A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 4. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [9. r.]

30 A JOG jelen voltak: Plósz Sándor dr. államtitkár, Lányi Bertalan miniszteri tanácsos, a bizottság vezető tagja; Imi ing Konrád dr. kir. Ítélőtáblai tanácselnök, Thirring Lajos dr. kir. Ítélőtáblai biró, Sipöc László dr. árvaszéki elnök és Zsögöd Benő dr. egyetemi tanár, szerkesztő tagok; Oberschall Adolf dr., VavrikBéla dr. kir. curiaj tanácselnökök, Ádám András kir. curiai biró, Kovács Gyula dr., N a g y Ferenc dr., Sághy Gyula dr. egyetemi tanárok, G y ő r y Elek dr., a budapesti ügyvédi kamara elnöke és Kövess György ügyvéd, tanácskozó tagok. Az ülés jegyzőkönyvét Szladits Károly dr. kir. törvényszéki jegyző vezette. A sajtó részéről Schiller Henrik dr. ügyvéd voltjelen. Az ülést Erdély Sándor igazságügyminiszter rendkívüli érdekes beszéddel nyitotta meg, a melyet egész terjedelmében közöljük ama fontos irányelvek és remek szerkezete miatt, melyek elemzik. Emlékszünk, hogy évekkel ezelőtt ezen álláspontot hangoztatta előttünk nagy eszű curiaibiránk, Ádám András. Csak kívánatos volna, hogy e szellemben létesíthető is volna azután a nagy mü, a mi azonban egészben legalább alig lehető és várható. A miniszter remek beszéde a következő: Üdvözlöm önöket egy nagy föladat megoldásának, egy nagy cél megvalósításának küszöbén. Fogadják szíves köszönetemet vállalkozásukért. Az önök neve, tudása, tekintélye, megbízhatósága, általánosan ismert komoly kötelességérzete sikerét biztosítja e bizottság működésének. Nagy kötelesség, a minek teljesítésére vállalkoztak. Ő felsége a király által jóváhagyott szervezet alapján működünk. De ezen önként, hazafiúi készséggel elvállalt kötelesség egyszersmind biztosítja önöknek a jogot is követeltíi, hogy a megkezdett munka befejeztéigabban ne hagyassék. (Igaz! Ugy van!) Önöknek akarniok kell. Juttassák érvényre az ország közvéleményében rejlő nagy erőt. Nincs hatalom, mely ez előtt megállhat. (Elénk tetszés.) Hiszen nincsen az országnak egyetlen gondolkodó fia, a ki a magyar magánjog rendszerbe foglalásának és egysége megalkotásának: a magyar állam önállóságára, a magyar birodalom hatalmi megszilárdulására kiható nagy fontosságától áthatva nem lenne. (Igaz! Ugy van!) E nagy érdekre tekintettel minden mulasztás e téren bünszámba megy az ország egységes fejlődése, egységének megszilárdulása ellen. (Igaz! Ugy van!) Az irányt és elveket melyeketa mü megoldásában véleményem szerint követnünk kell, nagy vonásokban a képviselőházban jeleztem volt. A magyar magánjog kódexének megalkotásánál Vérbő cy módszerét kell követnünk. írjuk meg a magyar jogot ugy, a mint az évszázadok alatt a magyar nép életéből, szükségletéből fejlődött, megtisztítva attól, a mi benne idegen. (Élénk tetszés.) Egyik kezünket szakadatlanul a magyar nép élet-üterén kell tartanunk, hogy a tudomány és a müveit népek tapasztalatából vont igazságok által megvilágított foliánsokba olyan szabályokat iktassuk, melyek a magyar nép lelkével, igazságérzetével és értelmi fejlettségével teljes összhangzásban vannak. A képhezalkalmazzuka keretet s nem megfordítva. (Elénk tetszés.) Az a törvény, mely nem áll összhangban a nép érzetével, szokásaival, életszükségletével általában, nem egészséges. Fokozott a baj a magánjog terén. Állandóvá tesz egy kellemetlen érzést, mint egy beteg életszerv az emberi testben. Rá kell állanunk a magyar jogfejlődés alapjára. A ki ennek létezését tagadja, annak nincs igazsága. Eddigi tárgyalásaink bizonyítják, hogy örökösödési jogunk, családjogunk, az ezekkel kapcsolatos jogi intézmények egy nagy sorozata, még ha megengedjuK is, hogy itt-ott idegen magból kelt, a magyar földnek, a magyar levegőnek a termékei. Birtokjogunkban is nagyszáma áll előttünk akérdéseknek. melyeket igazságosan és egészségesen csak a történelmi jogfejlődés alapján, az országos különleges birtok- és gazdasági viszonyaival összhangban oldhatunk meg. A mi elkorhadt, a mit a modern élet fejleményei túlhaladtak, meg fogjuk újítani, összhangba fogjuk hozni a mai viszonyok szükségleteivel. Semmit a mi magyar, a mi a mienk, fölhasználatlanul nem hagyunk.(Elénk helyeslés. ) Be fogunk épiteni mindent az uj épületbe, mint drága kincset, hogy fényt áraszszon a mult dicsőségére s irányt szabja meg a jövő önálló jog fejlődésének. (Tetszés.) En meghívtam s meghívom a nagy mü megalkotásához az ország egész jogászközönségét. Bizza reánk mindenki hazafias áldozatkészséggel azt az anyagot, a melyet a tudomány és az élet tapasztalatai után e téren magának összegyűjtött. (Helyeslés.) A mi nagy és n.héz hivatásunk, a mi nagy és nehéz kötelességünk lesz, t. uraim, kiválasztani a legjobbat és abból megalkotni a legtökéletesebbet. (Elénk tetszés.) Ismerve azt a nagy érdeklődést és szeretetteljes jóakaratot, a melylyel dicsőén uralkodó nagy királyunk ez ügy iránt viseltetik (Lelkes éljenzés.), bizva a magyar nép nagy alkotó erejében, bizva az önök hazafias áldozat készségében és tudásában bizton hiszem, hogy aránylag rövid idő alatt szivünket a nagy célhoz jutás isteni öröme fogja eltölteni. Erélylyel, kitartással, jó egészséggel le fogunk győzni minden akadályt. Istentől ezeket kivánom önöknek. (Elénk tetszés és éljenzés.) Az elnöklő miniszter bejelenti ezután, hogy a szerkesztőbizottság eddig három kérdést készitett elő a teljes ülés számara és ezek közül elsősorban az elővásárlási jogról szóló kérdést tűzi napi rendre. Ezt a kérdést Győry Elek, Nagy Ferenc, Sághy Gyula, Kovács Gyula és mások vitatják meg. A lajstromrendszer. Az igazságügyminister jan. I-en kibocsátott rendeletével a járásbiróságek ügyvitelét gyökeres reformnak vetette alá. Az eddigi általános központi iktató, kiadó és irattári hivatalok helyébe a külön szakok szerinti jegyzői irodák jönnek május 1-én. Az ügyek szakonként osztatnak meg a birák közt. Mindenik szaknak külön jegyzői irodája leszen. A beadványokat azon jegyzői irodában kell beadni, melynek kezelési körébe az ügy az ügybeosztás szerint tartozik. Ezen kívül gyüjtőszekrények is állanak a felek rendelkezésére a beadványok könnyebb benyujthatása végett. Minden egyes ügy csak egy számot kap és ezen szám után lesz fellelhető a mutatókönyvben, bármennyi irat érkezik is az alapbeadványhoz. Ezen mutatókönyvi szám mellett minden ügyirat a beérkezés sorrendjében számoztatik, ugy, mint ma a büntetőügyekben szokásos. A folyamatban levő ügyek az illető jegyzői irodában, a befejezett ügyek a központi irattárban helyeztetnek el. Ez a reform •— mint játjuk - szakit az ügykezelésünkben eddig érvényben volt osztrák rendszerrel s egészen a német alapokra helyezkedik. Az élet fogja megmutatni, hogy hasznos volt-e ez a kísérlet; az bizonyos, hogy a mai állapot mellett a reform már nagyon szükséges volt. Kiemeljük még a rendeletből, hogy a 92. §-a életbelépteti a percaesurát, a mennyiben rendeli, hogy az egy hét alatt beérkezett összes sommás perek lehetőleg egy napra tüzendők ki, a mely napon a biró a könnyen elintézhető ügyeket ellátja, a hosszabb tárgyalást igénylő ügyek tárgyalását pedig elhalasztja Mint értesülünk, a minisztérium kebelében az uj ügyviseleti rendszer begyakorlása végett előadások fognak tartatni, a melyekre minden törvényszék küld egy-egy kezelőhivatalnokot, a kik a tanfolyam bevégzése után a járásbirósági hivatalnokokat fogják oktatni az uj rendszerrel járó teendő iránt. A polgári törvénykönyv szerkesztése. A magyar általános polgári törvénykönyv szerkesztő bizottsága f. hó 16-án délelőtt Lányi Bertalan miniszteri tanácsos elnöklésével tartotta meg heti ülését. A tanácskozás tárgya folytatólag a dologi jog általános része volt. Most jelent meg a bizottsági kiadványok elseje: Az ági öröklés kérdése. (Jelentés és vélemény. Előterjeszti Schwarcz Gusztáv dr.) A memorandum a bizottság teljes ülésére kitűzött ági öröklés kérdésének anyaggyüjteményéből áll és teljes információt nyújt annak hazai és külföldi történetéről, egyszersmind összegezi az eddig fölmerült javaslatokat és jelzi a kérdés előadójának álláspontját. Ausztria és külföld. Bolgár törvényhozás és igazságügy. V (Vége.) Egy érdekes tervezet, mely, fájdalom, bizonyos középkorias előitéletek miatt aligha lesz törvénynyé oly egyhamar: az ó-n a pt ár reformálása. Ez év tavaszán ugyanis az e téren fáradhatlan Ouarenghi Tondini Caesar, barnabiti szerzetes s a bolognai tudományos reál-akademia tagja ismételve meglátogatta fővárosunkat s két felolvasást tartott a naptár egységének szükségességéről és hasznosságáról, utalván az ó-naptárnak Oroszországban is elismert hiányosságára s hibásságára, valamint az e tekintetben megindult mozgalomra. Fejtegetéseit Tondini tudományos tekintélyek s mérvadó személyiségek véleményeivel és nyilatkozataival is támogatta. Mind a két felolvasása külön füzetekben jelent meg (francia és bolgár nyelven), mire maga a kormány is Tondini ur eszméje iránt közelebbről érdeklődni kezdett. Az ország jövőjét és kulturális előmenetelét mindenkor szivén hordó miniszterelnökünk, dr. Sztojlov ur ennek folytán a jelen sorok iróját megbízta, hogy Tondini úrral egyetemben egy, az uj naptárnak Bolgárország által leendő elfogadását tárgyazó tervezetet elkészítsen. E megbízásnak eredménye volt azon tervezet, melyet kivonatban az európai politikai sajtó is ismertetett. E tervezet 14 szakaszból áll s mindazokat az intézkedéseket tartalmazza, melyeket az átmenetel az ó-naptártól azuj Gergelyféle naptárra igényel. Az 1. §. szerint ezen átmenetel az 18H8. évi február hó 2/14-ére, mint Borisz trónörökös átkereszteltetésének napjára van tervezve, ugy, hogy február hó 2-áról átmennénk február hó 15-ére, t. i. 12 napot kihagynánk. A 2. és 3. §§. meghatározzák a február havára való állami fizetések módját, rendelvén, hogy március 1-én csak Ki napra járó összeg fog fizettetni, ugy, hogy azután március elsejétől kezdve a fizetések már az uj naptár szerinte folyjanak. A 4 8. §§-ok foglalkoznak az állami hivatalok okmányaival, s egyéb kiadmányaival, valamint magánokiratokkal, szerződésekkel, kötvényekkel, váltókkal stb., meghatározván, hogy mindenütt az átmenetel könnyítésének