A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 10. szám - A Német birodalmi polgári codex életbeléptetésének nehézségei

A JOG 81 magaslatán állanak, sőt némelyik a magasabb bíróság e n u n c i á t i ó j á v a 1 vetekedik)). (Jog 1896 16. Sí.) Ha tehát egyik-másik ítélkezésüket megbeszéljük s folyamatának akadályait feltárjuk ez bíráink képzettségének és legjobb igyekezetének korántsem devalválása, hanem csak annak megértetése akar lenni, hogy minden fokon súlyos feladatokkal k ü z d ő bíráink miként törnek per aspera ad astra. Azzal fejezzük be a bitói gyakorlat javítását célzó igénytelen felszólalásunkat hogy minden kétség és ingadozás lehető elhárítása végett a készülő magyar polgári törvénykönyvbe s ennek éppen most megvitatás alatt álló kötelmirészé be felveendő volna az is, hogy: Háziállat okozta kárért az felelős, a ki a károsodásra az állat megőrzésének elmulasztásával, az állat ingerlésével, vagy más módon okot szolgáltatott. Kétség esetében az vélelmezendő, hogy a kár az állat tulajdonosát terhel i. Belfold. Változás az igazságügyministerium vezetésében. Erdély Sándor igazságügyministernek lemondását Ü Felsége elfogadván, helyébe 1899. febr. 26-án kelt legmagasabb elhatározásával dr. Plósz Sáadbr volt igazságügyi államtitkárt nevezte ki legkegyelmesebben. Ezen kinevezés tág körökben általános megelégedéssel fogadtatott. Lapunk is külön házi örömünnepet ül e kinevezés miatt, mert az uj igazságügyminislert régi munkatársai közé számithatni oly szerencsés. Perrendtartási reformeszméiért nem egy alapos cikkben szállt síkra — az akkor még vagy már hírneves jogi tanár, lapunkban. Fogadja () Nagyméltósága lapunk részéről ez uton is igaz szivböl fakadó szerencsekivánatainkat. A következőkben közöljük az uj igazságügyministernek életrajzi adatait. Plosz Sándor életrajza. Az uj igazságügyminister 1846-ban született Budapesten. Jogi tanulmányai végeztével fiatalon, 22 éves korában doktorrá lett, majd ügyvéd és négy évi gyakorlati működés után, 26 éves korában a kolozsvári egyetemre nevezték ki a polgári perrendtartás és a váltójog tanárának. 1876-ban és 1878-ben jelentek meg a keresetjogról szó'ó becses tanulmányai, melyeket 1880-ban német nyelven is közzétett s teljesen önálló rendszerével a német tudomány elismerését is kivívta. Röviddel azután kiadta: A magyar váltójog kézikönyve cimü nagy müvét, mely azóta három kiadást ért s a magyar jogi irodalom remekei közt a legelső helyek egyikét foglalja el. Időközben budapesti egyetemi tanárrá lett s 1880 óta, a mikor Pauler igazságügyminiszter a német törvénykezési viszonyok tanulmányozására Németországba küldötte ki, állandóan a törvény-előkészítés terén működött. Az ő nevéhez fűződik a szóbeliségen és közvetetlenségen alapuló polgári perrendtartás előkészítése. A sommás eljárásrój szóló törvény 11893. évi XVIII. törvénycikk), mely a szóbeli eljárást a járásbíróságok előtt máris meghonosította, az ő müve; — valamint a szóbeliségen alapuló teljes polgári perrendtartás előadói tervezete is, mely 189.1 óta készen áll arra, hogy a viszonyok kedvezőbbre váltával a törvényhozás elé kerüljön. Szilágyi Dezső 1894-ben maga mellé vette második államtitkárnak; Erdély Sándor minisztersége óta pedig (1895.) az igazságügyminisztérium első államtitkára s azóta Baja városát képviseli az országgyűlésen. Az akadémiának 1884 óta levelező, 1894 óta pedig rendes tagja. Plósz Sándor mint tanár egyike volt a budapesti egyetem büszkeségeinek. A tudományos munka volt az ő igazi eleme s szive bizonyára most is könyvei és tanítványai közé vonzza vissza. De sok évi törvényelőkészítő és adminisztratív munkássága megismertette vele az igazságügyi kormányzat összes gyakorlati követeléseit is. A mellett fáradhatatlan a munkában s a minisztériumban évek óta késő estig két szoba maradt legtovább világosan; az övé és Erdély Sándoré, a kinek megfeszített munkásságában ő volt a legbuzgóbb munkatársa. Zárkózott külseje igaz jóságot takar s hivatalnokai — ép ugy, mint egykor tanítványai — őszinte szeretettel ragaszkodnak hozzá. Magánéletében mindvégig a szerény, egyszerű tudós maradt; egyetlen szenvedelme a kertészkedés, melylyel gellérthegyi szőlőjében foglalkozik. Polgári törvénykönyv. A magyar általános polgári törvénykönyv szerkesztő bizottsága f. hó 24-én Lányi Bertalan ministeri tanácsos elnöklésével tartott ülésében a családjog köréből folytatta akirályi kegyelem általi törvényesités törvényhozási szabályozása alapelveinek tárgyalását és dr. Sipőcz László előadó előterjesztése nyomán megállapodott abban, hogy a kiskorú gyermeknek királyi kegyelemmel való törvényesitéséhez az anya beleegyezése is megkívántassák ; kivételes esetekben azonban a törvényesitéshez az anya ellenzése ellenére a gyermek nyilvánvaló érdekei szempontjából a gyámhatóság adhassa meg a beleegyezést. Ezzel kapcsolatban a bizottság elvi kiinduláspontul elfogadta az előadónak azt a javaslalát, hogy a törvényesités folytán az anya szülői jogai a törvényesített gyermek lelett megszűnnek (ha csak nem hárul reá a tartás terhe, a mikor jogai is felélednek; de megfontolásra ajánlotta azokat a szempontokat, melyek mellett az anyának személyes viszonya a gyermekhez bizonyos vonatkozásokban mégis fentartható lenne.Hasonlókép elvileg hozzájárult a bizottság ahhoz az indítványhoz, hogy a király kegyelemmel való törvényesités csak a törvényesítő apa és a törvényesített gyermek közt létesítsen törvényes rokonságot, de ismét megfontolásra ajánlotta az előadónak, nem lehetne-e módot nyújtani arra, hogy a törvényesítő apa rokonai (fel- és lemenői, valamint bizonyos körben oldalrokonai is) a törvényesitési kérelemhez való hozzájárulás által saját maguk és a törvényesített gyermek közt törvényes rokonságot létesíthessenek ? A bizottság ezután áttért az örökbefogadás kérdésének tárgyalására, mely a következő ülésen fog tovább tárgyaltatni. A magyar jogászegyletnek m. hó 2ö-én Dr. Vécsey Tamás egyetemi tanár elnöklete alatt ülése volt, melyen Dr. Kiss Mór, kassai jogakadémiai jogtanár a telekkvi rangelsőbbség átengedéséről igen érdekes felolvasást tartott. Ez intézményt különösen a német polgári törvénykönyvnek idevágó intézkedései és a készülő magyar polgári törvénykönyv intézkedései közt fennálló különbségek szempontjából teLte vizsgálódásai tárgyává. Dr. Barna Ignác és Dr. Csillag Gyula hozzászólása után elnöklő meleg köszönetet mondott felolvasónak, kit a jelenlevők élénken megéljeneztek. Ausztria és külföld. A Német birodalmi polgári codex életbeléptetésének nehézségei. Mindinkább észlelhető, mily rendkívül nehéz feladatot képez korunk ezen legnagyobb codificationális művének életbeléptetése. Közel három évtizedbe került a németeknek megalkotni ezen codexet; és attól tartanak, hogy az életbeléptetés teljes keresztülvitele, minden intézményeinek, az egyes — valóban sokféle jogi természetű államok viszonyainak megfelelő alakítása — szintén évtizedekbe fog kerülni. A tényleges létesítés, mint minden uj jogi alkotásnál, nagy s nehéz munkát képez; az alakítás az egyes államok jogi körülményeinek változatossága folytán is temérdek akadályokba ütközik. Ehhez járuland, hogy a codex rendezésére, irányzalára s különleges rendelkezéseire vonatkozó tájékozottság, az alapos ismeretek kifejlődése, nem fog könnyen alakulni, a nem kevéssé complikált rendszer, a szabályok nagy tömege s a nem csekély terjedelmű particularismus következtében. A kormány és törvényhozás azonban mindent megtesz e nehézségek legyőzésére. Ezeknek tulajdonítandó, hogy eddig — mint Hessenből irják — csak két kormányjavaslat jelent meg az életbelépés körében: a telekkönyvek szervezéséről sa közjegyzőség életbeléptetéséről. Mindkettőnél uj alkotások szerepelnek. Az elsőt illetőleg a Német birodalom több részében, igy Hessenben is, a telekkönyvek elválasztva voltak a jelzálogkönyvektől s külön vezettettek; mig a codex elveinek megfelelő életbeléptetési tervezet szerint egybe fognak foglaltatni; együtt fog ugy a birtok mint a terheltetés jegyeztetni. Ez nagy átalakulás, melynek keresztülvitele rövid idő alatt nem eszközölhető; ezt előre látták a codex szerkesztésénél is. s azért rendeltetik benne, hogy a régi állapot fentartandó s a bejegyzések a régi telekkönyvbe történjenek mindaddig, mig az ujak el nem készülnek. Belátják, hogy a kellő tájékozottság is nehezen fog menni az uj szervezetben, maguknak a jogászoknak is, még inkább a népnek; a mi bizony sok jogi hátrányt s vesztességet vonhat maga után. A közjegyzőség behozatala nem fog annyi nehézséggel járni, miután többnyire már létezik, igy Hessen egy részében is. De újítás leend, hogy összekapcsolandó a «Rechtsan\valtschaft> intézményével némely vidéken; a mi ellen a községi bíróságok, ott a hol meghagyatnak, nagy mozgalmat fejtenek ki, minthogy hatáskörükből némely teendők a közjegyzőkre fognak átmenni, vagy azok által is elintézhetők leendnck. A községi bíróság főnökei többnyire a polgármesterek, a kik most dijaik megkevesbitése miatt aggódnak. Ámbár elismert tény az, hogy a jogászi képzettség hiánya miatt a német községi birák sem felelnek meg kellően a reájuk átruházott hivatásnak. E mellett a felelősség oly nagy s a munkakör oly terjedelmes, hogy mindenesetre teherkönnyitést kellett eszközölni. Gondoskodva lett tehát, hogy a községi bíróságok a közjegyzők mellett egyes teendőket végezhessenek. S ezzel ki lesz egyenlíthető az érdekek összeütközése. Mert azt várják, hogy a nép már méltányosságból is inkább fogja felkeresni a községi elöljárókat, a kik hoz?á közelebb állanak, mint a drágás közjegyzőket. A községi bíróságok tagjainak aggodalmai tehát legalább egyelőre nem fognak megvalósulni; a mi azonban később megváltozhatand. A mi a codex életbeléptetésének másik nehézségét illeti, a mely annak, illetőleg elveinek, szabályainak szellemi meghono-