A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 12. szám - Az igazságszolgáltatás legfelsőbb műhelyéből

Tizennyolcadik évfolyam. m-t 12. szám. K\f9p^y Budapest, 1899. március 19. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. A JOG Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V Rudolf-rakpart 3 sz BET1LAP iZ ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE Á HAGTiR ÜBTYÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJFCYZŐI Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr. Fél • _ • « — « Egész « _ • • — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Az igazságszolgáltatás legfelsőbb műhelyéből. Irta: Dr. Révai Lajos ügyvéd. Bpest. — A lakásbérlő jogi helyzete az árverési vevő irányában. Irta: Szövényi Gustáv, kir. albiró, Szvidnik. — Hézag a végrendelkezési törvényben. Irta: Gaszner Béla, kir közjegyző, Bpest. — Hogy szabályoztassanak a követelések harmadik személyhez való viszonyukban. Irta: Dr. Messzer Arthur, Berlin. — Bellöld : (Ügyvédi mozgalmak. — A magyar Jogászegylet. — Ausztria és külföld: (Külföldi judicatura. Közli: Dr. Oláh Dezső ügyvéd Bpest.) — Nyilt kérdések és feleletek: (A büntetőjog köréből. Irta : A 1 i q u i s.) — Sérelem. (A lugosi kir. törvényszék gyakorlatából. Irta: Peres.) Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbiiósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok.) Az igazságszolgáltatás legfelsőbb műhelyéből. Csak néhány napja, hogy Plósz Sándor benn ül az igazságügyér piros bársonyszékében és már is követelnek tőle részletes progtammot és emberfölötti tevékenységet, - reformmozgalmat az igazságügy minden terén. A részletes programm kifejtésének ideje még nem érkezett, mert arról első sorban a parlamentnek kell beszámolnia és az ezúttal előreláthatólag igen rövid tartamú budgetvita keretében már néhány nap múlva lesz módjában az igazságügyministernek, — az igazságügyi budget tárgyalása alkalmából — nagyszabású programmját kifejteni. De ezen türelmetlenség egyúttal nagyon hízelgő, mert ilyennel Plósz elődei kormányralépténél — talán az egy Szilágyit kivéve — eddig nem igen találkoztunk. Ez arra vall, hogy a jogászközönség P 1 ó s z tói nemcsak nagyot, de rendkívülit vár. Jogosult és indokolt-e ezen vátakozás? Módjában áll-e az igazságügyérnek minden hozzá kötött várakozást kielégíteni és a magyar igazságügy aranykorszakát megteremteni ? Ezen kérdésekre tárgyilagosan, sine ira et studio akarunk felelni. Alanyi szempontból csak a legjobbat várhatjuk. Néma parlamenti hullámok által felszínre és partra vetett homo novussal, hanem egy régi, edzett és harcban megőszült bajnokkal, a tudomány és gyakorlat sok éven át kipróbált főemberével állunk szemben. Ha nagy tudás, óriás tetterő, lelkesedés az igazságügy haladása és reformja iránt és sok évi tapasztalat és gyakorlatban megérett tájékozottság és munkakedv elegendő a teljes siker elérésére — ugy a fenti kérdésre igennel lehetne felelnünk. Mert Plósz akar is, tud is reformálni és az igazságügy döcögő szekerét a mély kátyúból kiemelni, melybe az évszázadok mulasztása és elődei némelyikének vétkes gondatlansága, vagy nembánomsága által jutott. De — fájdalom létezik egy de is — az ő keze is meg van kötve! Megkötve első sorban a szűkre szabott igazságügyi budget által. Nem csupán csaták elnyerésére, hanem jó igazságszolgáltatás megteremtésére is első sorban pénz, sok pénz szükségeltetik, A különbség csak az, hogy a mig hadi célokra a pénz mindig, ha még a föld alól is elő lesz teremtve, addig a Justitia szerény hamupipőke módjára kénytelen tengődni és tőle még a legszükségesebb is el lesz vonva, jóllehet minden e téren történt befektetés uzsorakamattal visszafizetődik az ország jólétének, hitelképességnek, üzleti nagyobb forgalmának és a külföld előtti jó hírnevünk emelése alakjában. De ki is törődik az ily imponderabiliákkal! Vannak azonban a pénzen kivül még más tényezők is, melyek a reformok azonnali és egész terjedelembeni megvalósítását késleltetik. El is tekintve attól, hogy a legnagyobb és eddig is Plósz ernyedetlen aegise alatt állott reformmunkálat: a polgári törvénykönyv teivezete még az előkészítés stádiumában van és életbeléptetése már a jövő század feladata leend, — a többi reformtervezet életbeléptetésének sorrendje és mikéntje is érett megfontolás tárgyát kell hogy képezze még az olyan ministernél is, a ki teljesen tájékozott az alkotások sorrendje és fontossága tekintetében. Attól a perctől kezdve, hogy valamely uj alkotás a nevéhez fűződik, már a felelősség is fokozódottabbá válik. Itt van például a bűnvádi eljárásnak küszöbön álló életbeléptetése, — egy veszedelmes experimentum, mert az esküdtszéki tárgyalásokra sok helyütt még a tárgyalási termek és a szükséges mellékhelyiségek sem állanak rendelkezésre, eltekintve az esküdtek személyében és a birói, ügyészi stb. létszámban előálló nehézségektől. De a minister akar reformokat létesíteni, az ő akarata pedig nem szalmatüz, a milyen sok újonnan kinevezett ministernél éppen addig tart, a mig programmbeszédét elmondotta, hogy aztán a «kismet»-be beletörődve a dolgok menetének szabad folyást engedjen. Plósz eddig is lelke volt az igazságügyministerium kebelében működő és nagyszabású tevékenységet kifejtő — gyakran ironikus mosolylyal nézett vagy éppen csúfolt — reformpártnak; ő be van avatva a törvényalkotó és administrativ igazságszolgáltatás minden ágazatába és sok évi tapasztalat alapján meg tudja különböztetni a megvalósithatót az utópiától. O a tett embere és eddig is kerülte a csillogó phrasisokat; tőle bizton várhatjuk, hogy a mit igér, azt meg is valósitandja, mert azt tenni módjában is áll. Ezek után bízvást állithatjuk, hogy az igazságszolgáltatás minden ágára kiterjedő programmra lehet kilátásunk, mely más programmoktól még annyiban is fog különbözni, hogy mindaz, a mi abban kivihetőnek lesz jelezve, megvalósitva is lesz, egyebekben pedig körvonalozni fogja azon igéret-földjét, melybe majd kedvezőbb pénzügyi viszonyok és talán az általános lefegyverzés mellett — ha későbbi évtizedekben is bevonulhatunk. Lesz tehát kilátásunk egy teljesen reális és minden részletében megvalósítható programmra, melynél csak azt óhajtjuk, hogy P 1 ó s z n a k ezt minden részletében keresztül vinnie és életbeléptetnie is sikerüljön. De Plósz érzi, hogy a jogászközönség tőle némi joggá már most is vár felvilágosítást legközelebbi tervei és teendő felől. És ezen felvilágosítást teljes készséggel meg is adja. Teheti ezt annál könnyebben, mert szakavatottsága folytán azonnal tisztában volt azzal, hogy mit lehet már most és az adott viszonyok közt keresztülvinnie, mit nem. E sorok írójának volt alkalma a minister ez iránybani inten tióit megismerhetni. Sorai nem tarthatnak talán igényt abszolút hitelességre, sem teljességre, de egyszerűen vissza akarják tükröztetni azon benyomásokat, melyek benne a ministerrel folytatott hosszabb beszélgetés alkalmából mintegy leülepedtek. A polgári törvénykönyv tervezete ezúttal szóba sem került. Csak magától értetődő, hogy a minister lényeges közreműködése mellett megkezdett munkálatok ugyanazon irányban és azon erélylyel lesznek folytatva, mint előde alatt. Arról, vájjon szándékozik e a minister az alkotandó mű egyes részleteit különszakitani és azokat törvényhozási megvitatásuk és szentesítésük után azonnal életbeléptetni, valószinünüleg csak a programmbeszédből fogunk felvilágosítást nyerni. Kedvenc tárgya és azért a megvalósításhoz nagyon közel áll Plósz legsajátabb műve: a szóbeli eljárás behozatala a polgári törvénykezés egész terén. A minister a szóbeliség áldásait már az eddigi szűkebb keretben: a sommás eljárásban is megvalósulva látja. Még többet — nevezetesen a perek és még inkább a felebbezések lényeges apasztását — várja a rendes eljárásban behozandó szóbeliségtől. Ennek lényeges kelléke azonban a szakavatottbiróés azért gondja is lesz egy jó, a magasabb igényeknek is megfelelő, jogilag képLapunk mai száma 12 oldalra terjed.