A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 52. szám - Bolgár igazságügy [6. r.]

A J Számos biró a vezetése alatti tárgyalást ugy fogta fel, hogy a felek ügyvédeinek megengedte előterjesztéseiknek saját felfogásuk szerinti jegyzőkönyvbe diktálását. Volt azonban és van számos biró, a ki a biró vezetése melletti tárgyalást szószerint magyarázta; a feleket, illetőleg ügyvédeiket előterjesztéseik szóbeli előadására hivta fel; a tényállást kérdések tételével törekedett tisztázni és aztán a felderített tényállást maga a tárgyaló biró vezette be a jegyzőkönyvbe. S minthogy a felsőbíróságok eddige'é az itt vázolt tárgyalások egyik faját sem kifogásolták és történt légyen a tárgyalás a biró előtt bármily alakban, rendszerint érdemileg döntöttek: megtörtént az is, hogy egy és ugyanaz a biró majd az egyik, majd a másik tárgyalási mód szerint járt el, amint a körülmények, nevezetesen egyéb ügyeinek ellátása, a telek óhajtása, vagy más célszerűségi tekintetek kívánták. Ennek az amabilis confusiónak most már vége! A kir. Curia már előzőleg 1897. évi 6,891. sz. a. s most újra. 189t. évi szept. 27-én 35. sz. a. következőképen határozott :*) «Mindkét alsób iróság ítélete és az eljáró törvényszék eljárása hivatalból megsemmisíttetik és az eljáró kir. törvényszék u t a s i ttatik. hogy a keresetnek ujabb tárgyalása végett ujabb határidőt tűzzön ki; erre a feleket idézze meg. a tárgyalást egy kiküldendő tszéki biró vezetésemellett szóbelileg eszközöltesse, a felek előadásait hivatalból szerkesztendő jegyzőkönyvbe vétesse fel és a ki fej lengőkhöz képest hozzon ujabb Ítéletet. Indokok : A válóperekben való eljárásra vonatkozó törvénykezési gyakorlat szerint a tárgyalásnak a törvényszék egy birájának vezetése mellett hivatal bólés szóbelileg kell eszközöltetni. Murán pedig jelen esetben a tárgyalás a kir. törvényszék, illetőleg a törvényszéki biró vezetése nélkül, a felek által beadott Írásbeli nyilatkozatok átvételével lett befejezve, ezen a válóperek természetével és a gyakorlattal ellenkező eljárást megsemmisíteni és a szabályszerű eljárást elrendelni kellett.» Az már most nagyon mellékes, vájjon a felek nyilatkozataikat beadványi vagy periratos alakban, vagy pedig jegyzőkönyvi alakban terjesztették-e a bíróság elé. A kérdés lényege a kir. Curiának abban a positiv kijelentésében fekszik, hogy «a tárgyalásnak a törvényszék egy birájának vezetése mellett, hivatalból és szóbelileg kelleszközöltetni». Ebből világosan következik, hogy az eljárás minden faja, mely ezzel ellenkezik, a megsemmisítést vonja maga után. Kívánatos lenne, ha ugy a kir. ítélőtáblák, mint pedig a kir. törvényszékek a kir. Curiának eme kiváló fontosságú kijelentését már most figyelembe vennék és a folyamatban levő ily ^"perekben a megsemmisítést már a kir. ítélőtáblák alkalmaznák, a kir. törvényszékek és illetőleg a tárgyaló birák pedig a megsemmisítést megelőznék ugy, hogy a folyamatban levő perekben, a mennyiben azok nem a kir. Curia által meghatározott módon tárgyaltattak, érdemi eldöntés előtt hivatalból és szóbelileg újra tárgyalnának. Az eljárási hibákat az eljáró törvényszékek, illetőleg tárgyaló birák e perekben önmaguk is helyre hozhatják és nem kell bevárniok. hogy a helyrehozást a peres felek kiszámíthatatlan kárára, hosszú'idő elteltével, az eljárás megsemmisítése mellett, a felső bíróság rendelje el. Igaz, hogy számos per az első tárgyalás kezdetleges stádiumába jut így visza,'de a felekre is, az eljáró bírákra és törvényszékekre nézve is jobb ha ez most, mint esetleg évek multán, az előre látható felsőbirósági megsemmisítés után történik. A kir. Curia fent idéztem határozata csak váló perekről beszél ugyan, kétségtelen azonban, hogy ma még a jogi terminológia a válóperek fogalma alá sorozza az összes házassági pereket és igy a szóbeliségnek ott körülirt módja mindennemű házassági perben alkalmazandó. g< - > Kérdés lehetne még : szabad e a házassági kötelék kérdésétől a vagyonjogi kérdéseket oly módon elkülöníteni, hogy a kötelék kérdése hivatalból és szóbelileg, ellenben a házassági perekben felvetett vagyonjogi kérdések a biró előtt ugyan, de az 1868: LIV. t.-c. 1 í 1 §-ában meghatározott jegyzőkönyvi tárgyalással tisztáztassanak ? Én eddigelé azt a nézetet vallottam, hogy a biró előtti jegyzőkönyvi tárgyalásnak mindazokban az esetekben helye *) Lásd: J o g, Jogesetek 1898. évi 50. szám. van, midőn a kötelék kérdése mellett vagyonjogi kérdések is vettetnek fel és kérnek bírói elintézést. És vitatható is lenne talán, hogy a kir. Curia kijelentése csakis a házassági kötelék kérdésének tárgyalására vonatkozhat. Ámde ha figyelembe vesszük, hogy a kötelék kérdése és a vagyonjogi kérdések együttesen döntendők el : nem zárkózhatunk el ama további következmény elől sem. hogy ezeknek együttesen és egységesen kell tárgyaltatniok annál is inkább, mert a vagyonjogi kérdések e perekben magával a köteléki főkérdéssel szoros kapcsolatban állanak. Tagadhatatlan, hogy a folyamatban levő perekben érdekelt felek jó nagy részét kellemetlenül érinti a kir. Curiának itt tárgyalt elvi határozata; mert ügyük végleges eldöntését rövidebb-hosszabb időre elodázza: de bizonyos az, hogy e határozat hivatva van a bíróságoknak irányt adni és a házassági perekben az eljárás egyöntetűségét végleg biztositm, miért is nagyon célszerű lenne, ha az igazságügyi kormány a kir. Curiának ezt az elvi határozatát az összes kir. táblákkal és az összes kir. törvényszékekkel megfelelő módon különösen is t udomására juttatná. Belföld. A magyar polgári törvényköny szerkesztő bizottsága f. hó 16-án Lányi Bertalan ministeri tanácsos elnöklésével tartott ülésében folytatta a családi hitbizomány ok reformjának megvitatását. Tanácskozás rendén ezúttal a hitbizomány fennállása alatti jog és érdekkörök alakulását illető kérdések megvitatása volt. A bizottság Lányi Bertalan előterjesztése nyomán a következőkben állapodoti meg: A hitbizományi birtokos és a várományosok jogállásának és egymásközti viszonyának meghatározásában az az álláspont legyen irányadó, hogy a hitbizományi birtokos a hitbizományi vagyon tulajdonosa, a kinek tulajdoni joga a jogutódlásra hivatott családtagok érdekének megóvását célzó elidegenítés tilalma által van korlátozva. Ez az elidegenítési tilalom ne biztosítsa minden körülmények közt a hitbizományi vagyontárgyak változatlan egyedi fentartását, hanem a törzsérték épségben tartásával és kellő ellenőrzés mellett tegye lehetővé a hitbizományi vagyontárgyak cseréjét és állaguk változtatását. Kívánatos, hogy mód nyujtassék arra, hogy állagváltoztatások akkor is történjenek, ha azt a közérdek kívánja, nevezetesen, hogy oly esetekben, midőn az ingatlanok megkötöttsége egyes vidékeken szerrfbeszökő gazdasági hátrányokat okoz, az állam kötelezöleg elrendelhesse, hogy a hitbizományi ingatlanokat vagy azoknak egy részét pénztőkére változtassák. A hitbizományi hatóság jóváhagyásával keletkezett hitbizományi adósságokra nézve két kathegória állítandó fel. A hitbizományi vagyon épségben tartása és a jövedelmezőség folytonosságát biztosító befektetések végett felvett kölcsön az állagot terhelje, mig ellenben a más célra, nevezetesen a család társadalmi érdekében felvett kölcsön a hitbizomány mindenkori birtokosával szemben csakis a jövedelem terhére essék. Abban a kérdésben, legyen-e a hitbizományi vagyon kezelésének kötelező gazdasági rendszere, és ha igen, vájjon az magában a törvényben állapittassék-e meg, avagy a concret körülmények figyelembe vételével esetről-esetre a felügyelő hatóság által szabassék-e meg: a bizottság gazdasági szakértők előzetes meghallgatását tartja szükségesnek. Ugyancsak gazdasági szakértők meghallgatása szükséges azokban a kérdésekben is: mi módon történjék az utódlás esetének beálltakor a hitbizományi vagyon hasznainak és terheinek megosztása, a hitbizományi birtokos örökösei és közvetlen utóda kozt. — És vájjon a hitbizományi utód köteles legyen-e a hitbizományi birtokon talált, de a hitbizományi vagyon állagához nem tartozó fundus instructust a hitbizomány részére megváltani. A bizottság a következő ülésben az egyes családtagok ellátási igényeivel (apanage-ok) és a hitbizományok megszűnésével fog foglalkozni. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügy. Irta: Dr. SCHISCHMANOV ST. MILÁN, a bolgár fejedelemség belgrádi diplomáciai ügyvivőségének első titkára (azelőtt bolgár igazságügyministeri államtitkár). (Folytatás.) Z g u r e v igazságügyminister tavalyi kis tervezetével most már egy hatalmas lépéssel tovább mehetett. O t. i. a Dr. S t o j 1 o v kormány-elnök határozott kívánságára a birák minősítéséről szóló 98-ik szakaszát a megváltozott időviszonyokhoz képest módosította. S igy az immár módosított 98-ik szakasz azt rendeli, hogy békebirákká, kerületi (törvényszéki bírákká, kerületi ügyészek s alügyészekké és vizsgálóbirákká)