A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 7. szám - Az örökösödési eljárás köréből. Gondnokság alatt nem álló elmebeteg nagykorú örökös [1. r.]

28 i JOG leg közösüljön, a szemérem elleni cselekvés forog fenn nemcsak, hanem ellenállásra talált erőszakos ténykedései által azon erőszakot is elkövette, mely a btk. 233. §-ának egyik alkatelmét képezi. Vádlott tehát a fentiek szerint az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletében bűnösnek ki nem mondható, s e miatt nem büntethető ugyan, de büntetés alá vonandók előkészítő cselekményei akkor, h:i azokban más, magukban véve valamely más ! bűncselekmény ismérvei fenforognak. A felsoroltak alapján pedig mindenesetre megállapítható, hogy vádlott erőszakoskodás közt szemérem elleni cselekményt követett el erélyesen ellentálló sértett ellen, oly helyzetbe hozván magát és sértettet, melyben mint erőszakos és szemérem elleni cselekményben a fajtalankodás nyilvánult. Mindezeknél fogva vádlottat az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete helyett a szemérem elleni erőszak bűntettét képező, de a btk. 92. és 20. §-aihoz képest vétségnek minősitétt cselekménye miatt bűnösnek kimondani és ezért a kiszabott büntetéssel mint arányossal büntetni kellett. Az anyagi marasztalások tekintetében az elsőbiróság Ítélete indokai alapján hagyatott helyben. A m. kir. Curia (1897. évi november hó 26-án 11,706. sz. a.) következőleg ítélt: Mindkét alsóbiróság ítéletének részben való megváltoztatásával B. K. Pál vádlott a btk. 232. §. 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés kísérletének a Btk. 65., 92. és 20. §-ok alapján minősülő vétségében mondatik ki bűnösnek és ezért a Btk. 232., 250., 66. és 92. iJ-ok alapján két (2) hónapi fogházra és egy (1) évi hivatalvesztésre Ítéltetik; ezzel a változtatással a kecskeméti kir. törvényszék Ítélete egyebekben helybenhagyatik. Indokok: A végtárgyalás adatai szerint vádlott cselekménye az erőszakos nemi közösülés kísérletének tényálladékát teljesen magában foglalja, s minthogy vádlottat a szándékolt nemi közösülés végrehajtásában a sértett erős ellentállása akadályozta, attól tehát vádlott nem tőle függő körülmény hatása folytán és nem önként állott el, ennélfogva a bűnösség kérdésében a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság Ítélete hagyatott helyben. Ennek az ítéletnek a büntetésre vonatkozó részét azonban meg kellett változtatni, mert a fenforgó nyomatékos enyhítő körülmények mellett a cselekményre meghatározott büntetés legkisebb mértéke is tulszigoru volna és így a vádlott főbüntetése a btk. 92. §. alkalmazásával bűnösségének megfelelő tartamú fogházban volt megállapítandó, ennélfogva a btk. 20. £-ához képest a cselekmény is vétséggé minősül. Egyebekben a kir. törvényszék Ítélete indokainál fogva hagyatott helyben. Vádlottnak abban a cselekményében, miként hamis érettségi bizonyítványt, tudva annak hamis voltát, arra használta fel, hogy azzal magát egy jogakadémia hallgatói közé felvétette, az állam közjogának megsértése ismerendő fel, tehát vádlott cselekményéből az államra jogsérelem háramlott; ez a körülmény pedig kizárja azt, miként vádlott cselekménye a közokirathamisitás köréből kivonassék. A máramarosszigeti kir. törvényszék (1897. évi január hó 11-én 6,854. sz.) közokirat hamisítás büntette miatt vádolt L. Győző (Viktor) elleni bűnügyben következően i t é 11: L. Győző (Viktor) vádlott a btkv. 405. §-ába ütköző közokirathamisitás büntette helyett a btkv. 92. £-ának alkalmazásával a jelzett §-ba ütköző közokirathamisitás vétségében bűnösnek mondatik ki és ezért a btkv. 391. §-a alapján a foganatba vételtől számítandó három (3) havi fogházra Ítéltetik. Indokolás: Vádlott beismerésével és a bizonyítási eljárás egyéb adataival az a tényállás nyert megállapítást, hogy vádlott L. Győző (Viktor) egy 1895. évi június hó 23-án Nagy-Kanizsán kelt, az ő nevére kiállított hamis érettségi bizonyítvány alapján 1895. évi szeptember havában a máramarosszigeti jogakadémián rendes hallgatónak iratkozott be. Vádlott beismeri, hogy tényleg csak öt gymnásiumi osztályt végzett, és előadja, hogy a hamis bizonyitványt 1895. évi június havában Budapesten egy, magát Sz. Károlynak nevezett egyéntől kapta 125 frért. Beismeri továbbá vádlott, hogy a hamis érettségi bizonylatról két közjegyzőileg hitelesített másolatot vett, melyek egyikével a helybeli kir. pénzügyigazgatóságtól ideiglenes állami adóvégrehajtói állást kért és nyert, de alkalmazhatlanság miatt ettől felmentetett. Előadja, hogy a bizonylat eredetijét megsemmisítette azért, mert a fővárosi lapokban olvasta, hogy egy oly egyént nyomoznak, aki iskolai bizonyítványokat hamisít s attól félt, hogy neki is baja lesz, a bizonylatot elégette. Minthogx az előadottak szerint kétségtelen, hogy az érettségi bizonyítvány, melyet vádlott szerzett, hamis volt, minthogy vádlott beismerésével és a bizonyítási eljárás egyéb adataival is bizonyítva van,"; hogy vádlott, ki a bizonyitványt saját állítása szerint is mindennemű vizsga letétele nélkül kapta, a bizonyítvány hamis voltát ismerte és ennek dacára azt két ízben is használta, a mennyiben az eredeti példány alapján rendes joghallgatónak iratkozott be, egy másolat alapján pedig ideiglenes állami adóvégrehajtói állást kért és nyert is; Minthogy kétségtelen, hogy az iskolai hatóság által az annak körébe eső dolgokról s első sorban a letett vizsgálatokról szabályszerűen kiállított bizonyítványok közokiratokat képeznek, Minthogy az e részben fennálló törvényeink megkívánják, illetve parancsolólag előírják, hogy felsőbb tanintézetek hallgatására csak oly egyének bocsáttassanak, kikc részben a törvényben meghatározott alapkészültségről tanúskodó vizsgákat kia lottak s ebből kifolyólag vádlott cselekményével közjogi sertest követett el- Vécéül minthogy a felsőbb birói gyakorlat szerint a közjogi sértés ép u<*y, vagy még fokozattabb mérvben menti ki a közokirathamisitás büntethetőségéhez megkívánt jogsérelem fogalmát, mint más esetekben a magánjogi sérelem: Mindezeknél fogva, tekintettel vádlott büntetlen előéletére, fiatal korára és arra, hogy cselekményével kárt senkinek sem okozott; minthogy nagy számú nyomatékos enyhítő korulmenyekkel szemben a közokirathamisitás bűntettére megszabott büntetésnek legkisebb mérve is tulszigorunak mutatkozik; a btkv. 92. § alkalmazásával a cselekményt vétséggé minősíteni és vádlottat a rendelkező részben meghatározott büntetéssel büntetni kellett. A debreceni kir. itélő tábla | 1897. évi március hó 9-én 927. sz. a.) A kir. törvényszék ítélete részben megváltoztattatok, vádlott a közokirathamisitás büntette helyett a kbtkv. 71. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágásban mondatik ki bűnösnek és ezért eme törvényszakasz alapján két (2) heti elzárásra Ítéltetik. Ezzel a változtatással, továbbá vádlott személyi viszonyainak azzal a helyesbítésével, hogy a tett elkövetésekor csak 18 éves és 6 hónapos volt, ugyanez az Ítélet egyebekben helybenhagyatik. Indokok: Ámbár az érettségi vizsgáló bizottság törvényben meghatározott önálló hatáskörrel bir, és igy a hatásköréhez tartozó tényekről kiállított bizonyítványa közokiratnak tekintendő, mindazonáltal a vád alapjául szolgáló érettségi bizonyítvány meghamisítása azért nem vonható a btkv. 391. §-ának rendelkezése alá, mert az itt meghatározott cselekmény amaz alkotó ismérve, hogy abból valakire jogsérelem háramoljék vagy háramolhassék, miután eme bizonyítványnak másra közvetlen kihatása nincsen, a jelen esetben hiányzik, ellenben minthogy vádlott a kérdéses bizonyitványt arra használta fel, hogy annak alapján akadémiai minősitvényt illetve alkalmazást nyerjen, mely cselekmény a kbtkv. 71. §-ába ütközik: ennélfogva vádlottat az okirathamisitás büntette helyett a kbtkv. idézett szakaszában meghatározott közbiztonság elleni kihágásban kellett bűnösnek kimondani és a?, első fokú bíróság ítéletében is méltatott amaz enyhítő körülmények figyelembe vételével, hogy vádlott fiatal korú és büntetlen előéletű: megfelelően büntetni. Egyebekben a kir. törvényszék Ítélete helybenhagyatott. A itt. kir. Curia. (1897. évi december hó 22-én 6,887. sz. a.) Tekintve, hogy vádlottnak abban a cselekményében, miként hamis érettségi bizonyitványt — tudva annak hamis voltát •— arra használta fel, hogy azzal magát a máramarosszigeti jogakadémia hallgatói közé felvétette, az állam közjogának megsértése ismerendő fel, tehát vádlott cselekményéből az államra jogsérelem háramlott, ez a körülmény pedig kizárja azt, miként vádlott cselekménye a közokirathamisitás köréből kivonassék és az a kbtkv. 71. §-ában meghatározott közbiztonság elleni kihágásnak minősíttessék: a vádbeli bűncselekmény minősítése tekintetében a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, a kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben. A büntetés kiszabása tekintetében azonban az elsőbiróság ítélete is megváltoztattatik és az alsóbiróságok ítéleteiben kiemelt nyomatékos enyhítő körülményeknek nagyobb méltatásával, a vádlottra kiszabott fogházbüntetésnek tartama (8) napra leszállittatik, a btkv. 399. §-ában meghatározott hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése pedig a btkv. 54. §-ának második bekezdése alapján mellőztetik, egyszersmind a hamis érettségi bizonyítványnak közjegyzőileg hitelesített másolatai a btkv. 61. §-a alapján elkoboztatni s azokra a hamisságnak megállapítása reávezettetni rendeltetik. Egyebekben a kir. itélő tábla Ítélete az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott vonatkozó indokainál fogva helybenhagyatik. 0AJ.LA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPERTF» Kivonat a „Budapesti Közlöny4t-böl. Csődök : Neumann Dávid e. temesvári kir. tszék, bej. márc. 5, félsz. ápr. 5, csb. dr. Hallet Gábor, tmgg. dr. Goldmann Fülöp. — Özv. Herskovits Simonné e. kassai kir. tszék, bej. márc. 24. félsz. ápr. 21, csb. Vályi István, tmgg. dr. Aczél Gyula. — Faragó László e. Kőrösladány, gyulai kir. tszék, bej. márc. 14, félsz. ápr. 1 í, csb. Balogh Samu, tmgg. Sal Károly. Pályázatok : Bpesti kir. büntető tszéknél 2 birói állás febr. 18. — Kolozsvári közjegyzői kamaránál a bánffy-hunyadi közjegyzős é g febr. 18. — Kolozsvári közjegyzői kamaránál a nagyszebeni k ö zj e g y z ő s é g febr. 18. - Zombori kir. ügyészségnél ügyészi állás febr. 18. - Bpesti kir. büntető tszéknél 2 aljegyzői állás febr. 18. - Pancsovai jbságnál albirói állás febr. 20. - Szolnoki kir. tszéknél jegyzői állás febr. 20. - Szinyérváraljai jbságnál, szatmárnémeti kir. tszék területén aljegyzői állás febr. 25. - Nagvigmándi jbságnál a 1 b i r ó i állás febr. 28. - Aradi jbságnál aljegyzői állás febr. 28. — Tenkei jbságnál albirói állás febr. 28;