A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 11. szám - A tkvi betétekszerkesztése után

92 3,657. Elintéztetett 1,324. Hátralék 2,333. Váltó. El intéz é|le várt 332. Elintéztetett 208. Hátralék 105. Fel ül vi zs g. sommá s. Elintézésre várt 325. Elintéztetett 144. Hátralék 144. Büntető. Elintézésre várt 8,131. Elintéztetett 2,322. Hátralék 3,809. Szakdijuokok mozgalma. Az országban folyamatban levő betétszerkesztési munkálatoknál alkalmazásban levő tlkvi szakdijnokok nyomasztó helyzetük javítása végett a m. kir. igazságügyministerhez kérvényt nyújtottak be, amelyben arra kérték, hogy betétszerk. szakdijnokok helyett a «betétszerkesztőszakdijnokok»nak hivattassanak s mint ilyenek a m. kir. igazságügyminiszter állal neveztessenek ki; csak fegyelmi ulon legyenek elbocsálh; tók; fizetésük évi 600—7('0 frt. napidíj-átalány legyen, mely eló'l .'ges havi részletekben — a községben való tartózkodás ideje alatt járó 5(1 kr. napidijátalány és természetbeni lakás adásának sérelme nélkül utalványoztassék; családos betétszerk. szakdijnoknak áthelyezése esetén ugy a saját, valamint családja és annak minden tagjának útiköltsége téríttessék meg; úgyszintén áthelyeztetésük esetén kapjanak egy havi fizetést ugy és azon a cimen, amely cimen Írnokok kapnak két havi fizetést; szolgálati idejük a nyugdíjba visszahatólag a leszolgált időnek megfelelőleg s/ámitlassék be; évente 14 napi szabadságidőt élvezhessenek; kellőleg igazolt betegség esetére 3 hónapig az egész, azontúl 3 hónapig a félfizetés s azonm! 6 hónapig az állásuk biztosittassék; a tisztviselőknek biztosított kedvezményben, vagyis vasúti féláru jegy váltására jogosító arcképes igazolvány használatában ők is részesüljenek; a katonai fegyvergyakorlatra való bevonulás esetén a rendes napidíjuk járjon s végül a pályázatok utján betöltendő tkvi írnoki állások elnyerésében a másoló dijnokok felett előnyben részesittessenek. Az épitö iparosok követeléseinek biztosítása. Az építő iparosok követeléseinek biztosításáról tartott február 1 G-án dr. H o rváth János iparhalósági biztos felolvasást az építőmesterek egyesületében. Előadó a németországi viszonyokból indu't ki, mert Németországban keletkezett először e kérdésben nagy moígalom. Azután ismertette a hazai telekkönyvi és építkezési jogviszonyokat s részéről elfogadhatónak jelentette ki azt a mego'dási módot, mely szerint az építkezések a telekkönyvben feljegyeztetnének s ez alapon, ha az építtetők az építő iparosok követeleseit ki nem fizetnék, az épületek értéke az építő iparosok követeléseinek biztositékául és kiegyenlítéséül szolgálna. A terv kivihet őségén e)c az építkezési kölcsönök sem állják útját, mert ezeknek először a telek ériéke szolgál jeizálogul. Amennyiben pedig tényleg építkezési célokra fordíttatnak, az épületek értéke is leköthető fedezetül. De ily esetben az épitési kölcsön felvételéhez még az építőmester hozzájárulása is szükséges volna, ami az építési 1 öU. r.ök felvételét semmiben sem akadályozná A felolvasó állal felvetett eszméhez hozzászóltak: Kauser Gyula. Alpár Ignác, Mnjorossy Géza, dr. Kéler Zoltán, dr. Őrley s még többen, kik mindnyájan elismerték, hogy az előadó által ismertetett módon az építő iparosok égető bajai orvosolhatók volnának. Milyen felmondási idő illeti rreg a napilapnál aikaln ;.zott ujdonsági rovat vezetőjét? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a budapesti kir. Ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa. A törvény kifejezetten nem tartalmaz semmi intézkedést az iránt, hogy a napi sajtónál alkalmazott egyéneket mily mérvű felmondási jog illeti meg, — igy szól a kir. Ítélőtábla, — e szerint ily rendelkezés hiányában ennek a jogi kérdésnek megbirálásáná), a töi\éi.yl,o;cn;,k más viszonylatban kifejezett akarata, analógia utján veendő figyelembe. Ugyanis az 1884. évi XVII. t.-c. 92. §-a az iparosok segédeire, az 1875. évi 37. t.-c. 57. §-a pedig a kereskedők alkalmazottjaira a szerint, amint azok alárendeltebb, avagy fonlosabb munkakörben teljesítenek szolgálatot, két fokozatot állapit meg és ehhez képest a felmondási időt kisebb vagy nagyobb időtartamban állapítja meg. A munkakör fontossága tekinteteién felállított osztályozásnak a szellemi munkával foglalkozók között az idézett analógia utján szintén helyet foglalhat. A bíróság megállapítása szerint, a napisajtó irodalmi munkásai közül az újdonság rovatnak a vezetője a fontosabb munkakört ellátó egyének csoportjába illeszthető. E megállapodást a biróság abból az indokból meríti, mert e foglalkozás kiváló szellemi munkát tételez fel, ugy szintén abból, hogy az ujdonsági rovat vezetője ezt a munkakört önállóan látja el, végre abból, hogy felperest e munkakörben alperes havi 145 frttal alkalmazván, e elijazással a munkálat fontosságát elismerte; ezekből okszerűen következik, hogy az ide vonatkozó jogszabályokat tévesen alkalmazta a felebbezési bíróság akkor, midőn azt mondotta ki, hogy az ujdonsági rovatvezetőt G hétnél több felmonelási igény meg nem illeti. Ezek alapján felperes felülvizsgálati kérelmének helyet adni és a kifejtett jogszabály alkalmazásával felperes felmondási igényét 3 hóban meg állapítani, mindezek következtében pedig a felebbezési bíróság ítéletét a fentebbiek értelmében meg kellett változtatni d G. 260 898 i A poloskás lakásról. A budapesti kir. tszék felebbezési tanácsa: Az a körülmény, hogy a bérelt lakásban poloska féreg szórványosan előfordul, magábanvéve nem alkalmas ugyan a bérleti szerződésnek a bérlemény használhatatlansága okából felbontására, de ha a poloska olyan nagy mennyiségben fordul elő, hogy a férgekkel a lakás valósággal teliive van, abban az esetben a lakás rendeltetésének nem felel meg és mivel a bérbeadó a bérlemény rendes használatért felelős, e használhatatlansága okából i a bérleti szerződés felbontásának helye van. Az elsöbiróság tehát annak a kimondásával, hogy a lakás poloskás volta egyáltalában nem elég ok a bérbeli viszony egyoldalú megszüntetésére, a I fent megjelölt anyagi jogszabályt helytelenül mellőzte, mihez I képest azalperesek felülvizsgálati kérelmének az 1893. XVIII. t.-c. 185. §-ának a) p. alapján helyet kellett adni. (1899. febr. 8. II. E. 8.) Minő cselekményt képez egy hurokban levő nyúlnak jogtalan elvitele ? A budapesti büntető kir. járásbíróság jogtalan elsajátitás vétségével vádalt F. A. elleni bűnügyben 46,915/97. §. sz. a. következően ítélt: vádlott F. A. stb. bűnös a Btk. 367, §-ába ütköző jogtalan elsajátitás vétségében és ezért a Btk. 367. Ba alapján, mindazonáltal a büntető-törvénykönyv 92. §-ának alkalmazása mellett 4 frt pénzbüntetésre Ítéltetik, stb. Indokok: h. ( I. mint a budapesti vadásztársulat vadászmestere feljelentette vádlottat a miatt, mert 1896 december 30-án a kamara erdőben (I ker.) drót hurokkal egy nyulat fogott és azt el akarta vinni, miben őt csak F. L. fővárosi erdőőr akadályozta meg. A rendőrség az ügyet mint saját hatáskörébe nem tartozót ezen kir. járásbirr'. sághoz áttette. A tárgyalás során kitűnvén, hogy vádlott nem a va dlszati törvénybe (1883: XX. t.-c. 27. §.) ütköző tiltott vadászatot követte cl,a mennyiben határozottan tagadta, hogy ő állította volna fel a hurokot, a kir. járábiróság saját hatáskörét megállapítván, vádlottat a jogtalan elsajátitás vétségében (367. §. l mondotta ki bűnösnek, mert vádlott beismerte, hogy a kamara erdőben levő és tulajdonát képező galyfát a vevőnek E. A.-nak megmutatni akarván, véletlenül rá akadt a hurokban lévő élettelen nyúlra, melyet felvévén, haza akart vinni, de erdőszélén az erdöör vele találkozván, azt tőle elvette. A jogtalan elsajátitás be volt fejezve, mert vádlott a nyulat már egy darabig vitte, és pedig azon szándékkal, hogy eltulajdonítsa; találásnak (Btk. o(.5. §.) neír volt minősíthető az eset, mert vádlott tudta, hogy a vadászterület ki van bérelve, tehát a nyúlnak tulajdonosa van, — lopásnak pedig azért nem volt minősíthető, mert a nyul a vadállatokhoz tartozván, nem volt még a vádásztársaság birtokában, és igy annak birtokából el sem vétetett stb. Ezen ítélet ellen a kir. ügyészség részéről felebbezés adatott be. Curiai és táblai értesítések Alsó-Kubin dr A. H, Lőwy K és tsa 39i/99. sz. ü. márc. 1. kieg. 399/89. sz. ü. febr. 16 mv. Eld. Nagy. — B.-Újfalu dr Cs. L. Hercz r- Vakulik 397/99. sz. ü a Cur. márc. 1 hh. vu. mv. — Cegléd dr V Zs. ifj Gulner — Mészáros 6,751/98. sz. a kir. Táb. 99. márc. 7 fo. — H M Vásárhely M. B. Márton — Márton érk. 4.169/98. sz. a. n. c. eld. Pásztélyi — Rostás — Rostás érk. 4,153'98. sz. a. eld. Béres febr. 8 hh. — Kassa dr N V. Urbán J. - Petro M. 6.857 v«. sz. ü. a Cur. 99 márc. 1 hh. - Dr B. K. Zigmán b. ü a Cur. 3.449/98. sz a. febr. 1 I hh. Eld. Onaciu. — Kőszeg M. J. Gróf Niczky F. — Teplánszky A. 1,281 — 2 , 3.. í 5. sz. ügyeket a Cur. 99. fehr. 24 hh. — Kézdi Vásárhely dr Sz. Gv. Dr Szácsvay — Székely érk. 957/99. sz. a. eld. Kársa. - K.-Félegyháza dr. B. L. Mák M. b. ü. érk. 1.980/99. sz. a. a Cur. márc. 8 vu. eld. Hieronymi. — Marosvásárhely Sch. Gy. Lang - Schwartz 135/99. v. sz. ii. a Cur. márc. 1 csat. — Miskolc dr H. G. Boldavölgyi - Kohn G. 2,005/98. v. sz. ü. a Tábla febr. 23 rhh. rmv. - Szécséhy P. S. Bárok — ózv. Földiákné 6.271 '98. sz. a kir. Táb 99. febr, 21 rend — Székesfehérvár P. G. Özv. Dóczi P-né — Dóczi K. 8.980/98. sz. a. T. márc. 7 fo. (A többi ügv nincs elint.) — Újvidék dr V. J. Roth J. és tsai b. ü. érk. 5,055/98. b. sz. a n e. eld. Németh. — Versec dr S. K. Stark F b. ü. a Cur. 99. márc. 8 hh. eld. Tóth. Érk. 5,871/96. sz. a. — Zólyom D. P. Nádosy — Nádosy 6.676/98. sz. ü a Cur. febr. 23 hh. és mv. — Zombor dr B. K. Joszits Sz. b. ü. a Cur. 5.351/98. sz. a. 99. jan. 26. hh. Eld. Verovác. llWliiilIiii Néhai Dr. Schnierer Aladár egyet. ny. r. tanár ur teljes könyvtára vétel utján birtokomba került s a könyveket rendkívül olcsón áiusitom. Midőn a mélyen tisztelt jogászközönség szíves érdeklődését és becses látogatását kérem, nem mulaszthatom el felemlíteni, hogy ugy euyes könyveket, mint egész könyvtárakat a legmagasabb árak mellett készpénzért folyton veszek. Kitűnő tisztelettel Politzer Zsigmond, Budapest. TV., Kecskeméti-u. 4. ss. Dr. RÉVAI LAjOS~Íakik VI, Teréz-körut 31','oi PALLAS RÍSZVÍHYTAKSASAC NYOMDÁJA BUOAPB»TliN Dr^STlLLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.