A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1898 / 52. szám - Bolgár igazságügy [6. r.]
208 A JOG vetett sajtóvétségének vádja alól felmenti, ellenben az esküdtszék- szept. 23-án 885/98L sz. a ) a bpesti kir. büntető törvényszék é nek vétkesre szóló határozata alapján D. Rudolf vádlottat M. Mihály budapesti k.r. ítélőtáblának jogerős végzése folytán a Btk. 351. §-ab. ihály Brassó vármegyei főispán sérelmére a «Kronstadter Zeitung* 1898 március hó 16. megjelent 61. számának «Egy március 15-iki ünnepély Brassóban > cimü vezércikke által elkövetett, a btk. 261. §-ban irt, a btk. 262. §. szerint minősült s büntetendő nyomtatvány által elkövetett nyilvános becsületsértés vétségében vétkesnek mondja ki és az utóbb idézett törvényszakasz alapján, tekintettel vádlott eddigi büntetlen előéletére, három (3) havi fogházbüntetésre és ezen ítélet jogerőre emelkedésétől számitandó lő nap alatt különbeni végrehajtát terhe mellett a marosvásárhelyi kir. ügyészséghez az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. §-ában irt célokra befizetendő s behajthatlanság esetén további husz (20) napi fogházzal helyettesítendő száz (100) forint pénzbüntetésre itéli, végül elrendeli, hogy a már nevezett Brassóban megjelenő «Kronstadter Zeitung* cimü lap biztosítékából 1,000forint elkoboztassék, figyelemmel az 1852. évi sajtórendtartás 38. 40. §§. e tekintetben feltétlen intézkedéseire stb. A m. kir. Curia (1894. évi november 29. 1,131/98. sz. a.) következő végzést hozott: D. Rudolf vádlott semmiségi panasza elvettelik; ellenben G. Frigyes vádlott semmiségi panaszának helyadásával a kir. törvényszéknek, mint sajtóbiróságnak az a határozata, a melylyel a Brassóban megjelenő «Kronstádter Zeitung* cimü hírlapnak biztositékából 1,000 frt pénzösszegnek elkobzását mondotta ki, megsemmisíttetik és a sajtóbiróság az ítélet többi részének érintetlen hagyása mellett a sajtórendtartás 40. §-nak megfelelő ujabb határozat hozatalára utasittatik. I n d o k o k: AD. Rudolf vádlott által beadott semmiségi panasz azért volt elvetendő mert: 1. a vádlevélnek nem a vizsgáló biróhoz, hanem a sajtó bírósághoz intézetten ugyanott történt benyújtása kifogás alá nem eshetik, mivel az esküdtszéki eljárást szabályozó rendelet kelte óta az esküdtszéki bíráskodás időközben a kir. törvényszékekre ruháztatott s a kir. ügyészség eljárása a bünt. ügyv. szabályok 126. §-nak rendelkezésével ellentétben nem áll; 2. igaz ugyan, hogy a vádlevélben idézett sajtórendtartás keltének idejéül az 1885. évre történt hivatkozás, ám de eltekintve attól, hogy a vádlevél ugyanazon bekezdésének további folytatásában a kérdéseit kelet helyesen van megjelölve, nem volt ezen tollhiba semmiségi panasz okául elfogadható, azért, mert miután az a büntetésre méltó cselekmény, mely miatt ez a vádlott perbe fogatott, a vádlevélben megneveztetett, ezzel kapcsolatban a btkvnek ama vétségre vonatkozó szakaszai is megjeleltettek, a vádlevél az esk. elj. 25. §-ban előirt kívánalomnak megfelel; 3. miután a biztosíték egy részének elvesztése iránt a sajtóbiróság által a sajtórendtartás alapján hozott határozat oly rendelkezést képez, mely a nyomtatvány béltartalma miatt kérdőre vont vádlott személyével összefüggésben nem áll, ennélfogva tekintettel arra, hogy az e részben tett intézkedésből csupán a biztositék által a sajtórendtartás szerint érdekelt félre háramolhat jogsérelem, a csakis szerzőként kérdőre vont eme vádlott részéről ily irányú jogorvoslat használatának helye sem lehet. Habár G. Frigyes vádlott a tárgyalásról felvett jegyzőkönyv és a bíróság felterjesztő jelentése szerint és a tárgyalás befejeztével kihirdetett ítéletben megnyugodott, mindazonáltal, minthogy ez a vádlott a f. évi október 25-én kihirdetett Ítélet ellen utólag október 28-án, tehát az esk. elj. 92. §-ban előirt 3 nap alatt és a 95. §. kívánalmának megfelelő módon semmiségi panaszát beadta, ennélfogva tekintettel arra, hogy az esküdtszék által hozott ítélet ellen használható jogorvoslat beadhatási határidejét a bprt. rendelkezésétől elütően szabályozó esk. eljárás a bprt. 203. §-nak korlátozást tartalmazó rendelkezését fenn nem tartotta, vádlottnak a megengedett határidőn belül beadott semmiségi panasza a végtárgyaláson tett nyilatkozat ellenére mint kellő időben beadott elfogadandó volt. Eme semmiségi panasz folytán pedig a bíróságnak az a határozata, a melylyel a vád tárgyát képező Brassóban megjelenő «Kronstádter Zeitung* cimü időszaki politikai hírlapnak biztositékából 1,000 frt pénzösszegnek elkobzását mondotta ki, azért volt megsemmisítendő, mert miután a kérdéseit nyomtatvány tartalmáért a bűnvádi eljárás nem bűntett, hanem vétség miatt folytattatott s a nyomtatvány által elkövetett cselekmény vétségnek is nyilváníttatott; ennélfogva a letéve levő biztosítékból elkobzandó pénzösszeg mennyiségére nézve a sajtórendtartásnak nem 38. §-a, hanem csupán annak a 40. §-ban foglalt rendelkezése az irányadó. Ennek útmutatása szerint pedig az elkobzandó pénzösszeg mennyisége 500 frton felül ki nem szabható. Minthogy tehát a kir. törvényszék mint sajtóbiróság a sajtórendtartásnak idézett rendelkezését figyelmen kivül hagyta, ennélfogva az ítélet egyéb részének érintetlen hagyása mellett a sajtóbiróságnak ama határozata az esk. elj. 100. §-nak rendelkezéséhez képest megsemmisítendő és a bíróság a sajtórendtartás előidézett szakaszának helyes alkalmazása mellett ujabb határozat hozatalra volt utasítandó stb. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvéd a gyakorlattól felfüggesztendő olv esetben, 5 ^midön a büntető biróság által a btk. 351. §-a alapján "a zsarolás vétsége miatt vád alá helyeztetik. A btk. 351. íí-ába meghatározott zsarolás vétsége esetében a btk. 354. §-a szerint a hivatalvesztés, mint mellékbüntetés alkalmazandó. es ba ütköző két rendbeli zsarolás vétsége miatt vád alá helyezett dr. Sz. Ferenc bpesti ügyvéd elleni fegyelmi ügyében következő végzést hozott: A fegyelmi biróság dr. Sz. Ferenc ügyvédnek az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztését mellőzi. Indokok: A fegyelmi biróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától az 1887. évi XVIII. t.-c. 4. §-ának b) pontja értelmében többek között akkor tartozik felfüggeszteni, ha a büntető biróság ügyvéd ellen nyereségvágyból elkövetett vétség miatt hozott jogerős vádhatározatot. Minthogy azonban a btk. 351. §-ába ütköző zsarolás vétsége, a mennyiben a zsarolás nem irányul jogtalan haszonra, nem tartozik a nyereségvágyból elkövetett vétségek közé, minthogy dr. Sz. Ferenc nem jogtalan hasznot akart ama levelei által elérni, melyek tartalma a vádhatározat szerint a btk. 351. §-ába ütköző zsarolás vétségének tényálladékát foglalja magában s igy cselekményét nem nyereségvágyból követte el: a fegyelmi biróság a fennidézett törvényszakasz d) pontja alapján bírálta el az esetet s a felfüggesztést a fenforgó körülményeknél fogva alkalmazandónak nem találta stb. A m. kir. Curia (1898. nov. 12-én 530. sz. a.) következő végzést hozott: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fenti keletű és számú végzése megváltoztattatik és dr. Sz. Ferenc ügyvéd az 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §-ának b) pontja alapján az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetik, az elsőfokú fegyelmi biróság pedig az 1874. évi XXXIV. t.-c. 104. §-ának első bekezdésében meghatározott eljárásra utasittatik. Indokok: Az 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §-ának b) pontja értelmében a fegyelmi biróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszti, ha a büntető biróság ellene olyan büntetendő cselekmény miatt hoz vádhatározatot, melyre a btk. szerint a hivatalvesztés, mint mellékbüntetés van megállapítva, vagy mely nyereségvágyból elkövetett bűntett s illetve vétség tényálladékát foglalja magában és az a vádhatározat jogerőssé is vált. Minthogy pedig a bpesti kir. büntető törvényszék által folyó évi július hó 7-én 38,910. sz. a. kelt átiratával közölt 1898. évi május hó 10-én 14,643. sz. a. hozott és a bpesti kir. Ítélőtáblának 1898. évi május hó 10-én 38,910. sz. a. kelt végzésével helybenhagyott vádhatározattal dr. Sz. Ferenc ügyvédet az emiitett büntető biróság a btkv 351. §. alapján két rendbeli zsarolás vétsége miatt jogérvényesen vád alá helyezte; minthogy másfelől a btk. 351. §-ában meghatározott zsarolás vétsége esetében a btk. 354. §-a szerint a hivatalvesztés mint mellékbüntetés alkalmazandó, azonfelül a btk. 351. §-ában megjelölt zsarolás vétsége a törvény határozott megállapítása szerint vagyoni haszonszerzésből s ekként nyereségvágyból elkövetett cselekménynek tekintendő: dr. Sz. Ferenc ügyvéd az elsőfokú fegyelmi biróság végzésének megváltoztatásával a fennebb idézett 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §-ának b) pontja értelmében az eme törvényszakasz végpontjában meghatározott hatálylyal, az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztendő és az elsőfokú biróság a további megfelelő eljárásra utasítandó volt stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az italmérési üzletvezetőnek nincs igénye arra, hogy saját termésű bora után a kedvezményes boritaladót fizetliesse. (A m. kir. pénzügyministernek 1897. évi 97,139. sz. a. kelt határozata.) Azon esetben, ha az 1870. évi XXXI. t.-c. Jiatározmányaiba ütköző erdei kihágás jelenségeit magában foglaló panaszt az illető elsőfokú hatóság nem az 1879. évi XXXI t.-c. alapján, tehát nem mint elsőfokú erdei kihágást biróság bírálja cl a hozott határozat fokozatos felülbirálására a felettes rendes közigazgatási hatóság van hivatva. (A m. kir. belüevminister 1898. évi 87,240. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Hilfreich és Kohn e. Bpest. bpesti ker és vált tszék, be,, jan. 14. félsz. febr. U, csb. Mezey László, tmgg dr Hindy Atilla - Merkovits József e. Ungvár, beregszászi tszék, bej jan 10 felsz. febr 3, csb. Szűk Lajos., tmgg. dr. Preusz Adolf. - Blaschke és Kary e. Trencsen, u 0. tszék. bej. jan, 12, felsz. febr 10 csb dr Sandon Gyula, tmgg. dr. Langer Kálmán. - Volfmann Minae Szarvad Köröm László, tmgg. Plachv GuszKv — Epstein Lajos e. Püski, győri tszék, bej. jan. 28, felsz- febr 28 csb Proszt János, tmgg. dr. Rapoch Frigyes. L Z^ZJ^I'ré^J3 A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága í 1898. evi gyulai tszék bej. jan. 10, felsz. febr. U, csb. Balogh Samu, írna, dr • Fein Oszkár e. Erdökü:" bm László, zék, bej. jan áll ian 1 A TÁÍÁ • -u• • • f '-jari. 1. — A tamasn jbsagna íbirói álL jan. 2. - Az o^ILV A. "^í'^bságrál a 1 j e g y z ő i tszéknél a 1 j e g y z dec. 29, felsz. jan. 31, csb. ?Í*XÜ* b,gyarmati Jszék. bej! Epstein Lajos e. Proszt János, tmg miklós, cs.-szered; tmgg. Orel Máté. z°™™ )flbsá|nál aljegyzői áll. jan. 3. - A lőcsei z o í all. ián. 3. .'ÁLLAS fcÉSZVÉNYTÁFSASÁC NYOMDAÍA nU!,APBSTKN