A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 8. szám - Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. 3. [r.]

Tizennyolcadik évfolyam. 8. szám. Budapest, 1899. február 19. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKŰINEK KÉPVISELETÉRE A MAGTÁR ÜGY7ÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél « _ 8 « — i Egész « 8 « — • Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. Irta: Severus. — A váltó fizetési helyének utólagos kitöltése. Irta: drFrankfurter Sándor ügyvéd, Miskolc. — A gabonauzsoráról. Irta: dr. Abonyi Henrik ügyvéd, Temes-Kubin. — Belföld. (Ügyvédi kamarai mozgalmak. I , II. — Magyar polgári törvénykönyv.) Ausztria és külföld. (Uj és régi részvényjog Németországban.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Megesketendő e a tanú, ha kihallgatása megkeresés utján kéretett ugyan, de a megkeresésben a megesketésröl emlités téve nincs? I. Irta: dr. Török István, kir. albiró, Hajdu-Nánás. II. Irta: Kálmán Mihály, Bpest) — Sérelem. (Tömeggondnoksági mizériák a fehértemplomi törvényszéknél. Irta : dr. Popovics Miklós ügyvéd, Versecen.) — Irodalom. (A magy. kir. igazságügyministerium működése 18115—1898.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbitósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Bud'api_sti Közlöny»-ből. (Csődök — pályázatok.) Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. Irta SEVERUS. III. A bűnvádi eljárás életbeléptetése. (Folytatás.) A bűnvádi eljárás életbeléptetését okvetlenül meg kell hogy előzze a kir. ügyészségek megfelelő szervezése. A vádrendszerre felépített bűnvádi eljárás tetemesen kiszélesbitette a kir. ügyészség hatáskörét; következőleg a hivatalos teendők is,a mai létszámnak meg nem felelő arányban fognak szaporodni. Jelenleg is indokolt a kir. ügyészségek személyzete elégtelensége miatti panasz: Több ügyészségnél hátralék van ; a miatt s habár az ügyészi utasítás rendelkezése értelmében a kir. ügyész, a vele közölt vizsgálatokban 8 nap alatt köteles indítványt tenni; mégis némelyik ügyészségnél, a nagy munkaforgalom és a személyzet elégtelensége miatt néha hónapokig is eltart a bünperek megtorlódása. 1872-től fogva a törvényhozás a kir. ügyészségek hatás körét fokozatosan szélesbitette. E mellett a bűnügyi forgalom is naponta növekszik. Ennek bizonyítására hivatkozhatunk astatistikai kimutatásokra. De azért számbavehető személyszaporitás nem történt; az utóbbi 3 év alatt épen nem. A bűnvádi eljárás vádrendszere nemcsak megszaporítja a közvádló teendőit, hanem egyszersmind oly fontos hivatást ruház a közvádlóra, melynek pontos szakszerű betöltését a polgárok legfőbb érdekei s így állami érdekek is követelik. Valamennyi hivatalból üldözendő büntetendő cselekmény esetén a kir. ügyész veszi föl a panaszt, vagy hozzá kell beadni azt (bprts 89. §.), az ő belátására van bizva, hogy a nyomozást elrendelje-e (bprts. 8í. §.), végzésileg intézkedik a képviselet megtagadása esetén ( bprts 34. §.), a kir. ügyész vezeti, irányítja a nyomozatot; ő ellenőrzi a nyomozati intézkedések foganatosítása céljából megkeresett hatóságokat, közbiztonsági közegeket; egy szóval, az ő felfogása és az ő akarala érvényesül, mindaddig, mig a bírósághoz át nem teszi az ügyet ; korlátlan ura a vádnak s e mellett, a nyomozás folyamán, még a legfontosabb: a személyszabadság kérdésében is, a közvádló akarata érvényesül. Ha a bűnvádi eljárás a közvádió munkakörét semmi egyébbel nem szélesbitette volna, csupán a fennebbiekben rövidre összevonva jelzett fontos kötelességek teljesítésével: már egymagában ez alapos indok volna a kir. ügyészek létszáma szaporítására. De ezen kívül még több, igen fontos, uj teendő vár a kir. ügyészségekre. A - bprts. 552. §. rendelkezése értelmében, a kir. törvényszékek föllebbviteli tárgyalásain jelen kell lennie a vádhatóság képviselőjének. A kir. törvényszékek székhelyén lévő járásbíróságoknál nem az ügyészi megbízott, hanem a vádhatóság fog eljárni. Ez a teendő a vádhatóság képviselőjét, hetenkint nem kevesebb mint négy napon elfoglalja. Eddig, a járásbirósági büntető ügyek hetenkint átlag egy napon foglalkoztatták. Az ügyészi létszám emelése kérdésénél figyelmet érdemel az is, hogy az esküdtszéki tárgyalások, az előbbi közleményünkben már jelzett okoknál fogva, a közvádlónak is sokkal több idejét fogják elvonni, mint a rendes tárgyalások. Mily sok időbe fog kerülni a felekkel való folytonos és közvetlen érintkezés, a mi a kir. ügyészségeknél eddig számot sem tett. Csak a hasonló szakmakörben működő gyakorlati jogász tudja, hogy mennyi idő pazarlódik el a felekkel való érintkezés folyamán avval, hogy legtöbbször az értelmiség alantos fokán álló egyének kérését vagy panaszát kell meghallgatni, a kik nem értenek a jogi fogalmakhoz és a mellett hogy tudatlanok hosszadalmasak, de azért joggal követelik, hogy őket meghallgassák és megértsék, mert nem ők az okai annak, hogy nem tudnak okos periratokkal előállani. A közvádlói intézmény Magyarországon rohamosan fejlődött és máig a fejlődés oly fokát érte el, a milyenre aligha számíthattunk. Ezt annak köszönhetjük, hogy Horváth Boldizsártól Szilágyi-ig, igazságügyminisztereink különös súlyt fektettek a közvádlói intézmény fejlesztésére. Mondhatjuk becéztetett testület volt a kir. ügyészség Ennek a következménye, hogy a jelesebb jogászok versenyeztek az ügyészi állomásokért. Tehát a közvádlói intézmény fejlesztésében a vádrendszer behozatala iránti törekvés már évtizedek előtt megnyilatkozott. De bármennyire jeles jogászokból álljon a magyar ügyészi kar : a mostani szervezet mellett, a bűnvádi eljárás keretében nem töltheti be fontos hivatását. A jelenlegi szervezet mellett a kir. ügyészek tevékenységét jórészben adminisztratív teendők merítik ki. Első sorban az átalányok kezelése és a számvitel foglalja el. Ezt nem bizhatja másra, mert a hiányokért vagy szabálytalanul teljesített kiadásokért a kir. ügyész vagyon ilag is felelős. A legnagyobb elővigyázat melleit is néha ivekre menő számvevőségi nehézmények állják útját a komoly, tárgyilagos munkának; vádlevél helyett terjedelmes jelentéseket kell szerkesztenie, hogy elenyésztesse a számvevői neheztelést. mely első sorban az ügyész zsebét érdekli. A fogházak és kisegítő börtönök feletti felügyeleti jogkörből kifolyólag szintén olyan adminisztratív természetű teendőkkel van megterhelve a kir. ügyész, melyek elmulasztása miatt ő vonatik felelősségre. így van ez a szükségletek beszerzésénél (különösen ott, a hol a rabmunka házilag kezeltetik) a nyilvántartásokkal stb. ugy, hogy a királyi ügyész főgondját az adminisztratióra fordítja s csak mintegy mellékesen foglalkozhatik a közvádlói hivatásnak megfelelő kötelességek teljesitésével. Arról aztán szó sem lehet, hogy a kir. ügyész időt .szakithasson, a papíron szépen megírt büntető törvénykönyvünk javitó rendszeréből kifolyó egyik legfontosabb, mondhatjuk magasztos hivatása teljesítésére. A közvetlenség redukálódik tehát a havi vizsgálatokra és még a feltételes szabadonbocsájtás kérdésében i s a fogházfelügyelő jelentése a döntő, minthogy a felügyelő bizottságok rendszerint elfogadják a kir. ügyészek ajánlatait. Lapunk inai száma 12 oldalra terjed