A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 15. szám - Bűnügyi statistikánk. 1895-1898-ban

(ff Tizennyolcadik évfolyam. 15 szám ^ÍTW Budap e st, 1899. április 9. Szerkesztőség: jr jmu Előfizetési árak: A JOG V.. Rudolf-rakpart 3 sz. _ g § ,____, Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Kiadóhivatal: (wélStt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Negyed évre _ ^ V.. Rudolf-rakpart 3. sz. BETIUP iZ mm ÉRDEKŰINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. ™ gr \ ~ € [ _ \ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak Dr- RÉVAI LAJOS - Dr. STII_.I_.ER MOR AZ előfizetési pénzek ügyvédek A^'ÍX Mu , Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a _ postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendök. n/r „ ~ : „ i _ ___,•.„__, » küldendők. iviegjelen minden vasárnap. TARTALOM: Rűnügyi statistikánk lsst.'i- 1898-ban. Irta: Dr. Révai Lajos, ügyvéd. tfpest. — A sajtójogi felelősség kérdése. III. Irta : Zsitvay Leó, a bpesti büntető tszék elnöke. — A végrehajtási törvény 163. §-ához. Irta: Dr. Hamar Gvula, kir. járásbiró, Szakolcán. — A magyar birói kar fizetéséről. Irta: Dr. W. J — A lakásbérlő jogi helyzete árverési vevő irányában. Irta: Fényes Vince, kir. albiró. Borosjenő. — Ausztria és külföld : ^Külföldi judicatura, Közli: Dr. Oláh Dezső, ügyvéd, Bpest.i — Irodalom: (Közigazgatási hatóságok elé utalt kihágások és az azok körüli eljárási és pénzkezelési szabálvok. Összeáll.: Kiss Emil, min. fogalmazó.) Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. - Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbiiósági határozatok és döntvények, -f Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok. Bűnügyi statistikánk. 1895—1898-ban. Midőn rövid néhány héttel ezelőtt «a m. kir. igazságügyministerinm 1895—1898. évi működéséről» szóló terjedelmes jelentés közzététetett, azon reményben voltam, hogy ezen jelentés szükségkép az egész — ez időről szóló - bűnügyi statistikát felkarolja és azt feldolgozottan fogja az érdeklődő szakkörök elé terjeszteni. Már előre is örültem azon bő anyagnak, mely jelen tanulmányom íendelkezésére állva, uj szempontokat fog nyitni és sokkal tágabb látkörből engedi majd az egész büntető igazságszolgáltatást elbíráltatni. Mi értelme volna különben az évi táblás kimutatások felsőbb helyre és az országos statistikai hivatalhoz való felterjesztésének ? Csak ezek systematikus feldolgozása képes bűnügyeink bírósági ellátásának helyes képét adni és az igazságügyi kormányzatnak módot nyújtani, az itt-ott mutatkozó kisebb-nagyobb jelentőségű hiányok vagy bajok észleléseié, a normális működésnek minden irányban való biztosítására és a mi fő: egységes iránynak és eljárásnak, ugy a bíróságok mint az ügyészségek működési körében való meghonosítását a. Érdeklődésem azonban csakhamar megcsappant, mikor a terjedelmes: 589 negyedrét lapra terjedő kötetet átlapozva, — az engem kiváltkép érdeklő: a bírósági és ügyészi működést felkaroló bűnügyi statistikáról mindössze három nagyon is fogyatékos táblázatot találtam. Eles szavakkal volnék kény- j telén ezen — legalább is fölületesnek tetsző - és minden szakszerűségtől távol álló dilettáns munkát megróni, ha emlékezetembe nem jutna azon kicsinylő vélemény, melylyel az orsz. statistikai hivatal a bíróságok és ügyészségek részéről hozzá beküldött statistikai kimutatások iránt viseltetik. Homokon építeni absurdum, jobb tehát az építkezést ineg sem kezdeni. Az eddigi bírósági vagy ügyészi kimutatások pedig nagyobbára az illető összeállító (írnok vagy díjnok) phantasiájának szabad szüleményei voltak. Viszont joggal kérdezhetjük, ha a táblázatok csakugyan oly problematikus értékűek: mire való akkor a statistikai anyag közzététele és miért nem gondoskodik az igazságügyi kormányzat egyszer és mindenkorra hiteles anyagról ? A mit vártam, az egy — törvényszékenkint vagy legalább is főügyészségenkint összeállított — táblázat lett volna, melyből kitűnik ; 1. mennyi az összes bűnvádi feljelentések száma? külön osztályozva büntettek, vétségek és kihágások szerint. — és lehetőleg az egyes törvényszékek szeiint részletezve. 2. Mennyi lett ezekből a limine mint bűnvádi eljárásra alkalmailan félretéve? 3. hány vizsgálat folytattatott és hány (nem szerint is megkülönböztetett) személy ellen? 4. hány eljár s lett a vizsgálat befejezése után ügyész indítvány folytán mint eljárásra alkalmatlan beszüntetve és hány férfi és hány nő szabadult meg a vád alól ? Lapunk mai száma 5. mennyi ideig tart egy-egy vizsgálat és mennyi ideig a vizsgálati fogság ? hány esetben lett vizsgálati fogság elrendelve és hány ily egyén ellen lett az eljárás megszüntetve, illetve hozatott felmentő jogerős ítélet ? 6. Hány vádinditvány hozatott, hány lett ezek közül inegfelebbezve és hány határozat ennek folytán megváltoztatva? hány férfi, hány nő lett vádolva, illetve hány szabadult megszüntetés folytán a vád alól ? 7) Hány ügy és hány személy (nem szerint elkülönítve 1 vitetett végtárgyalásra ? 8. hány vádlott férfi és nő lett első-, másod- és harmadbiróságilag felmentve ? 9. Hány elsőbirósági ítélet vált azonnal jogerőssé és hány felebbezés adatott be az első és másodfokú határozat ellen és mily sikerrel ? 10. A mennyiben lehetséges : mennyi idő telt le a feljelentéstől, a jogerős Ítélet hozataláig? 11. Hány befejezett és vádinditványnyal ellátott bűnügy ment át elintézetlenül a jövő évre ? 12. A büntettek, vétségek és kihágások a btk. mely szakasza ellen irányultak és milyen a kiszabott büntetések maximuma és minimuma ; ezzel kapcsolatban kimutatása annak, hogy mennyivel fokozódtak vagy szálltak lejebb a felsőbíróságok által kiszabott büntetések, másod- és harmadfokulag külön kitüntetve? Az i 1 y statistika hálára kötelezné egyfelől a legfőbb felügyeletet gyakorló főhatóságot, másfelől a szakvilágot és a nagyközönséget is, — mert rögtön kitudódnék, hogy hol működik az igazságügyi apparátus szabályosan, hol nem — hol kell személyváltozás utján, vagy más uton-módon közbelépni, erélyesebb intézkedéssel vagy puszta figyelmeztetéssel a bajon segíteni ? Kell-e külön hangsúlyoznunk, hogy azon megmérhetlen javak, melyek a bűnügyi eljárásban kockára vannak téve: a polgárok szabadsága, becsülete, egészsége, anyagi veszélyeztetése nagyon is érdemessé, sőt szükségessé teszik az ily - - bár nagyobb munkásságot és gondot igénylő — statistika összeállítását és lelkiismeretes feldolgozását ? A nemzetre nézve megbecsülhetetlen előny, hogy becsületes és tisztességes emberekből álló törzstőkéje minél nagyobb, minél érintetlenebb legyen, minden ártatlan embernek meghurcolása tehát nemcsak egyéni szempontból, hanem közérdekből is csökkenti ezen törzstőkét, gyengíti az állam politikai súlyát és azért annak mérlegében súlyos veszteség - főleg oly nemzetnél, melynek égető szüksége van arra, hogy minél consolidáltabban, minél egységesebben és minél nagyobb létszámban lépjen ki a porondra és állja ki a versenyt a nagy államok és népek sorában. Könnyű ezek után megítélni, vájjon hazafiasán és nemzeti érdekből cselekszenek-e azon hírlapok is, melyek minden lelkifurdalás nélkül, csupán sensatióhajhászatból pellengérre állítanak, erkölcsileg és anyagilag tönkre tesznek számos ártatlant, a ki ellen nemtelen bosszúból, vagy gyakran csak félreértésből is, lett bűnvádi feljelentés beadva, melynek sorsa még el se dőlt akkor, midőn az illető nyilvánosan már meghurcoltatott. Odáig azonban még nem jutottunk, hogy a bűnvádi eljárás ily magasabb szempontból megítéltessék. Kis emberek kicsinyes érdekeinek, rokon vagy ellenszenves érzületének szintere még ma is azon ága az igazságszolgáltatásnak, a melyben isteni nyugalomnak és tárgyilagosságnak kellene honolnia, a melyből az önzésnek mindenkorra ki kell küszöbölve lennie. Kétségbeesésre azonban nincs okunk, me t határozottan a javulás utján vagyunk, Csak 2—3 évi komoly munka volt szükséges arra, hogy lényeges eredmények eléressenek és a javulás symptoinái mutatkozzanak. Pontos statisztikai adatok,— habár egyelőre csak szűkebb körben — kimutatták az organis12 oldalra terjed.