A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 6. szám - A kir. járásbíróságok

Miután jelen perben egyik peres felet képviselem, s perbeli állásommal ellenkező felfogás jogosultságát sok részben elfogadhatónak tartom, magam részéről véleményt nem nyilvánítok, hanem ezen kérdést a t. jogászközönség nyilt eldöntése alá bocsátom. A kir. járásbíróságok. Irta: SZALAY MIKLÓS, kir. aljárásbiró Eger. Most, midőn a kir. járásbíróságok részére, a m. kir. igazságügyministerium által hozott uj ügyviteli szabályok a hivata los lapban megjelentek, idő- és alkalomszerűnek tartom egy kis bepillantást tenni a kir. járásbíróságok belső vagyis gyakorati életébe. A kir. járásbíróságok, mint sommás bíróságok az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb, de legterhesebb ágát is szolgálják, a mennyiben a felekkel közvetlen érintkeznek, s alig van adóssági per, •— a váltópereket kivéve, — a melyek vagy a rendes illetőség, vagy kikötött illetőség folytán bíróságuk elé nem tartoznak; ezeken kívül az 1893: XVIII. t.-c. 1. ij-ában elsorolt azon sok és különféle nemei a pereknek is illetőségükhöz tartozván, különösen a törvényszékek székhelyein lévők oly nagy ügyforgalommal birnak, hogy a perek vitelével megbízott birák csak megfeszített munkásság mellett képesek a nekik kiosztott ügyeket elintézni; ez azonban, a lényeget tekintve, csak oly mértékben sikerülhet, a mily mértékben egyik-másik bíróban megvannak azok a tulajdonságok, melyek az egyes bírákat arra képesitik, hogy hivatásuknak megfelelhessenek. A sommás bíróságoknak az a céljuk, hogy a jogkereső közönségnek gyors igazságot szolgáltassanak, ilyet pedig csak a gyakorlatilag is teljesen képzett biró szolgáltathat, mert az egyes biró nem támaszkodhatik senkire, hanem egyedül tudására, s ha ezt nélkülözi, a nem jogos alapon álló feleknek, kiknek úgyis csak az a céljuk, hogy a birót megtéveszthessék, eszközévé válik, mert minden egyes biró csak oly mértékben érvényesülhet az igazságszolgáltatásban, a^mily mértékben vannak meg benne azok a kellékek, melyek arra képesitik, hogy állásának megfelelhessen. A sommás bíróságok hivatása nemcsak abban áll, hogy gyorsan intézzék el a pereket, hanem abban is, hogy valóban igazságot szolgáltassanak, ezt pedig csak ugy érhetik el. ha a bírói állás előfeltételeiként megkívántató ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat ügybuzgóságuk egész teljével tudják és akarják is az igazság kiderítésénél érvényesíteni. Nagy súlyt kell fektetni az egyes birák gyakorlati tapasztalataira, mert ezek nélkül nemcsak nem vezetheti a tárgyalásokat abban a mederben, a melyben egyedül lehetséges az igazság kiderítése, de képtelen is lesz a bizonyítékoknak olyképeni mérlegelésére, a mint azoknak, különböző lényeges okok miatti mérlegelése szükséges. Nagy súlyt kell fektetni az egyes birák gyakorlati képzettségére, különösen a mai viszonyok között, a mikor köztudomású a lelketlen perlekedők nagy számának azon egyedüli törekvése, hogy a birót megtéveszthessék, s megvesztegetett tanukkal, még a szabályszerűen kiállított okiraton alapuló követelés fizetése alul is megszabadulhassanak. Egy tapasztalt biró tudhatja csak, hogy egy rövid év eltelte alatt egész légiója fordul meg bírósága előtt a hamis tanuknak, a kik a lelketlen peres fél jelenlétében, a kapott vagy igért adományért, vagy annak megfélemlítő pressiója alatt teszik meg hamis vallomásukat ; ha most már nem bir az az egyes biró oly gyakorlati tapasztalatokkal, melyekkel felismerheti a hamis tanukat, illetve azokat ügyes kérdésekkel leleplezheti, akkor hol van a gát, mely a már rendszeresen űzött lelketlenségeknek határt szabjon? Sehol, mert a felebbviteli bíróságok már nincsenek abban a helyzetben, hogy az egyes biró abbeli mulasztásait helyrehozhassék. Ezeknek a gyakorlati tapasztalatoknak, ismereteknek azonban a teljesen képzett biró is csak akkor veheti hasznát. na azok érvényesítésére elegendő ideje is van, mert ha egy bíróra nap-nap után annyi tárgyalás esik, hogy ereje kime"ttetik. akkor egy-egy ügynek csak annyi időt fog szentelni, a mennyit a többi, rá várakozó ügyeknek elintézhetése enged ; ily viszonyok között tehát nem várhatunk oly igazságszolgáltatást, mely a jogaiban sértettnek orvoslást nyújtson. Ily viszonyok között tehát nem lehet a perek, bűnesetek évről-évre való szaporodását, a kereskedelem növekvése és a szegénységnek egyedül tulajdonítani; hanem abban az erkölcsi romlottságban kell az okokat keresni, melynek a tapasztalatlan birák nemcsak gátat vetni nem tudnak, hanem tápot nyújtanak, hogy az mind jobban-jobban megmételyezze a társadalmat és felforgassa a jogrendet! Ezeknek a veszedelmes jelenségeknek csak azok a tapasztalt, teljesen képzett birák lesznek képesek gátat vetni, akik ismerik a perlekedő feleknek minden fogásait, rendelkeznek oly gyakorlati ismeretekkel, melyekkel a hamis tanukat felismerhetik, birnak annyi tudással, hogy azokat ügyes kérdésekkel lelephezhessék. s ekként ártalmatlanná tegyék! Ezek a megdöbbentő jelenségek napról-napra erősebben, sűrűbben tapasztalhatók és éppen ezért a leggyorsabb intézkedést követelik' Igaz, hogy forrásuk az emberek vallási és erkölcsi érzületének hanyatlásában rejlik, de miután fel kell tennünk, hogy vannak még igen sokan, a kikben ha megrendült is a vallási érzület egy vagy másban, de nem halt ki, kötelesség tehát, hogy ezt a megmaradt részt, az igazságszolgáltatásban érvényre juttassuk. A bíróságoknál az eskü kivétele körüli eljárás oly közönséges, minden ünnepiességet nélkülöző formában történik, hogy annak fontossága semmikép sem emelkedik fel arra a fokra, mely a vallásos érzület megnyilatkozására alkalmas lenne, éppen ezért sürgős intézkedés szükséges, hogy az lényegében, de a formalitásokban is kibővittessék, kiegészíttessék. Ilyenek lennének : 1. A keresztényeket illetőleg minden biró asztalára, mely előtt a tanú, a peres fél vallomást tesz, az esküt leteszi, kereszt állítandó. 2. Az izraelitákat illetőleg az eskü szövege, vallásuk leglényegesebb dogmatikus részének beillesztésével, lenne kiegészítendő. 3. A tanuk nem és rangkülönbség nélkül állva kötelesek vallomásukat megtenni, és e tekintetben a biró kivételt nem engedhet meg. 4. Addig, míg a biró a tanút ki nem kérdezte, a felek a tanúhoz kérdést nem intézhetnek, és ha ezen szabály ellen bármelyik vétene, 5—50 frtig terjedő s minden 5 frt után behajthatlanság esetében egy napi fogházra átváltoztatandó birsággal sújtandó. 5. A tanú s az esküt tevő peres fél a biró asztala előtt foglal állást, s ugy a felek, valamint a közönség is csak a tanuk és az esküvő fél hátánál foglalhatnak helyet, s felek vagy ügyvédeik a tanúhoz vagy peres félhez is csak ily helyzetben tehetnek kérdéseket. Rendkívül égető szükséget képez tehát a fennebbi irányban való intézkedés, s nagyon kívánatos, hogy az ez irányban alkotandó törvény és hozandó rendelet az uj ügyviteli szabályokkal egy időben lépjen érvénybe, hogy a pereknek gyorsabb tempóban való elintézése mellett a bírónak a fennebb kifejtett iránybani működése egyúttal köteleségévé tétessék. Belföld. A polgári törvénykezés módosítása. Az igazságügyminiszter a képviselőháznak m. hó 31-én tartott ülésén a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1881: LIX. t.-c. 3. §-ának módosítása tárgyában egy javaslatot terjesztett elő, a melynek az a célja, hogy ugy a törvényszékek, mint a kir. tábla és Curia munkakörét kevesbitse. A javaslat az előkészítő végzések meghozatalát t. i. a törvényszék tanácsa helyett az előadóra bízza, mint egyes bíróra. Felebbezés esetén az ilyen végzés tölött a kir. tábla három, a Curia pedig öt tagu tanácsban határoz. Az érdekes törvényjavaslat, mely hivatva van gyorsítani és egyszerűsíteni bizonyos ügyekben az eljárást, az egyes bírósági intézmény kiterjesztése és a tanácstagok számának csökkentése által a rendes eljárás igy szól: Tö rvényj ava slat az 1881: LIX. t.-cikk 3. §-ának módositásáról. 1. §. A kir. törvényszék, mint elsőfokú bíróság a hatáskörébe utalt polgári peres és perenkivüli ügyekben csakis a következő határozatokat hozza meg háromtagú tanácsban: 1. Az ítéletet és a felebbezhetö végzést, ideértve a házasfeleknek ágy és asztaltól különélését elrendelő határozatot (1894 XXXI. törv.-cikk 72., 98., 99., 102. §§.); 2. az 1868: LIV. t.-c. 8—13. §§-ain alapuló határozatot, továbbá a bírói hatáskör és illetékesség, a bíróság vagy bírósági tag érdekeltsége és a perletétel kérdését ledöntő, valamint a biróküldésre vonatkozó határozatot; f 3. a pör érdemében a bizonyítás fölvételét, ismétlését vagy kiegészítését, úgyszintén a tárgyalás kiegészítését elrendelő határozatot; 4. a bizonyítási eljárás fölvételével megbizott bírósági tag eljárása es intézkedése által okozott sérelem miatt tett előterjesztést eldöntő határozatot (1889: LIX t-c 55 §)•