A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 43. szám - A btk. 403. §-ához. (Váltóhamisítás) - Bányák azért, hogy bányatársulattá alakulnak, ujabb adóalanyt, mely a nyilvános számadásra kötelezettek adója szerint adóztatandó meg, nem képeznek

1/2 A JOG téntek után 3 hétre sértett nevezett megbízottja a megtévesztést észrevette, 20 frt 50 kr. hiányával, a melyet vádlottnál megtaláltak el is költötte. Minthogy vádlott azon cselekménye, hogy a személyére nézve sértett fél képviselőjét ravaszul tévedésbe ejtve ez által magának jogtalanul vagyoni hasznot szerzett, sértettnek pedig ez által kárt okozott, a btk. 379. §-ába ütköző és a 380. § szerint minősülő' csalás bűntettének a tényálladékát megállapítja, ennél I hogy H. Adolf tanúvallomása szerint a kérdéses váltót B. András vádlott és egy ismeretlen nő több izben rendezték, s midőn a i nevezett tanú kérdést intézett B.-hoz, hogy miért rendezi ő a L. ; József váltóját? B. habozó választ adott, továbbá L. József a vizsgálat folyamán azt vallotta, miként ő ugyan rendezte kétszer a váltót a saját pénzéből, de ez csak kölcsönképen történt, mert B. a pénzét megadta neki, s végül annak a körülménynek, hogy érdek nélkül miért járt volna közben L. József a váltóüzletnél ? fogva tekintettel is arra, hogy az okozott kár némi részben a j magyarázatát adja J. Mihály és Sz. Pál tanuknak az a vallomásanála megtalált összeggel némileg fedezve lett, mint enyhítő kö- hogy előttük I.. beismerte, miszerint a váltót első izben ő nyújtotta be a B.-vel történt megbeszélés után és a felvett pénzt elköl, tötték stb. A m. Curia: (1898. évi szeptember 6-án 1,602. sz. a.) a következőleg i t é 1 t. Minthogy váltón alapuló követelések érvényesítése végett a váltó-birtokosa a váltókötelezettek bármelyike ellen fordulhat s ezen jogában nem korlátozható: mindkét alsófoku bíróság Ítélete azon részében, mely szerint vádlott a váltótőke s járulékai és a költségekben is a rimaszombati takarékpénztár javára elmarasztaltatott, megváltoztattatik és a káros takarékpénztár követelésével a polgári per útjára utasittatik. Egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete az elsőfokú bíróság Ítéletének abban helyesbítetten elfogadott indokainál fogva, mégis azonban a vádlott bűnösségének bizonyításául felhozott azon indoknak mellőzésével hagyatik helyben, hogy vádlott más váltóhamisitás miatt az alsófoku bíróságok által már 6 havi börtönre Ítéltetett. rülményre, de másrészt súlyosbításul véve azt, hogy vagyontalansága folytán az okozott kárt megtéríteni nem képes, mindezek kellő mérlegelése mellett az Ítélet rendelkező részében a btk. 91. §. alkalmazásával kiszabott büntetés táláltatott bűnösségével arányban állónak, stb. A szegedi kir. ítélőtábla (1897. évi október hó 11-én 4,241 sz. a.) következő ítéletet hozta. Vádlottbörtönbüntetése, tekintettel arra a súlyosító körülményre is, hogy a tévedésbe ejtés céljából más hitelképes egyén nevével aláírva állított ki áruszerzési kötést, nyolc (8) havi tartamra felemeltetik s ezen felül az elsőbirósági Ítéletben felhívott 388. §. alapján három (3) évi hivatalvesztésre és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére is Ítéltetik, a kir. törvényszék Ítélete egyebekben indokai alapján helybenhagyatik, stb. A m. kir. Curia (1898. évi szeptember 9-én 152. sz. a.) a következő Ítéletet hozta. Az a körülmény, hogyF. Albert vádlott a P. Ferenccel kötött áruszerzési kötést a vagyonos F. András nevével irta alá, mint tévedésbe ejtésre alkalmas ravasz fondorlat s a csalás ismérvéhez tartozó véghezviteli és minősitő cselekmény vétetvén figyelembe, ennek a súlyosító körülménynek mellőzésével, vádlottnak meg nem cáfolt vallomása szerint ittasságát is enyhítő körülményül véve: F. Albert vádlott börtönbüntetésének tartamát illetőleg a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítélete hagyatik helyben, egyebekben pedig a szegedi kir. ítélőtábla ítélete, az abban felhozott és az első bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. Váltón alapuló követelések érvényesítése végett a váltó birtokosa a váltókötelezettek bármelyike ellen fordulhat és ezen jogában nem korlátozható. Káros ennek folytán követelésével a polgári per útjára utasittatik. A rimaszombati kir. törvényszék: (1897. évi november hó 3-án 5,187. sz, alatt) magánokirathamisitás büntette miatt vádolt B.András elleni bűnügyben következőleg itélt: B. András a btk. 401. §-ába ütköző s a 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás bűntettében mondatik ki bűnösnek s ezért az utóbb hivatkozott szakasz értelmében, de a 92. §. alkalmazása mellett a jogerős ítélet folyamatba vételétől számítandó hat (6) havi börtönre Ítéltetik stb. Indokok: L. József, ki a 26. n. szám alatti halotti anyakönyvi kivonat tanúsága szerint 1897. évi július hó 28-án meghalt s ki ellen ez okból az ellene a Btk. 401. §-ába ütköző s a 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás büntette miatt elrendelt bűnvádi eljárás megszüntettetett, vizsgálati kihallgatása alkalmával azt adta elő, hogy a bűnjelül szolgáló s már váltónak alapját képezett s először J. János (majd ennek halála után fia Mihály) mint kibocsátó s Sz. Pál mint forgató által aláirt váltónak átadása mellett 1897. évi március hó 28-án B. András őt arra kérte, hogy miután a fiát be akarja soroztatni s a sorozáson jelen kell lennie, irja alá a váltót mint elfogadó s vegye fel a pénzt a takarékpénztárban, mit ő meg is tett s a kapott pénzt átadta B. Andrásnak. Előadta továbbá, hogy a váltó lejáratát B. András tartotta nyilván s a megújított váltókat ő adta neki, igy tehát arról, hogy a kibocsátó s a forgató névaláírása hamis, tudom^ sa nem volt. B. András határozottan tagadja ugyan, hogy az eredé ti valamint a prolongált váltókat ő adta volna át L. Józsefnek s hogy ezen váltóügyben bármely szerepe lett volna, tekintve azonban, hogy K. Adolf eskü alatt azt vallotta, hogy a kérdéses váltót a prolongáció alkalmával B. András is rendezte, tekintve, hogy L. József is azt vallotta, miszerint egy izben B. András fizette a kamatot ezen váltó után, tekintve, hogy az esetben, ha B. András a váltó meghamisításában részt nem vett volna egy izben s akkor midőn erre semmiféle indok fenn nem forgott, tekintve, hogy a bűnjelül szolgáló váltón előforduló J. Mihály és Sz. Pál névaláírások nem L. József, hanem B. An órás kezétől eredőknek véleményeztettek az írásszakértők által^ mely vélemény a bíróságnak is meggyőződését képezi; tekintve' hogy B. András egy más váltóhamisitás miatt, mely jelenleg felülbírálás végett a m. kir. Curiánál van, o/en kir. törvényszék s másodfokulag a kassai kir. ítélőtábla által már 6 havi börtönre ítéltetett, mindezeknél fogva vádlott B. András a Btk. 410. §-ába ütköző s a 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás bűntettében bűnösnek volt kimonvindó. A büntetés kimérésénél a kár csekélyebb volta s az, hogy dádlott még jogszerüleg elitélve nem volt, oly enyhítő körülmények gyanánt jelentkeztek, melyek a Btk. 92. $-ának alkalmazása mellett a büntetésnek a jelzett mérvben való kiszabását indokolták stb A kassai kir. ítélőtábla: 11897. évi december 15-én 5,950 sz. a.) a következő Ítéletet hozta: A kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva, elyben hagyja, mindazonáltal ezeknek azzal a helyesbítésével,A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A halászati jog tulajdonosa vizterülete őt alapján megillető főbb szavazatot csak egy képviselő által gyakorolhatja. A halászati társulat megalakulása után, a halászat a társulat területén, tekintet ' nélkül az érvényben álló bérleti szerződések tartalmára, csak az üzemterv szabályai szerint \ gyakorolható. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1898. évi ( '34,553- sz. határozata.) A ki vadászőrét vagy szolgáját idegen vadászterületre, tehát orvvadászni küldi, nem követ el külön kihágást, hanem az illetőre kiszabott pénzbüntetésért felelősségei tartozik. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 21.3()0. sz. határozata.) Borhamisítási kihágási ügyben hozott itétetek az illetékes borellenőrzö bizottsággal mindenkor közlendők, melynek elnök jogositva van az első- és másodfokú Ítéletek ellen felebbezése sel élni. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 2.096. sz. határozata.) Tejben annak vegyvizsgálata alkalmával talált salétrom reakció magában véve nem ártalmas hatású. A tej szennyessége esetén az ártalmas anyag természete körülményesen megállapítandó. Altalánosságban tartott oly vegyészi vélemény alapján, hogy a tej szennyes, marasztaló ítélet nem Jiozható. (A m. kir. belügyínmister 1898. évi 1,462. sz. határozata.) A sütőmiihelyek s kenyérnemüeket árusító üzletek felett az 187('). évi XIV. t.-c. S. §-a rendelkezése szerint a hatóságok kötelesek felügyelni. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 72,119. sz. általános rendelete.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Schmidt Béla és neje e. szül. Králik Zsuzsanna. Losonc, b.-gyarmati tszék, bej. nov. 5, félsz. nov. 19, csb. Köröm László, tmgg. dr. Schuchler Ignác. — Volkovitz Sahra e. Bpest, ker. és vált. tszék, be,, nov. 14, félsz. dec. 13, csb. Szeben Vidor. tmgg. dr. Hauer Sándor. — Ballá L. és Fischer J. e. Nagy-Kikinda, n."o. tszék, bej. nov. 26. félsz. dec. 3, csb. Kovács Gusztáv, tmgg. dr. Putint Sebők. Pogáts Gyula e. Kaposvár, n. o. tszék, bej. nov. 26, félsz, dec 10, csb. Gábor Mátyás, tmgg. dr. Weisz Mór. — Délmagyarországi növényolajgyár e. Temesvár, n. o. tszék, bej. dec. 17, félsz dec 24 csb. Kirvay Döme, tmgg. dr. Frecot Menyhért. — Steiner József e Simonyfalva. aradi tszék, bej. dec. 31. félsz. jan. 24, csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. Desseán P. Simon. - Horváth Lajos e Győr u o tszék, bej. dec. 12, félsz. jan. 12. csb. Proszt János, tmgg. Perl József. Pályázatok : A fehértemplomi tszéknél a 1 j e g y z ő i áll okt. 31. 77 A szegedi kir tszéknél aljegyzői áll. okt. 31. - A kőrösbányai kin jbiróságnál al bírói áll okt. 31. A szegedi kir. jb Íróságnál a lb.ro. áll. okt. 31 - A pozsonyi kir. tszéknél a 1 j e g y z ó i áll. okt. 31. — A csurgói jbiróságnál aljegyzői áll kikindai tszéknél aljegyzői áll. nov. 1. — A nagynov. 1. — A titeli jbiróságnál aljegyzői all nov. 1 - A zombori tszéknél aljegyzői áll. nov. 3. - Az apatin, jbiróságnál al , egyzői áll. nov 3. —A szász-ré<reni kirjbirosagnal albiroi áll. nov. 3. z ő i áll. nov. 3. A békési kir. jbiróságnál alj egy. PA L LAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN