A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 49. szám - Bolgár igazságügy [4. r.]

A d O G eredéiben becsatolt okirat értelmezésénél a keresethez A. a. csatolt okiratnak taitalma is figyelembe veendő, mivel a B. alattival megkötött ügylet ezen A. alatti felperesi levéllel s az ezt megelőző szóbeli megbeszéléssel kezdeményeztetett, a mint az ellenvégiratában maga alperes is, felperes kötelezettségét a B. alattinak az A. alattival való egybevetéséből származtatja. A. B. 1.alatti okirat vonatkozó részének az A. alatti okirat megfelelő részével való egybevetéséből pedig kétségtelen, hogy az ezen okiratok keltekor még nem létezett, hanem még csak eszközlendő feltöltésen jövőben létesítendő park tekintetében felperes nem a semmi tekintetben, semmi irányban nem ismert, még nem is létező parknak gondozását, hanem a parknak létesítését vállalta el, s illetőleg alperes a még nem létező uj parknak nem gondozását, hanem annak létesitését adhatta és adta vállalatba felperesnek a terület nagyságának arányában ugyanazon egységi árért, a melyért felperes az előbbi parkot a dunai részen létesítette. Nyilvánvaló ez a B. 1. alatti okirat azon rendelkezéseinek egybevetéséből is, hogy mig a már meglevő park U kintetében alperes annak jókarban tartását («In Stand-Haltung») adja vállalatba felperesnek addig a még csak létesítendő park tekintetében annak alkotását (<Garten-Anlage») bízza felperesre és felperesnek a létesítendő kert tervezetének («Garten Plan») külön díjazás nélkül elkészítését teszi kötelességévé, a minek pedig mi értelme sem lenne, ha felperes az alkotandó uj parknak is csupán gondozásával és nem ennek létesítésével bízatott volna meg. Minthogy pedig felperes alperesnek C. alatti fölhívására az uj park tervét I). alatti levele kapcsán alperesnek beküldötte, sőt bármely más tervnek kivitelére is késznek nyilatkozott, alperes az által, hogy az uj park létesitését másra bízta s K. alatti levelében felpereshez való viszonyát kifejezetten felbontotta, — a szerződést egyoldalúan és jogtalanul megszegte és igy felperesnek ebből támadt és elvont hasznát megtéríteni köteles. Az első bíróság ítéletének megváltoztatása, illetőleg a perköltségre nézve, miután a perköltség tekintetében csak a végitéletben hozható határozat, hatályon kívül helyezése mellett tehát a jelen Ítélet rendelkezése értelmé-, ben kellett határozni. A m. kir. Curia (1898. évi október hó 13-án 503. sz. a.) következő Ítéletet hozott: A másodbiróság ítélete helyben hagyatik. Indokok: A kir. Curia nem fogadja el ugyan a másodbirósági ítélet indokainak első beKezdésében kifejtett magyarázati szabályt, a másodbiróság ítéletét mind a mellett helyben hagyandónak találta azért, mert a kir. Curia is a másodbiróság iLeletében foglalt többi indokok alapján és a B. alatti tartalmának az /\. alattival történt egybevetéséből, valamint a B. alattinak ama tartalmából, a mely szerint felperes «a z illető* tervet ingyen elkészíteni és jóváhagyás végett előterjeszteni köteles volt, mely kitételnek csak ugy van helyes értelme, ha az az uj ültetvény létesítésével kapcsolatba hozatlk, a S. E. T. 64. §-a alapján megállapíthatónak találta azt, hogy az alperes jogelődje a B. alattival a tervezett uj ültetvény létesitését is kötelezőleg adta át a felperesnek. A másodbiróság ebből folyóan és itt is elfogadott vonatkozó saját indokolása alapján helyesen állapította meg alperes kártérítési kötelezettségét. Habár a csődtörvény 145. §-a csödügyekböl felmerülő külön perekre nézve a főesküvel való bizonyítás tekintetében nem tartalmaz megszorító intézkedést, a törvényes gyakorlat mégis abban az irányban fejlődött ki, hogy a közadós főesküje csakis azokban az esetekben fogadható el alkalmas bizonyítékul, ha az ellen a fenforgó körülmények közt aggály nem merül fel. iM. kir. Curia 1898 november 2-án 6240 Bűnügyekben. A mennyiben a kir. ügyészség részéről bűnvádi feljelentés tárgyává tett cselekményre nézve az esk. el. 79. §-ában, illetve az 1898. évi 18. t.-c. 27. §-ában megjelölt és az árusítással azonos tekintet alá eshető terjesztésről lenne csupán szó, az esetben tekintettel az 1886- évi 37. t.-c. 7. §-ában foglalt ama rendelkezésre, hogy a nyomtatvány utján elkövetett büntettek és vétségek eseteiben a büntető törvénykönyvnek a felelősséget, tehát a kérdőre vonhatást tárgyazó mindazon intézkedései, a melyek az 1848. évi 18. t.-c. 13. és 33. tj-aibol folyó felelősséggel ellentétben állanak, nem alkalmazandók, — nem az esküdtbíróság mint sajtóbiróság, hanem a kir. törvényszék mint büntető bíróság tekinthető a tett elkövetése után a feljelentés elbírálására illetékesnek. A temesvári kir. törvényszék mint sajtóbiróság (1898. szeptember 29-én 8,537'98. sz. a.) nyomtatvány által elkövetett izgatás vétsége miatt terhelt K. Ferenc elleni sajtó ügyben következőleg végzett: A kir. törvényszék mint sajtóbiróság a fent jelzett ügyben hatáskörét leszállítja és az összes iratokat a btk. 172. § 2-ik pontjában és a 173. § ban meghatározott izgatás vétségének elbírálása végett az illetékes temesvári kir. törvényszék büntető osztályához áttétetni rendeli. Indokok: Habár K. Ferenc terheltnek ama ténykedése, hogy az izgatás vétségét magában foglalni látszó «Proletárok ! Elnyomott munkásnép !> feliratú nyomtatványokat szándékosan terjesztette, a blk. 172. £ második bekezdésébe és a 17:1. § ba ütköző és e szerint büntetendő cselekményeket állap íja meg, mindazonáltal tekintetlel arra, hogy terhelt nem sorolható amaz egyének közé, kik az 1898. évi XVIII. t.-c. 13. és 33. §-ai alapján felelőségre vonhatók lennének, a mennyiben a vád tárgyal képező elmemü szerzőjének, kiadójának, nyomda vagy metszde tulajdonosának nem mondható, még pedig annál kevésbbé, meri a I.érdéses elmemüért az iratok tanúsága szerint B. Dezső a fi le!őseget már elvállalta éa a sajtótörvényben előirt fokozatos felelősség elvénél fogva terhelt mint ilyen a sajtóeljárás utján többé felelősségre sem vonható, de tekintettel továbbá arra, hogy a fent hivatkozott sajtótörvény 27. §-ának a rendelkezése sem foghat helyet a terhelttel szemben, miután a B. Dezső ellen a budapesti kir. törvényszék mint sajtóbiróság előtt folyamatba teli eljárás során az incriminált elmemü ítélet által jogerejüleg még sújtva nem lett és igy annak esetleges újólagos közzététele vagy terjesztése miatt sajtó utján felelősségre nem vonható: a kir. törv ényszék mint sajtóbiróság a jelen ügyet a saját hatáskörében elintézhetőnek nem találta és azért hatáskörének leszállítása mellett figyelemmel arra, hogy terhelt cselekménye nem esküdtbiróságok mint sajtóbiróságok, hanem a kir. törvényszékek mint büntető bíróságok utján birálandók el, a tett helyére való tekintettel az összes iratokat az illetékes temesvári kir. törvényszék büntető osztályához áttétetni rendelte, stb. A m. kir. Curia: (1898 november 8-án 10,148/98. sz. a.) következő végzést hozott: A temesvári kir. törvényszék mint sajtóbiróság határozata megsemmisittetik s az ezen ügyben való további eljárásra és határozathozatalra a budapesti kir. büntető törvényszék mint esküdtszéki sajtóbiróság illetékessége állapit táti k meg, a hová az összes iratok átteendők. mert: a mennyiben a kir. ügyészség részéről bűnvádi feljelentés tárgyává tett cselekményre nézve az esk. elj.79. §-ában illetve az 1848. évi IS. t.-c. 27. §-ban megjelent s az árusítással azonos tekintet alá eshető' terjesztésről lenne csupán szó, az esetben tekintettel az lf?80. évi 37. t.-c. 7. §-ában foglalt ama rendelkezésre, hogy a nyomtatvrny utján elkövetett büntettek és vétségek eceteiben a büntető lörvénykönyvnek a felelősséget, tehát a kérdőre vonhatást tárgyazó mindazon intézkedései, a melyek az 1848. évi 18. t.-c. 13. és 33. §-aiból folyó felelősséggel ellentétben állanak,nem alkalmazandók, a temesvári kir. törvényszék mint büntető biróság lenne újra a tett elkövetése helye után a feljelentés elbírálására illetékesnek tekinthető; ámde miután a kir. ügyészség részéről a kérdéseit nyomtatvány béltartalmával elkövetett i/gatási vétség miatt emeltetett K. Ferenc ellen a vád s a megindított vizsgálat folyamán 9/b. 11. sz. alatt beszerzett tudósítás szerint e miatt a sajtóügyi büntető eljárás a budapesli kir. büntető törvényszék mint esküdtszéki sajtóbiróság előtt már folyamatba tétetett, sőt a kir. ügyészi feljelentés szerint is K. Ferenc vádlottól a kérdésett nyomtatvány éppen a budapesti sajtóbiróság vizsgálóbirájának 1,779/898. sz. intézkedése folytán foglaltatott le, ennélfogva az immár más biróság előtt folyamatban levő ügyre vonatkozó panasznak illetékes birájául emez utóbbi biróság volt kimondandó, stb. Sajtó ügyekben. Az esküdt szc ki ítélet kihirdetése után a semmiségi panasz 24 óra alatt nemcsak bejelentendő, hanem tüzetesen ki is fejtendő; oly általánosságban bejelentett semmiségi panasz, a melyből ki nem vehető az, hogy mely szabálytalanságok azok, a melyeknél fogva az ítélet megsemmisítése kéretik, hatálylyal biró jogorvoslatnak nem tekinthető. (A m. kir. Curia 1898 okt 11-én 7,152/898 B.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Stern József e. Pozsony, u. o.4 tszék, bej dec 28 félsz. jan. 16, csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Stern Mór. — Weisz Gyula e. Pöstyén, nyitrai tszék, bej. dec. 31. félsz. jan. 31 csb Néveri Ignác, tmgg. dr. Skarmiczel Gyula. — Ornstein Samu 'e Munkács beregszászi tszék, bej. dec. H). félsz. jan. 17. csb. Szűk Lajos, tmgg! Szabó Elek - ,Kurc testvérek,) e. Bpest ker. és vált. tszék, bej. dec 28, félsz jan. 28, csb. Tóth Aurél. tmgg. dr. Werkner Mihály. Kohacs Jakab e. Apatin, zombori tszék, bej. jan. 7 félsz febr 3 csb Keméndy Béla, tmgg. dr. Guttmann Zsigmond. - Ifi Bőhm ía'nác e Bpest ker. és vált. tszék bej dec. 28, félsz, jan. 28, csb. dr. Kozmutza Hermil tmgg. dr. Balog Arnold. - Gottlieb Mór e. Holmi, sz.-németii tszék. be,, jan , , félsz. jan. 18, csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr Léderer Zsigmond. - Damjanovits Lenka e. Pancsova, u. o tszék bei ian 5 els, jan. 28, csb. Tóth Antal, tmgg. dr. Balogh Arnoíd - IV első tovarisovai segelyszövetkezet e. Tovarisova, újvidéki tszék bei jan 10, félsz. ,an. 24, csb. Galamb Zoltán, tmgg. dr Róth Leo Géber Mor e. Bpest, kir. tszék. bpest. bej. febr 15, félsz márC 17 csb Lauffer Gyula, tmgg. dr. Győri István. Pályazatok : A csurgói jbiróságnál aljegyzői áll dec 13 A lugosi jbirosagná a eovzői áll rW Py. alhirni áll j Ky A . ' aec- ló- ~ A sümegi jbirósagná Siífí" A i 1 eCJ3: sümegi jbiróságnál aljegyzői áll ízékné. b~iró? ffl dec°S^nál al^e^zöi á" dec. 15. *'AL£* A Í'.;. A "-prédái tszéknél aljegyzői áll. dec! \l ~ naeyatadl íróságnál jegyzői eseti, aljegyzői FALUS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN