A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 46. szám - A zártkutatmány és a kőszén

326 A JOG válasznak több részletkérdésre kell kiterjednie, a kifejtendő fontos anyagot több részré kell osztanom. 1. Általában véve bizonyitani kell mindazokat a tényeket, és a feleknek mindazon ténybeli állításait, melyeknek valódisága vagy valótlansága feltétele annak, hogy az anyagi jognak, vagy a bűnvádi perrendtartásnak valamely rendelkezése az eldöntendő concrét ügyben alkalmazva vagy mellőzve legyen-e. illetőleg a melyektől valamely határozat hozása, különösen a per érdemének eldöntése függ. Ennélfogva a bizonyitás tárgya csak az lehet, a mi akár az anyagi büntető jog, akár a bűnvádi eljárás szempontjából, akár közvetve, akár közvetlenül döntő, illetőleg lényeges. Különösen: az anyagi jog köréből bizonyitani kell mindazt, a mitől a bűncselekmény tényálladé kának megállapítása, az egyes tényálladéki ismérvek fen forgásának eldöntése, továbbáabüntetés kiszab á s a függ, és igy az enyhítő vagy súlyosító, illetőleg a mentő vagy minősítő körülményeket is; perjogi szempontból pedig a bizonyitás tárgyai közétartoznak: az eljárásnak általános és különös feltételei, továbbá mindaz, a mitől valamely bizonyító eszköznek alkalmazhatása függ; végre a mi egyes perszakoknak (pl. vizsgálat, vád alá helyezés) elrendelésére vagy az ügy érdemleges eldöntésére befolyással bír. Azt. a mi a perben a határozat hozása szempontjából lényeges, bizonyitani kell nemcsak akkor, ha már megtörtént tény, a múltban felmerült esemény vagy véghez vitt cselekmény, hanem akkor is, ha valamely ez idő szerint fenálló, tényleges állapot, illetőleg valamely állandó, a jelenben létező körülmény is. A bizonyítás tárgya lehet mind a k ü 1 s Ő t é n y. mely a külvilágban valamely változást idézett elő, (pl. a lopott dolog elvétele, az okirat meghamisítása), mind valamely belső állapot (pl. a terheltnek tévedése bizonyos irányban, továbbá a célzat, a szándék és az indok ); a bizonyitás továbbá positiv vagy negatív irányú lehel. II. Nem szükséges bizonyitani: V. Hatályban levő jogtételeket és jogszabályokat, habár azoktól a határozat hozása függ is. A régi jogi paroemia: «jura novit Curia», a bűnvádi eljárásban is érvényes. Mind a mellett nincs kizárva, hogy bonyolultabb vagy a büntető jogiaktól távolabb fekvő kérdéseknél, vagy a mennyiben külföldi jogszabályok alkalmazása jön kérdésbe (pl. a Btk. 12. §-a esetében) valamelyik fél bizonyítsa a szóba jövő jogszabályok fenállását vagy tartalmát. Ez azonban a félnek nem kötelessége, és különösen, ha a fél nem bizonyítja is az illető jogszabályt, sőt. ha arra nem is hivatkozik, a bírónak kötelessége lesz annak megismerése végett a jogszabályt felkutatni és annak tartalmáról hivatalból is meggyőződést szerezni. 2. Nem kell bizonyitani a tényekből levont következtetéseket. 3 Olyan tényeket, a melyeknek valódisága már magában véve kétségtelen, szintén nem kell bizonyitani. Ide sorolhatók azok a tények: a) melyeket a biró hivatalosan észlelt; b) melyeknek valódiságát általánosan érvényes (pl. fyzikai, élettani stb./ okok alapján bizonyosnak kell tartani;2) c) a melyeket más hatóság hivatalosan közölt a büntető bírósággal. Nem szabad azonban ide számítani a polgári bíróságnak vagy más hatóságnak az előleges magánjogi kérdésre vonatkozó határozatát, mely a B. p. 7. §-ának második bekezdése szerint a büntető bíróságra nézve a büntethetőség kérdésében nem kötelező. Ennélfogva a magánjogi előleges kérdést megállapító tényeket a bünperben akkor is kell bizonyitani, ha fenforgásukat a polgári bíróság jogerős ítélettel megállapította3) végre az u. n. köztudomású4) és a bíróság által hivatalosan ismert tényeket. 2) Pl. ha hivatalos adatokkal minden kétségen felül be van bizonyítva, hogy A. éveken át állandóan és megszakítás nélkül Amerikában, felesége pedig ez idő alatt szakadatlanul Magyarországon tartózkodott • továbbá, ha bizonyítva van. hogy A. neje több mint egy évvel férjének Amerikába utazása után gyermeket szült, akkor bizonyítottnak kell venni azt is. hogy A. neje házasságtörést követett el. 3I Lásd. bővebben a Bp. miniszteri indokolását és E d v i k Illés Károly fejtegetéseit a B. p magyarázata Budapest 1898. L köt 241 —24*., és 245—250 l 4) Habár évszázadok óta érvényes volt az a jogelv : «notorium non eget probatione», — mégis a «notorietas» nehéz kérdése mindeddig koránt sincs teljesen tisztázva. A fogalomnak már keletkezése is sajátszerű tévedéssel kapcsolatos. A római jogban a «notoria» egyes alsóbbrendű közbiztonsági közegeknek Írásbeli feljelentései voltak a tudomásukra jutott bűncselekményekről. Ezt a szót azonban a XII. században és a XIII. század elején egyes bolognai glossatorok a nyilvána) Köztudomásúak azok a tények, melyek vagy általában,5; vagy legalább bizonyos körben, bizonyos helyen, vagy bizonyos időben6) az embereknek legnagyobb része előtt és különösen a határozat hozásra hivatott bíróságnak minden tagja előtt is ismeretesek. Ezeknek bizonyitása teljesen felesleges volna, s csak hátráltatná az eljárás befejezését. A mennyiben a felek közt vitás az. hogy valamely tény köztudomásúnak tekinthető-e, a lénynek ilyen minősége tekintetében bizonyításnak nincs helye, hanem a bíróságnak kell döntenie a felett, hogy a szóban forgó tényt bizonyitani kell-e vagy nem. Hacsak a felek vagy egyikök előtt nem ismeretes az illető tény, az emberek legnagyobb része és a bíróság minden tagja előtt azonban ismeretes, akkor bizonyításra nincs szükség. Ha a szóban forgó tények olyan különleges természetűek, hogy valamely meghatározott állásban levők vagy foglalkozást űzők előtt általában ismeretesek ugyan, de a biró vagy az esküdt előtt ismeretlenek, akkor azokra nézve szakértők véleménye lesz meghallgatandó. Ö) Nem szükséges bizonyitani azokat a tényeket, a melyek a concrét ügyben határozat hozására hivatott büntető bíróságnak minden eljáró tagja előtt korábbi vagy egyidejüleges hivatalos eljárás alapján a büntető határozat hozásának időpontjában ismerete s e k.7) A mennyiben azonban a tán évek előtt tett hivatalos intézkedésnek emléke már elmosódott a bíróság emlékezetében, erre nézve bizonyitás szüksége merül fel. A bíróság tagjainak magántudomása sohasem minősítheti a szóban forgó tényt köztudomásúvá, tehát sohasem teszi feleslegessé a bizonyítást. Ellenkezőleg az utóbbi esetben a bíróságnak illető tagját a szóban forgó tényre nézve tanú gyanánt kell kihallgatni, a mi azt vonja maga után, hogy ő a B. p. 64. §-a értelmében ki lesz zárva az illető bűnügy elintézéséből és abban sem mint biró. sem mint jegyzőkönyvvezető nem vehet részt. A zártkutatmány és a koszén. Irta: WAHLNER ALADÁR m. kir. bányakapitány. «A bányajogosultsággal terhelt ingatlanok árverése kérdéséhez)) cimü sa «Jog» f. évi 42. számában megjelent közleménynyel d r. S t i 1 1 e r Mór ur egy a hazai kőszénbányászat szempontjából kiválóan fontos és nagyjelentőségű körülményre irányította az érdekelt jogászkörök figyelmét. A felvetett kérdés közérdekű voltánál fogva méltán várni lehetett, hogy a közlemény több oldalú tudományos discussiónak lesz a bevezetése s hogy a mellett az intéző körök figyelmét is az ügyre fogja irányítani. A tudományos discussio tényleg nyomban megindult, a mennyiben már a «J o g» 44. számában bányajogi irodalmunk isméit jeles úttörője, dr. Sipos Árpád kir. jogakadémiai tanár ur is hozzá szól a felvetett kérdéshez, még pedig azzal a célzattal, hogy az 1886 évi XXIX. t.-c. 76. §-a 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján 2.819/888 sz. a kibocsájtott igazságügyministeri rendelet értelmében a polgári telekkönyvekben följegyzett szénjogosultságok bírói árverés esetén bekövetkező törlésének jogi hatályát és következményeit közelebbről ismeitesse. Ez utóbbi közlemény indított engem ezen sorok megírására, mert cikkíró ur nézetét mindenben nem oszthatom, jelesül nem oszthatom azt a vélekedését, hogy a földbirtokostól szerzett és a polgári telekkönyvben is kitüntetett kőszén jogok már zárkutatmányi*) bejelentés által is biztosithatók, legalább való. illetőleg köztudomású bűntettekre vitték át. (L. B i e n e r, Beitráge zur Geschichte des Inquisitionsprocesses Lipcse 1827., 78. és köv. 1.) Az ujabb irodalomból v. ö. K r i e s Lehrbuch 339—341.1.; Birkmeyer Lehrbuch 400-401 1.; Magyar y Géza id. m. 224-227. 1 — B.p.-unk e tárgyban semmi rendelkezést nem tartalmaz. ;>) Ide sorolhatók nagyobb jelentőségű világtörténelmi események, továbbá a természetnek bizonyos tüneményei, melyeket minden ember ismer. 8) Pl. hogy az itélő bíróság székhely'n néhány hóval az itélethozás előtt nagy tűzvész, vagy árviz volt. 7) A magyar polgári perrendtartás tervezetének 274. S-a ezeket szabatosan a b i r ó s á g által hivatalosan ismert tényeknek nevezi. Pl. ha a törvényszék polgári osztálya X-t gondnokul rendelte ki ugyanaz a biró. a ki erről hivatalosan tud, elfogadhatja, X.-nek a k.skoru sértett helyett emelt vádját, mint a B. p. 42. 8-a értelmében törvényszerűen emelt magánvádat. náH *J f á^u;a;mány» meSfelel az osztr. ált. bányatörvényben haszx~\ M vwna^>>'?f rJr61!ÍUrf- A szab^kutatás kifejezést az £876 évi XXVII. t.-c. 12. §-at módosító 1885. évi XIV. t.-c. szorította ki a magyar banyajogi terminológiából.