A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 52. szám - Bolgár igazságügy [6. r.]

A JOG 379 ítéleti bélyegekről intézkedvén: ez mint általában a vagyoni terhet kötelezettséget tartalmazó rendelkezés, szorosan magyarázandó s nézetem szerint a jelen esetre ki nem terjeszthető és pedig azért sem, mert a perértékek után számított ítéleti illeték jelen esetben — egyébként is alacsonyabb, mint a pergátló kifogások feletti végzés négyszeresen számított bélyegilletéke. Bélák István ügyvéd Enyingen. Az ügyvédi képviselet és helyettesítés kérdéséhez. (Válasz.) i E lap f. é. november 6-iki 45. számában a fenti cím alatt közzétett két kérdésre válaszom a következő : Az 1874 : XXXIV t.-c. 38. §-a így rendelkezik: «Az ügyvéd jogosítva van az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt feleket képviselni.)) Ugyanezen törvény 15. §-a pedig így szól: «Az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelölt az ügyvédnek, kinél joggyakorlaton van, a bíróságok és hatóságok előtti tárgyalásoknál helyettese lehet» ; 16. $-a : «Az ügyvédjelölt csak helyettesítési hatalmazván y felmutatása mellett és csupán az ebben meghatározott korlátok között lehet az ügyvédnek helyettese.)) Az 1881. LIX. t.-c. 12. ij-a így intézkedik: A rendes eljárásban, mely alatt a jegyzőkönyvi tárgyalás is értetik, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniök. Azok, akik ügyvédi oklevéllel bírnak saját ügyeikben magukat ügyvéd által rendes perekben sem kötelesek képviseltetni.» Ha a tent idézett törvényhelyekhez még hozzátesszük azt. hogy a sommás eljárásban ugy a járásbíróságok előtt elsőfokban, mint pedig a törvényszékek előtt a felebbvitelben a törvény az ügyvédi kényszertől eltekint, de az 1881 : LIX. t.-c. 11. §-ában szabályozott szabad képviseleti rendszert is elejti, a mennyiben kimondja, hogy az esetben, ha a felek vagy törvényes képviselőik nem járnak el személyesen, magukat rendszerint csak ügyvéd ál t al kép vi se lt e t bet i k (1893 : XVII. t.-c. 7. §. . ha végre figyelemmel vagyunk arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező és hogy ebben a fentidézett 1881 : LIX. t.-c. 12. §-ának második bekezdése is alkalmazandó, (1893 : XVIII. t.-c. 187. §.) - - ugy akkor felsoroltam az ügyvédi képviseletre vonatkozó lényeges forráshelyeket. Meglévén ilyképen a szükséges anyag, megkísérlem arra a kérdésre felelni, vájjon megjelenheti k-e az ügyvédnek kamarailag bejegyzett jelöltje bármely polgári bíróságnál főnöke helyettesítésében, ha főnöke szerepel alperesként? Ha jól fogtam fel a kérdést, annak súlypontja: az ügyvédfőnöknek alperesként való szereplése. Előre kell bocsátanom azt, hogy a mennyire én a bíróságoknak erre vonatkozó gyakorlatát ismerem, kevés esetről van tudomásom, a mikor az eljáró bíró kifogást tett volna az alperesként szereplő ügyvéd helyettesítésében megjelent bejegyzett ügyvédjelölt-segéd ellen. De nem is lehet alapos kifogás ez ellen, mert az idézett törvényhelyek nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy ezen kérdést csak is igenlő értelemben szabad megoldani. Az ügyvédi rendtartás 38. §-a szerint az ügyvéd jogosítva van az ország valamennyi bírósága, tehát bármely polgári bíróság előtt is feleket képviselni; a 15. §. értelmében pedig az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett azaz kamarailag bejegyzett — ügyvédjelölt az ügyvédnek, kinél joggyakorlaton van — vagyis főnök ének - abiróságok. — tehát bármely polgári bíróság - előtti tárgyalásoknál helyettese lehet. Az előrebocsátottak szerint a kérdés abban az irányban nyert már megoldást, ha az ügyvéd feleket képvisel. Már most a kérdésben felvett azon esetet kell tárgyalni, midőn maga az ügyvéd szerepel peres félként, még pedig alperesként. Minthogy a megoldandó kérdést felvető nem distinguál, nekünk sem szabad distmguálnunk, hanem a feleletet ugy a sommás, mint a rendes eljárásra vonatkozólag megadni. Anovella 12. §-a értelmében az ügyvéd saját rendes pereiben nem szorul ügyvédi képviseletre, akár mint fel-, akár Tiint alperes szerepelne is. Ha már most a fentiek szerint szemelőtt tartjuk azt, hogy a kamarailag bejegyzett ügyvédjelölt főnökét a megbízó I felek ügyeiben helyettesitheti, és ha figyelemmel vagyunk arra I j hogy az ügyvéd saját peres ügyeiben képviseletre nem szóiul: j nem szenvedhet kétséget az, hogy a bejegyzett ügyvédjelölt ! főnökét ennek ügyeiben - - szerepeljen ez akár fel-, akár alpeI résként — joggal és törvény szerint helyettesítheti. Az ügyvédi rendtartás fent idézett 15. §-a nem tesz ugyanis különbséget a tekintetben, hogy az ügyvéd mások vagy saját ügyeiben jár el; következőleg mi sem tehetünk különbséget ; annál kevésbbé, mert ha a törvény az ügyvédjelöltnek megengedi a többet— főnökét harmadik személyek (a megbízók ) ügyeiben helyettesíteni, ugy meg kell. hogy engedje neki a kevesebbet is : főnökét ennek saját ügyében helyettesíteni. Nézzük már most, hogy álí a kérdés a sommás eljárásban: az első fokon és a második fokon a felebbviteli eljárásban? Erre vonatkozólag a képviseletet eltérőleg a prts. novella 11. §-ának hatályon kivül helyezett intézkedésétől, az 1893 : XVIII. t.-c. 7. §-a szabályozza, mely szerint a fei~k a sommás eljárásban perbeli cselekményeket személyesen végezhetnek, de a mennyiben nem személyesen járnak el. magukat rendszerint csak ügyvéd által képviseltethetik. Személyes védekezés hiányában tehát a szabály: az ügyvédi képviselet. Ebből jogosultnak és indokoltnak látszik azon következtetés, hogy az esetre, ha az ügyvéd saját sommás ügyében személyesen nem védekezik, magát rendszerint csak ügyvéd által képviseltethetné. Ámde a törvény ezen szabály alól kivételeket állit fel, melyek szerint személyes megjelenés hiányában az ott taxatíve felsorolt esetekben, más is mint ügyvéd végezhet a fél helyett perbeli cselekményeket. Ezen kivételek, melyek a rokonsági és szolgálati viszonyokon alapulnak, az ügyvédjelöltekről nem emlékeznek meg. Mig tehát a gazdatiszt, a kereskedelmi meghatalmazott, a kereskedő és iparossegéd főnökét sommás perekben - némi korlátozással — képviselheti; addig az ügyvédjelöltekre nézve ezt a törvény kifejezetten nem mondja ki. I Ily körülmények között arra az eredményre kellene jutnunk. ' hogy sommás ügyekben ügyvédet saját ügyében ügyvédjelölt j nem helyettesitheti. I

Csakhogy az ilyen következtetés merő ellentétben állana a törvényhozó szándékával és a vonatkozó törvényeknek analóg intézkedéseivel. Mert ha törvény szerint meg van engedve az, hogy a kamarailag bejegyzett ügyvédjelölt főnökét ennek saját és megbízóinak rendes pereiben és a felülvizsgálati eljárásban helyettesitheti : nincsen elfogadható ok arra. hogy az ügyvédjelöltet a főnökének személyes sommás perében a helyettesítéstől eltiltsuk. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ilyen tilalom a törvényhozónak nem lehetett szándékában, mikor megengedi, hogy az ügyvédjelölt a nem kevésbbé fontos rendes és felülvizsgálati eljárásban főnökét helyettesíthesse. Ha pedig az 1893 : XVIII. t. c. 7. §-ában erre vonatkozólag positiv intézkedés nem foglaltatik, ugy azt vétlen mulasztásnak kell tekintenünk, melyet a gyakorlat van hivatva helyrehozni. Azon felfogás mellett, hogy a bejegyzett ügyvédjelölt ügyvédfőnökét, ennek saját személyes ügyében a sommás biróság előtt is helyettesitheti, szól bizonyára azon megfontolás, hogy az ügyvédjelölt elfoglal ügyvédfőnöke mellett legalább is oly fontos és lényeges bizalmi állást, mint akár a gazdatiszt gazdája, vagy akár a kereskedős iparossegéd munkaadója mellett. II. A fentiekben kifejtettekkel meg van adva egyúttal a felelet a második kérdésre is. Lényegileg nincsen ugyanis különbség az I és II alatti kérdések között. Az eltérés csak abból áll, hogy a kamarailag bejegyzett ügyvédjelölt ügyvédfőnökének testvéröcscse. Hogy arra a kérdésre: vájjon ez utóbbi ügyvédfőnökét az ellene folyamatba tett rendes perben helyettesitheti-e, nem szükséges a S. E. 7. i}-ának 1. pontjának analógiájára hivatkozni. Mert ahhoz, hogy az ügyvédet saját ügyében sommás perben testvére helyettesítse, nem szükséges, hogy a testvér ügyvédjelölt legyen; de már ahhoz, hogy az ügyvédet saját személyes ügyében—szerepeljen utóbbnevezett akár fel-, akár alperesként - a törvényszék előtt testvéröcscse helyettesíthesse, szükséges, hogy utóbbi vagy ügyvéd, vagy ügyvédtestvérének kamarailag bejegyzett ügyvédjelölt segédje legyen. Ha ez a feltétel megvan, fölösleges a S. E. 7. §-ára hivatkozni, mert a helyettesithetésnek jogosultságát eléggé indokolják az 1874 :34. t.-c. 15. §-á és az 1881 : LIX. t.-c. 12. §-ainak rendelkezései. Dr. Schick Ferenc Sándor. kir. trvszéki albiró Kalocsán.