A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 10. szám - Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. 5. [r.]

Tizennyolcadik évfolyam. Szerkesztőség: 10. szara V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) BETIUP AZIGIZSMGY ÉRDEMIM KÉPVISELETÉRE 1 HA9TAR ÜGY7ÉDF, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI OR EÖZLÖNTE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Budap e st, 1899 március 5. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 írt M kr. Fél « _ 8 « — c Egész « _ 6 • — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Régi és uj igazságügyminister. — Irta : Dr S t i 11 e r Mór, ügyvéd, Bpest. — Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. (A rabmunka, i Irta: Severus. - Kártéritési jog. Irta: Kovács Béla. kir. jbiró, Karánsebes. — Belföld: (Változás az igazságügyministerium vezetésében — P 1 ó s z Sándor életrajza. — Polgári törvénykönyv. - A magyar jogászegylet ülése). — Ausztria és külföld: (A németbirodalmi polgári codex életbeléptetésének nehézségei. Irta :Dr S z o k o 1 a y István, ügyvéd, Bpest). — Nyilt kérdések és feleletek: (Mikor követelhető a válóleyél kiadása? Irta: Dr Raffay Ferenc, kir. tszéki albiró, Győr). — Sérelem: (A szakértői dijak megállapítása az ügyvéd ellen. Irta : N e m o). — Irodalom : (Curiai határozatok kereskedelmi, váltó- és csődügyekben. Összeállította : G r e c s á k Károly, a Curia keresk. tanács tagja. — Gazdasági és ipari szövetkezetekre vonatkozó törvények rendszeres egybeállítása és magyarázata. Irta : Dr F r á t e r Béla, ügyvéd, Bpest. — Közigazgatási könyvtár. Szerk. Dr Kampis János belügymin. s. titkár. — Zeitschrift für ung öff und Privatrecht. Szerk : Dr S g a 1 i t z e r Gyula ügyvéd. Bpest.) — Vegyesek. — Curiai éstáblai értesítések. — HiretésekMELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbiiósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből (Csődök — Pályázatok. Régi és uj igazságügyminister. Szilágyinak az igazságügyministeriumból való távozása után, a melyre annyi fényt és dicsőséget árasztott alkotá- I sai által, annak örökébe egyik munkatársa Erdély lépett. Neki a'kalma volt, mint államtitkár, tanuja lenni a mester oldala mellett működése sikerei titkainak. Sokan azt hitték, hogy Erdély csupán arra fog szorítkozni, hogy elődje nagy törvényhozási reformmunkálatait egyszerűen ellenőrizze, deuj alkotásokra sem tehetsége, sem bátorsága nem lesz. Mások megint azt hitték, hogy inkább az igazságügyi igazgat á s kérdéseinek megoldására fogja tevékenysége fősulyát fejtetni, a mi a múltban való működése irányának leginkább megfelelt. Azonban, mind azoknak várakozásait, kik benne biztak, mind azokéit, kik benne kétkedtek, csudálatos módon és pedig egyikének sem hátrányára, meghazudtolta. Erdély nemcsak az igazságügy igazgatásának részleteivel ért rá behatóan foglalkozni, hanem igen nagy érdeklődést és érzéket tanúsított az igazságügyi törvényhozási munkálatok iránt is. Nagy, életbevágó törvények jelzik működését, ezek közt első sorban a Büntető perrend és esküdtbiróságok megalkotását emiitjük. És a mit a magyar polgári törvénykönyv létesítése érdekében eddig tett, valóban nevének maradandó emléket fog biztosítani anyagi jogunk megalkotása terén. A mi ellen felhangzott néha panasz, az a bírói kinevezések voltak, amelyeknél nem mindig a valódi érdem volt figyelembe véve; ámbátor el kell másrészt ismerni, hogy birt azon képességgel, hogy kiszimatolja, és azon bátorsággal, hogy homályából kiemelje a tehetséget, még ha senki -— nem is protegálta. Az uj igazságyügyminister, dr. P 1 ó s z Sándor, még a magyar igazságügynek hasadó renaissance korszakában Szilágyi alatt lépett át a tanári tanszékről az igazságügy-igazgatás szolgálatába, Szilágyi fölszólitására, ki őt nagy törvényalkotási reformjai keresztülvitelére, mint államtitkárt munkatársul kiszemelte. O nem puszta szemlélője, tétlen tanuja volt ama kor igazságügyi nagy alkotásainak, hanem tevékeny közreműködője, sőt sok tekintetben megteremtője. Hogy egy művészi példával éljünk, ő szolgáltatta sok kiváló törvényhez az anyagot, ő adott formát az anyagnak és csak alkotó művészi szellemének bélyegét sütötte rá mestere. Hisz tudjuk, hogy legújabb törvényhozásunk egyik legsikerültebb szüleménye, asommás eljárási törvény, P 1 ó s znak legsajátosabb alkotása, hogy a szóbeliségen és közvetlenségen alapuló polgári per rendünk tervezete is az ő tudásának műve; hogy páratlan odaadással és szaktudással részt vett a házassági és vele összefüggő törvényjavaslatok előkészítésében, és az igazságügyministerium kebelében rendszeresített törvényelőkészitő bizottság felállításának és szervezésének munkájában. A ki maga is t ö r v é n y h o z ó a szó legsajátosabb értelmében, mint Plósz, a ki a mellett hosszú évi tapasztalatok alapján megismerni tanulta mint volt ügyvéd, az ügyvédséget mozgató kérdéseket; mint volt bíró, azt az önfeláldozó és emésztő munkát, mit a hazai bírói kar napról-napra végezni kénytelen, és pedig nagyrészt az elismerés vigasza nélkül ; ő, ki megismerni tanulta az igazságszolgáltatás tárgyi és személyi akadályait és az azt termékenyítő eszközöket; ki részt vett maga is mint egyik kormányos, az igazságügyi igazgatás százrétü gépezetének működésében, a ki végre ezek szerint nemcsak a g y a k o r 1 a t n a k szolgálatában, hanem mint nagynevű tudós az elméletnek uralkodásában is nagyra nőtt — attól biztosan elvárhatni, hogy b e 1 e f o g j a vinni igazságügyünk minden részének fejlődésébe egyaránt, azt az erjesztő erőt, melynek csiráit abba még Szilágyi termékenyítő kezdeményezése hintette. Ezen hitben üdvözöljük őt, igazságügyministeri állásában. Dr. Stiller Mór. Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. V. A rabmunka. Irta : SEVERUS. Ugy vagyunk evvel a kérdéssel, mint a tengeri kígyóval. Minden évben fölszinté kerül az igazságügyi költségvetés tárgyalása alkalmával. Lelkes szószólói akadnak. Nagy páthoszszal hangzanak el az érvek, a melyekkel támogatni lehet azt a jogos követelést, hogy elvégre rendeztessék a rabmunka ügye is. Erdélyi volt miniszter többször elmondotta már, hogy mennyire szivén fekszik neki is ez a fontos kérdés, a mely immár az óhajtott megoldás utján van; de sokkal nagyobb kaliberű reformról van szó, — a mint a miniszter hangsúlyozta, - mintsem egy varázsütéssel át lehetne gázolni a nehézségeken. Aztán a parlamenti vita befejezése után, a következő évig ismét szunnyadozik az ügy. Legfölebb egy-egy iparkamarai, vagy ipartestületi beadvány alkalmatlankodik időközben, melyekben, hivatkozással Lapunk mai száma 12 oldatra téried.