A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 11. szám - A tkvi betétekszerkesztése után

A JOG 89 jogászok és uzsorások, hanem a tulajdonképen szintén érdekelt kisgazdák körében is. Ha az érdekeltek a helyes magatartásra az illetékes tényezők által kitaníttatnának. Ha a kisgazda nem követné el azt az. öngyilkosságot, hogy a tavaszszal 4- öfrton eladott buzát aiatás után önként beszállítsa az ő uzsorásának, a mikor a buza már.8—12 frt, vagy ha szálhtni nem tud, leköti magát a magas árak alapul vétele mellett s nyakába vesz olyan adósságot, a mely alatt nyög, sokszor míg él. Hanem a helyett megvinné az uzsorásnak a kapott összeget a lejáratkor, mikor már ő is fogott egy kis pénzt "terményeiből, a törvényszerű kamatokkal mondjuk két alkalmas tanú jelenlétében, s megkínálná azt a pénzzel s kérné ki az irást a mit adott magáról. És ha a pénz nem kellene s az irás ki nem adódnék, ő állana az erdő felől s ha épen a bűnügyi eljárást kérelmezni nem akarná is — a mitől őt sok tekintet visszatarthatja — a pénznek esetleg letétbe helyezése mellett ö perelné be az uzsorást az irás kiadásáért, a minek bizonyosan meglenne a foganatja, mert ha az uzsorás érzi, hogy őt a perből íolyólag büntető következmények is érhetik, gyékezne a kereset vétele után azonnal fölvenni a pénzt s kiadni a kötvényt, váltót, « áruszerzési kötést». így válhatnának üldözőkké az üldözöttek. Ilynemű, szerintem helyes önsegély mellett százezrekre menő összegek maradhatnának meg már ez időszerint is a kisgazdák zsebeiben, melyekkel már eddigi kötéseik révén tartoznak a gabonauzsorásoknak. Dr. Nagy Kálmán kii\ albiró. Belényesen. ^/A tk*i betétek szerkesztése után. Irta: Dr. MOLNÁR JÁKO kir. albiró. Dárdán. Azon nagy fontosságnál fogva, melylyel a tkvi betétek az ingatlanok értékére és hitelképességére bírnak, vitális kérdés az, vájjon a forgalomnak átadott betétek az ingatlanok valódi értékét és hitelképességét fel fogják-e tüntetni a jövőben is vagy sem ? A betétek a kataszteri adatokkal egybefüggően elkészülvén, azoknak a térképpel való egybehangzása biztosíttatik. E körülményből kiindulva, kérdésem az, vájjon ez összhang a betétek továbbvezetésénél szem előtt tartatik ? E kérdésem tehát első sorban technikai, második sorban jogi jellegű. Ami a technikai jelleget illeti, nem szorul bizonyításra ama ténykörülmény, hogy a mezőgazdaság folytonos előrehaladásával az ingatlanok élénk forgalomnak vannak kitéve ; ama a tulajdonjogból folyó szabadelvű intézkedés, hogy mindenki saját földjének ura és ennélfogva azzal teljesen szabadon rendelkezhetik, túladhat azon és megoszthatja azt, mint neki tetszik, a bíróságnak mint tkvi hatóságnak legnagyobb figyelmét kell, hogy felkeltse. Ám lássuk annak megvalósulását: A kir. igzságügyminister ur 3,834'88. sz. a. magas rendelete értelmében a betétek átadása után a tkvi hatósághoz érkező megosztásokról készített vázrajz a kérvény mellé 2 példányban a léptek iskala) szerint készítendő', a vázrajz mása a pénzügyi igazgatósághoz átteendő, a honnan vagy jóváhagyva vagy kiigazítva kerül vissza a tkvi hatósághoz. E rendelet fontos és üdvös célja az, hogy a betétbeli adatok ugy a térképpel, mint a kataszteri adatokkal továbbra is teljesen egyezzenek. Ámde a szigorúan betaitandó rerdelet pontos betartására bizonyos előfeltételek megkívántatnak. E rendelet értelmében minden az ingatlania vonatkozó tulajdonjogi jogügyletnek a tkvi hatósághoz kellene érkezni, hogy az időközi változások ugy a betétben, mint a térképen kitüntetve legyenek. E követelményre céloz az utasítás 116 §-a, mely szerint a helyszíni bizottsági eljárás befejeztével kötelességévé teszi a bizottságnak, hogy az elöljáróságot e ténykörülményre figyelmeztesse. Ámde az apa elmegy a község jegyzőjéhez, hol a birtokivek vezettetnek és bemondja, hogy a 100 hrsz. ingatlan felét fiának adván, a fele után utóbbi fizeti az adót. A jegyző az apa b rtokivében az apadást tünteti ki, a fiúnak nyit külön birtokivet, sőt még nyilvántartásba is jön, a nélkül, hogy akár szerződés, akár ennek alapján a megosztás szerint betétbeli bejegyzés és a térképen e változtatás keresztül vitetnék és ha felteszem is. hogy e változást a nyilvántartás szerint a kiküldött keresztül is viszi, ennek a betétben és a térképen való kitün! tetése abban marad azért, mert ebbeli kérvény nem érkezett ; a tkvi hatósághoz, minek következménye az, hogy keletkezik j tényleges birtoklás. A második előfeltétel, hogy mindenki ismerje a léptéket és minthogy a jogügyletek a község jegyzőjénél vagy a kir. közjegyzőnél avagy ügyvédeknél köttetnek, ha a kir. közjegyi zőt és ügyvédeket — kik a székhelyen a térképet megtekinthetik — ki is veszem, de a község jegyzőjének feltétlenül kelle ;e a térkép másával és a léptékkel ellátva lenni, hogy a koronkénti változások pontosan és helyesen bejegyeztessenek, illetve kitüntettessenek. Technikai hiba és a tkvi betétek zavartságát előmozdítja a jogügyletet kötők személyazonosságának hiányos megjelölés *, főleg ha a községben több azonos nevü család létezik. A különbeni kérelem elutasításának hátránya alatt köteleztessék a jogügyletet kötő. hogy akár a tulajdonjog, akár a zálogjog bekebelezéseknél az eladó és vevő, zálogjogosult és terhelt a személyazonosságot igazolja nemcsak család és keresztneve.hanem ' mellék (csúf) neve szerint, a nőtlen vagy hajadon létét, különösen ez utóbbiét, ki 24 éves elértével nagykorúvá válik, ezáltal a • jog és hitelbizlonság emeltetik és megsninik ama kárhozatos i tévedés, avagy néha szándékos eljárás, hogy azonos nevü nem j adós birtokára, a zálogjog nem csak bekebele/.tetik. hanem a j végzést sohasem kapván meg, ingatlana az adós azonos nevü ingatlana helyett elárvereztetik. Technikai hiba. hogy a már betétbeli tulajdonos a más ! betétbeli tulajdonostól néhány birtokrészietet avagy egy rész| létnek részét megvevén. a bejegyzés nem hozzájegyzéssel, hanem ! uj betét megnyitásával történik. Ez által gyakran szerfelett keletkeznek hibák és az át tekinthetőség is megneh zittetik, igy megesik ismét, a mi a | betétek átadása előtt a tikvekben fordult elő, hogy egy tulajj donornak 10- 20 tjkve volt, hol a szí méiyazonosság kétséges ! marad és hol ismét a nem adós tulajdonos az azonos nevü ' adós tulajdonos zálogterhét tudta nélkül hordja. E hiba elkerülhető, ha a jogügyletekkel foglalkozóknak szigorú köteles • | ségévé tétetnék, hogy az egyesítésre különösen ügyeljenek. Technikai hiba, hogy az egyetemleges jelzálogoknál, a í mellékjelzálog törlése abban maiad, ha a főjelzálogbeli kövej telés teljes kielégítés által megszűnt, az okból, mert az sem a | nyilatkozatban, sem a kérvényben nincsen megengedve. A megszűnt jog nem korlátolhatja és nem teheti hitelképtelenné az ingatlant, mert n:ár nem létezik, nem azért, i mert a kötelmi viszony megszűnt. Nem áll e helyütt az, hogy j a bíróság a kérelmen tul nem terjeszkedhetik. mert utóbbinak I az okiratot teljes tartalma szerint kell elbírálni, melyben a ] követelés teljes kielégítése igazoltatik. Nem áll az a kifogás j sem, hogy B. helyett C. fizet A-nak, ennek érdekében állana. hogy a mellékjelzálogok ne töröltessenek, nem azért, mert C. I nem tkvileg érdekelt és mert jogát bejegyzendő eredménynyel megóvhatja. Technikai hiba és a betétek áttekinthetését szerfelett zavarja I ama körülmény, hogy hagyatékok tárgyalásánál az elhunyt I társtulajdonos aránylagos birtoka ismét arányokban lesz megállapítva és ily megjelöléssel jegyeztetik be a betétbe: pl. Török István örökhagyót a dárdai 100 sz. tjkvben foglalt ingatlanokból illető részének 7/i2 részére. Hogy ily zavaros viszony a betétben elő ne forduljon, szerény nézetem szerint törvényileg kellene a közjegyzőket arra kötelezni, hogy a tárgyalásra a tulajdonos társakat is idézze meg, figyelmeztesse már az idézésnél az esetleges megoszthatásra, kísérelje meg a megjelentekkel a megosztást, esetleg a jelzálogos hitelezők meghallgatásával és beleegyezésével i csinálja meg a megosztást, a jelzálogos hitelezők részéről pedig I a távolmaradást a megoszthatásra való jogi vélelmet kellene i kimondani. Kérdésem jogi jellege ott kezdődik, hol a tulajdonjog a közérdek és közforgalom szempontjából korlátozást szenved, a hol de lege engedni ksll a magánjognak, a közérdeknek, a hol tehát a törvény meghatározza, mennyi vonatik el a tulajdonjogból. A kisajátítás esetét itt nem érintve, kérdésem jogilag igazolt a végrehajtási törvényes intézkedéseknél. Ha a zálogjog a tulajdonostárs illetőségéi e bekebelezte ' tik avagy előjegyeztetik, annyiban zavarja a betétbeli tiszta j viszonyt, amennyiben a megosztásra a jelzálogos hitelező beleegyezése megkívántatik, minthogy azonban e körülmény a 1 hitelt nem akasztja meg. az ily bekebelezés ellen kifogás nem j emel'iető. Máskép alakul azonban a körülmény a végrehajtási stádiumban.