A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 46. szám - Bolgár igazságügy [1. r.]

182 A JOG 28. §. 2. pontja alapján hatálytalannak kellett kimondani és ebből folyólag alperest ezen összegnek és törvényes kamatainak a csődtömeg részére való megfizetésére kellett kötelezni, mert a 27. és 37. a. csatolt hiteles telekkönyvi másolatokból kitűnik, hogy S. Sámuel a nejével közös tulajdonát képező ingatlanaira a megtámadott fizetés teljesitése előtt 15,000 irtot meghaladó összegek erejéig zálogjogokat engedélyezett; a kihallgatott tanuk vallomásával pedig bizonyítva van, hogy S. Sámuel szintén a 750 frtnak alperes részére történt kifizetése előtt bérletét, igavonó jószágait cséplőgépjét, B. Zsigmonddal közös békési üzletét a m.-berényi takarékpénztárnál fennálló váltókötelezettségei biztosítására kézi zálogba adta, a mi által bizonyítva van, hogy S. Sámuel már a 750 frtos fizetés teljesitése előtt fizetési zavarokkal küzdött, fizetéseit nem teljesitette, alperes nőnek pedig mint S. Sámuel nejének ugy a férjével közös ingatlanokra történt zálogjogi bekebelezésekről, mint a fentebb elsorolt körülményekről tudomással kellett birnia, mert továbbá azzal, hogy S. Sámuel ilyen körülmények között feleségének 750 frtot fizetett, ezen összeget a csődtömegből elvonván, a csődhitelezők ez által kétségtelenül megkárosittattak, alperes pedig annak a kimutatására, hogy ő közadósnak a hitelezők megkárositására irányuló szándékáról tudomással nem birt, felajánlott egyoldalú esküjén kivül semmi bizonyítékot nem hozott fel, az egyoldalú eskü azonban ezen körülmény bizonyítására alkalmas bizonyítékot nem képez, miután alperes állítását valószínűvé nem tette, de különben is a csődtörvény erre nézve olyan tények igazolását kívánja, a melyekből a vitatott körülmény jogszerűen következtethető. Áliután alperes pervesztett lett, az 1868: LIV. t.-c. 251. §-a alapján a perköltségekben is elmarasztalandó volt stb. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1898. évi ápril hó 21-én 771. sz. a.i következő Ítéletet hozta: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helyben hagyja: Indokok: Az alperesnek az az állítása, hogy a 750 frtot 1894. szept. 16-án férjétől, a közadóstól kölcsön kapta, 1894. szept. 28-án pedig visszafizette, a 360'98. sz. a. bemutatott könyvkivonat tartalmával meg van cáfolva, de okszerüleg fel sem tételezhető, hogy az alperes a közadóstól akkor, a mikor ez neki kölcsön cimén, nem mint az elsőbiróság megállapította 3,427 frttal, hanem 3,927 frttal tartozott, kölcsön kérjen; ezek a körülmények pedig kizárják az emiitett tényállítás valódiságára alperes által kínált főeskü alkalmazhatását, ezt az esküt ennélfogva az elsőbiróság helyesen mellőzte. — Az első biróság ítéletét ezen és az abban egyedül a csődtörvény 27. §-ára alapítottan felhozott indokok alapján helyben hagyni kellett. A m. kir. Curia (1898. évi szeptember hó 29-án 4,818. sz. a.) következő Ítéletet hozta: Mindkét adóbíróságnak ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik és köteleztetik, hogy alperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 63 frt 70 kr. perbeli és 43 frt 90 kr kétszeri felebbezési költséget fizessen stb. Indokok: A közadós neje az alperes részére 1894. évi szeptember 16-án a csődnyitást több mint hat héttel megelőzőleg teljesített 750 frtnyi készpénzfizetésnek a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanítása iránt indított megtámadási kereset az alsóbiróságok ítéletének megváltoztatásával feltétlenül elutasittatott, és felperes mint teljesen pervesztes a ptr. 251. §-a alapján a per és felebbezési költség fizetésére köteleztetett, mert a felperes azt, hogy a közadós megtámadott fizetés teljesítésekor vagy ezelőtt már fizetéseit megszüntette, (csődtörvény 27. § 2. pontja) alperes tagadásával szemben egyáltalán nem bizonyította; mert pusztán abból a tényből, hogy a közadós egyes hitelezőinek az elsőfokú biróság ítéletében megjelölt tárgyakat követelésük fedezetére zálogba adta és illetőleg 15,000 frt biztosítéki összeg erejéig jelzálog jogot engedett, a fizetések megszüntetésé ek tényét megállapítani egyáltalán nem lehet, oly más adatot pedig, melyből e vitás tény megállapítható volna, felperes fel nem hozott; mert továbbá felperes nem hozott fel oly ténybeli adatot sem, a melyből következtetni lehetne, hogy a megtámadott teljesítés visszteher nélküli vagy színleges visszteher mellett kötött vagy egyébként a csődhitelezők megkárosításával járó ügylet (csődtörvény 28. §. 1. és 2. pont) folyománya, sőt a felperes által bizonyítékul használt könyvkivonatból éppen az tűnik ki, hogy az alperes a közadósnak részletekben 1891. évi július 31-től kezdőleg egész 1894. évi október 8-ig bezárólag összesen 4,927 frt (5°/0-kal kamatozói készpénz kölcsönt adott. Kir. polgári bíróságok a közadók fennállása tekintetében bíráskodni nem illetékesek és igy azt sem bírálhatják el, hogy a közadok biztosítására kieszközölt zálogjog anyagi tekintetben érvényesen vagy érvénytelenül szerveztetett-e, vagy megszünt-e. iM. kir. Curia 1898 szept. I. 301/98. sz. a.) A haszonbérleti szerződés esetleg jogosult felmondásának a mindenkori gazdaszati év végétől kezdődő hatályiyal van helye es ugyancsak a folyó gazdaszati év végétől kezdődő hatályiyal szüntethető meg a haszonbérleti szerződés a bérfizetés elmulasztása okabol. Valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének megállapítása iránt a kereset nemcsak oly esetben tehető folyamatba, ha arra vonatkozólag írásbeli szerződés nem létezik, hanem akkor is, ha az Írásbeli szerződésen alapul, mivel Írásbeli szerződés mellett is merülhetnek fel oly esetek, a melyek következtében a kérdéses megállapítás a mindenkori felperes jogviszonyának biztosítására szolgál a mindenkori alperessel szemben. (M.kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1898 április 14. G. 62. sz. a.) Alperes mint eladó egy vendéglőt összes felszereléseivel adott el vevőnek és a szerződés szerint arra kötelezte magát, hogy a szerződés keltétől számított 3 éven keresztül abban a városban, hol a vendéglő van, vendéglői, kávéházi vagy italmérési üzletet folytatni nem fog. Ez a kikötés nem képez oly erkölcstelen megállapodást, melynek folytán az érvényesíthető nem volna. A szerződés be nem tartása az abból származó kár megtérítésének kötelezettségét megállapítja. (M. kir. Curia 1898. szept. 6. 4,606/98. sz. a. Nyilvánkönyvi jogok, melyek tekintetében a jogosultság a telekkönyvből kitűnik, kérkedés tárgyát, illetve az ily joggal való kérkedés felhívási per tárgyát nem képezhetik. (M. kir. Curia 1898 szept. 13. 3,276/98. sz. a.) A házasságon kivül született gyermek végrendelet nélkül elhalt anyja vagyonában a törvényes gyakorlat szerint csak akkor örökösödik, midőn az anya után törvényes házasságból származott gyermek nem maradt. (M, kir. Curia 1898 szept. 7. 1,474/98. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben A felszámolás alatt levő részvénytársaság felszámolói évenkint közgyűlést egybehívni és ennek évi mérlegét bemutatni nem kötelesek A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A kérvényben előterjesztett kérelemnek a kir. törvényszék helyt nem ad; mert a keresk. törvény nem tartalmaz oly intézkedést, mely szerint a felszámolás alatt levő részvénytársaság által minden évben rendes közgyűlés volna tartandó; mert azt a körülményt, hogy a felszámolók a K. T. 206. §-a által előirt kötelességüknek megfelelnek-e, a kir. törvényszék hivatalból tartja nyilván és az e tekintetben netán szükséges intézkedéseket hivatalból teszi meg; és mert végül a perenkivüli ker. sk. eljárásban költség-megállapitásnak nincs helye. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok:' A keresk. törv. 203. és következő szakaszai, a melyek a felszámolás alatt levő részvénytársaság jogviszonyait szabályozzák, nem tartalmaznak oly intézkedést, a melyek szerint a K. T. 177. §-ának ama parancsoló rendelkezése, hogy a részvéuytársaság közgyűlése évenkint legalább egyszer összehívandó, valamint a 198. §-ának az a rendelkezése, hogy a társaság vagyonáról minden évben mérleg készítendő, a mely a közgyűlésnek bemutatandó, a felszámolókra is kiterjesztettnek volna tekinthető. De ettől eltekintve, a felszámolás fogalmából, a felszámolóknak az által meghatározott hatásköréből, valamint a keresk. törv. 206. £-a amaz intézkedéséből, hogy a felszámolók a társasági ügyek lebonyolításáról, tehát működésükről és annak eredményéről évenkint kimutatást kötelesek közzétenni, mely kimutatás lényegileg az évi mérleget helyettesíti, de a melynek a közgyűlés által való jóváhagyását a törvény nem követeli, nyilvánvaló, hogy a felszámolók évenkint közgyűlést egybehívni és ennek évi mérleget bemutatni nem kötelesek. Kétségtelen azonban, hogy ugy a felszámolók, valamint a felügyelő-bizottság, ha ennek szükségét fenforogni látják, közgyűlést egybehivhatnak,valamint ilyennek egybehivását a keresk.törv.178. §-a értelmében az alaptőke egytizedrészét képviselő részvényes vagy részvényesek is követelhetik. Mindezek alapján folyamodónak az a kérelme, hogy a felszámolók közgyűlés egybehívására felhivassanak, jogosulatlan azért is, mert azt a körülményt nem igazolta, hogy a részvénytársaság alaptőkéje egytizedrészét képviselő részvényes lenne. De nem bir alappal folyamodónak az a kérelme sem, hogy a felszámolók a keresk. törv. 206. §-a értelmében az ott emiitett kimutatás közzétételére utasíttassanak, mert a felterjesztett iratok szerint a felszámolók 1897. évben ily kimutatást szabályszerűen közzétettek; s mert a felhívott szakasz értelmében a felszámolók ily kimutatást csak évenkint, a mely alatt naptári év értendő, egyszer kötelesek közzétenni, ez idő szerint az eljáró kir. törvényszék felügyeleti jogánál fogva a felszámolókhoz eziránt felhívást nem intézhet. Folyamodó kérelme alaptalan lévén, költsége meatériteset a kereskedelmi eljárás 4í. i<-a értelmében nem követelheti. (1898. okt. 13. 2,877/898.; . . A^f^6?2!™1* tulajdonosa akkor, a mikor a részére kiszolgáltatott befizetési lapot adósának kezeihez juttatja ezt ezzel arra jogosítja fel. hogy tartozását a közvetítő postahivafitlSL aZ ° ,Z !Jfra telJ'esitse- a postahivatalnál teljesített ^fT. ?Tn,0lyan tekin!et alá esik- mintha a fizetés a chequeszamla-tulajdonos saját kezéhez történt volna A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1897. evi november ho 5-én 104,330. sz. a., Dr. Rosenberg Gyula