő igazságszolgáltatási közegeket — megróni vagy állá­sukból elmozdítani és őket ügyesebb, szakavatottabb és buz­góbb bírákkal vagy ügyészekkel pótolni. Mindez pedig lehetséges volna, ha a ministerium ezen. adatok egybegyűjtését, a statistikai táblázatok megfelelő át alakítását és feldolgozását és a bíróságok idevágó munkájának ellenőrzését egy szakavatott, feladatát teljesen ismerő és a kezdet nehézségeitől vissza nem riadó lelkes közegre bízná, a ki tanácscsal, példaadással és folytonos buzdítással támogatná az alantas közegeket és nagyban oly sikereket volna képes elérni, mint a milyeneket Hammersberg főügyész és Katona Béla főügyészhelyettes saját szűkebb hatáskörében már eddig is elért. Talán kedvező omen, hogy éppen az ő nevök került most tollúnk hegyére. Dr. Révai Lajos. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents