A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1898 / 47. szám - Bolgár igazságügy [2. r.]
A JOG 339 az hogy célba kell venni a családi hitbizományok reformját s a reformot oly módon kell keresztülvinni, hogy a családi hitbizomány intézménye a mai társadalom jogrendjébe és gazdasági szervezetebe beillesxtessék. Nézete szerint, minthogy a családi hitbizományok intézményének behozatala óta megváltozott a tulajdon rendje es megváltoztak az ország politikai, társadalmi és gazdasági viszonya,: módosulnia kell az álláspontnak, melyet a törvényhozás a hitbizomanyokkal szemben elfoglal. Ezen alapszik a reform szüksége. Abban a kérdésben, vájjon a törvényhozás gyökeresen bánjek-e el a hitbizományokkal, azaz ugy, hogy az intézményt eltörölje avagy abban keresse a feladat megoldását, hogy elfogadja a hitbizományi, mint egy létező intézményt, a változott viszonyokhoz idomítva: az utóbbi eljárást tartja helyesnek és célravezetőnek. A cél az, hogy fentartatván a családi hitbizományok intézménye, az a mai viszonyoknak és az ezek által létrehozott szükségletnek megfelelően ujjászabályozást nyerjen oly szervezettel, mely lehetővé teszi, hogy egyrészt érvényre jussanak azok az előnyök, a melyeket az intézmény megóvni kiván, másrészt pedig ellensulyoztassanak azok a jogi. társadalmi, gazdasági és egyéb hátrányok: melyeket a hitbizományok jelenleg okoznak. Az eszmemenet, mely a célbavett reformmunkának irányt ad, végigvezet a hitbizomány létrejöttének, fennállásának és megszűnésének valamennyi stádiumán. A vezéreszme mindenütt a magánérdek összhangzásba hozatala a köz érdekével. Kölcsönhatás létesítése és annak folytonos működésben tartása az egyén, a család, a társadalom és az állam érdeksphaerája közt. Első sorban figyelembe jön a hitbizomány létesítésének kérdése, a megoldásnak azzal a tendenciájával, hogy a hitbizományalapitás cselekményében a magánakarat mellett teljesen érvényre jusson a köznek az akarata. Ezzel kapcsolatos a hitbizományi kötelék megvalósítása, melyre nézve az a törekvés jelzi a megoldás irányát, hogy akkor is, ha a hitbizomány létesítése már a köznek akaratával is találkozott, más szóval, ha az alapítás a közérdek szempontjából már sanctionáltatott, ne szenvedjen sérelmet a jogos magánérdek, még pedig sem az alapitónak később ellentétes rendelkezései, sem harmadik személyeknek hasonló irányú magánjogai tekintetében. Ezután következik a hitbizomány belső szerkezete, főleg a hitbizományban való utódlás rendje, melyet imperativ és az intézmény kivételes jellegének megfelelően szorosan magyarázandó rendelkezésekkel kell meghatározni. Nevezetes terrénuma a célba vett reformnak a jog- és érdekkörök alakulása a hitbizomány fennállása alatt. Az idevágó szabályozásnak kettős a vonatkozása. Az egyik vonatkozásban tulnyomóak a jogi momentumok, a másikban túlsúlyban vannak a gazdasági szempontok. Az egyik érinti a hitbizományi vagyon tekintetében érdekelt személyek jogviszonyait: nevezetesen a hitbizományi birtokos jogi állását, a várományosok jogi állását, az egyes családtagok vagyoni igényeit és a hitbizományi hitelezők jogait általában véve annak a tendenciának felszínre hozatalával, hogy a hitbizományi vagyont megkötő elidegenítési tilalom rugalmasabbá tétessék. A mi pedig a gazdasági szempont alá eső szabályozást illeti, ennek súlypontja és irányeszméje az, hogy a hitbizományi vagyon kezelésének egy oly kötelező rendszere legyen, mely a helyi viszonyok tekintetbevételével, megfelelő hatósági felügyelet mellett alkalmazva lehetővé tegye, hogy a vagyonmegosztásnak a hitbizomány megkötöttségében rejlő akadályából származó gazdasági és társadalmi hátrányok lehetőleg ellensúlyozva legyenek. Végül jön a hitbizomány megszűnésének kérdése, melynek megoldását az az irányeszme dominálja, hogy a hitbizomány ne álljon fenn többé akkor, ha célját vesztette, vagy ha célját többé megvalósítani nem képes, és hogy a hitbizományi kötelék megszűnése kérdésében megnyilatkozhassanak és kellő érvényre jussanak mindazok az érdekek, a melyek a hitbizomány létesítésekor szem előtt tartattak. Ezután előadó áttér az egyes kérdések tekintetében irányadó szempontok körvonalozására. A mi a hitbizomány létesítésének kérdését illeti, azt a kérdést veti fel: ^Szükséges-e, hogy a hitbizomány alapítását célzó magánrendelkezés hatálya az állami jóváhagyástól tétessék függővé, és ha igen, miben álljon ez a jóváhagyás ? • Ezután előadja, hogy a jóváhagyás jogi természetét különbözőképen lehet felfogni, ahhoz képest, amint azt a törvényhozó hatalom, a birói hatalom vagy a végrehajtó hatalom tényének minősítjük. Saját álláspontját pedig abban foglalja össze, hogy a hitbizomány alapításának állami jóváhagyása a hitbizomány intézményének szabályozása tárgyában hozott törvény concret alkalmazása körébe tartozó határozat, mely a hitbizomány létesítése által érintett érdekek nagy fontosságánál fogva a törvényhozás tényezőire bízandó. A bizottság a kérdések tárgyalását a jövő ülésen folytatja. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügy. Irta- Dr SCHISCHMANOV ST. MILÁN, a bolgár fejedelemség belgrádi diplomáciai ügyvivöségének első titkára (azelőtt bolgár .gazsagugyminiszteri államtitkár). (Folytatás.) Nincs helye ezen eljárásnak, ha a keresetlevél tartalma szerint a kereset érvényesítése egy még be nem következett viszontcselekménytől van függővé téve, avagy ha a nzetesi meghagyásnak a külföldön vagy hirdetmény utján kellene megtörténnie.(§. 2.) Hogyha mint felperes nem az szerepel, a ki az alap-okmányban mint hitelező van megnevezve, avagy hogyha a kereset nem az ellen van intézve, ki ezen okmányban mint adós szerepel, akkor az engedmény vagy adósság elvállalásának ténye is kell, hogy közjegy/ői okmánynyal vagy közjegyzőileg hitelesített magánokirattal igazoltassák. (3. §.) A kereset elintézése tanácsülésben, tehát a felek megidézése s kihallgatása nélkül történik. A fizetési meghagyást illetve kilakoltatást tartalmazó végzés csak azon részében támadható meg felfolyamodással, mely a p e r k ö 11 s é g e k r e vonatkozik. (4. és 23. §§). A kereset elutasítandó : 1. ha a 2-ik szakaszban körülirt általános kellékek hiányzanak ; 2. ha elévülés esete forog fenn, hacsak az elévülés akadályozása, illetve félbeszakítása a közjegyzői okmánynyal vagy hitelesített kelettel (date certaine — zavérena data) ellátott magánokirattal igazolva van és 3) ha a keresetnek egész terjedelmében nem lehet helyt adni. Ezen esetekben a keresetnek az általános eljárási szabályok szerint hely adandó (5. §). Maga a szorosann vett meghagyási eljárás a következő : Ha a keresetnek hely adatik az illető (fizetési meghagyási vagy kilakoltatási) végzés kibocsátandó, melylyel az adósnak a meghagyás teljesítésére, illetve kifogásainak beadására két heti (pénzkövetelések és váltóbiztositások) illetőleg egy heti lakkiüritésre határidő adatik. (6, 17 és 28. §§). Ha kifogások be lettek adva, a tárgyalás legkésőbb k é t h é t alatt hivatalból kitűzendő. E tárgyalás a rövidített eljárás (szokrateno szudoproizvodstvo)**) szerint megejtendő. (8, 17. és 23. §§). A fenti határidő eredménytelen letelte után avagy ha az alperes kifogásokkal nem élt, felperesnek kívánságára - - végrehajtási parancs (íszpolnitelen liszt) kiadandó 9. §.). Ha azonban a felperes 6 hónap alatt végrehajtást nem kér, akkor a kiadott meghagyás a keresettel s az egész eljárással együtt megsemmisíttetik. (12. §.). Ha pedig az alperes a kifogások beadására meghatározott határidő letelte után ad be kifogásokat, de a felperes időközben végrehajtást kért, a kifogások hivatalból elutasitandók (10. §.) Megjegyzendő azonban, hogy kifogások beadása esetén is, ugy pénztartozásoknál, valamint bérletpereknél és lakkiüritéseknél felperes végrehajtást kérhet, ha az esetleges kárt biztosító összeget birói kézhez leteszi. Kivételes esetekben azonban joga van a bíróságnak ilyen biztosíték nélkül is felperes javára az előzetes végrehajtást (predvavitelno iszpolnenie) elrendelni. (Jegyzet a 8-dik §-hoz. — A polg. prdts 668. §-a). Midőn kifogások beadása folytán érdemleges tárgyalásnak van helye, az ítéletben kimondandó : hogy a meghagyás helybenhagyatik-e, avagy egészben avagy részben megváltoztatok (1Í. §). A meghagyás jogerőre lépte után az alperes a végrehajtó által hozzá intézett felszólítás ***) kézbesítésétől számított egy hónap alatt a meghagyás felülvizsgálását *) Illetékes bíróság 1,000 frnknyi értékig a békebiró, azontúl a törvényszék (kerületi birdság — okruzni szud). kivéve, hogyha pusztán kilakoltatn's (tehát nem egyszersmind lakbér követelés is) forog szóban, a midőn, amint a fönnebb meg lett említve, minden esetben csakis a békebiró illetékes. A kereset annyi példányban adandó be, hogy a bíróságnak s minden alperesnek egy-egy példány jusson. Ha több alperes van és a felperes nem tette le a kellő számú példányokat, ugy a meglevő példányok abban a sonendben kézbesittetnek az illető alpereseknek, a melyben azok a keresetlevélben megnevezvék s csakis ezen alperesek ellen adatik ki meghagyás (7. §. és 21. §§.) **) Ezen eljárást szabályozza a polg. prdtts. XIII. fejezete (269 -281. §§). Jellemző mozzanatai, hogy csak atörvényszék előtt folyhat ; hogy a felek, ha a törvényszék székhelyén laknak, még a keresetlevél beadásának napján tárgyalásra megidézhetők. különben a megjelenési határidő legalább egy hét és legfölebb egy hónap. Valamennyi bizonyiték a tárgyalás napjáig beterjesztendő. Halasztásnak csak egyszer van helye, ha t. i. a felek igazolják, hogy az idő rövidsége miatt bizonyítékaikat be nem szerezhették. Úgyszintén tanukat a feleknek vagy maguknak kell elöállitaniok, avagy oly időben bejelenteni, hogy a tárgyalás napjára beidézhetők legyenek. Váltóperekben s kötelezvények teljesitése iránti perekben viszonkeresetnek nincs helye; más kereseteknél a viszonkereset a keresetlevél kézbesítésétől számítva három nap alatt beadandó. Bonyolultabb esetekben a bíróság külön írásbeli felvilágosításokat kérhet, avagy a rendes eljárás szerint tárgyalhat. ***) Az ilyen külön írásbeli felszólítást előírják a polg. prdtts. 831,832. és 856. §§-a. A végrehajtó köteles ezen a közelgő foglalást s árverést jelező felszólítást a végrehajtást szenvedett kezéhez hét nappal a foglalás előtt kézbesíteni. Kivételnek csak akkor van helye, ha a foglalandó ingók romlásnak vannak alávetve, avagy ha attól lehet tartani", hogy az adós holmiját el fogja rejteni. Ingatlanokra vezetendő végrehajtás esetén a fenti határidő 14 napot tesz ki. (prdtts. 979. § a).