A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 43. szám - A btk. 403. §-ához. (Váltóhamisítás) - Bányák azért, hogy bányatársulattá alakulnak, ujabb adóalanyt, mely a nyilvános számadásra kötelezettek adója szerint adóztatandó meg, nem képeznek

A JOG 307 fognak n&egáUapittatni T, . .Y blinteto törvény novellája. Az igazságügyministeriumban Erdély miniszter elnöklésével f. hó 20-án ankét-tanácskozás folyt a büntető törvénykönyv módosítását célzó törvénytervezet dolgában, melyet a jövő év elején az országgyűlés elé szándékozik terjeszteni a miniszter. Mint tudva van, már volt a képviselőház asztalán ily novelláns javaslat, a melyet azonban még a tárgyalás előtt visszavont az igazságügyi kormány, minthogy időközben meggyőződött arról, hogy a büntető törvény szélesebbkörü revíziójának szüksége forog tönn. A mai ankét-tanácskozásnak alapjául ez a szélesebbkörü novella-tervezet szolgált, mely a büntető törvénykönyv száznál több szakaszának a módosítását foglalja magában. A szaktanácskozmány megvitatta mai ülésében, mint értesülünk, a novella-tervezet által érintett legfontosabb elvi kérdéseket, nevezetesen azt, hogy vájjon leszállittassék-e a fegyházbüntetés miniuma egy évre és a börtönbüntetés minimma három hónapra ? Továbbá, hogy vájjon behozasék-ea föltételes felmentés intézményes ha igen, mily módozatok mellett? Nevezetcsen meghozassék-e a marasztaló ítélet s aztán elengedtessés-e a büntetés, avagy az elengedés, illetőleg föliuggesztés után hozassék-e meg az ítélet? Puky Gyula kir. táblai elnök búcsúja. Puky Gyula a debreceni kir. tábla nyugalomba vonuló elnöke f. hó 15-én vett bucsut a kir. tábla birói karától. Ez alkalomból a kir. tábla teljes ülést tartott, melyen együtt volt a tábla egész birói és jegyzői kara és a bejövő Puky Gyulát, a ki ez alkalommal utoljára jelent meg munkatársai körében, éljenzéssel fogadták. Puky Gyula hosszabb beszédben köszönte meg a birói kar működését, melylyel a tevékenységét olyan odaadóan támogatták hét éven át. Az elnök beszéde után a birói kar nevében Széli Farkas kir. táblai tanácselnök nagyszabású beszédben búcsúzott el az elnöktől. A teljes ülés végeztével a távozó kir. itélőblai elnök fogadta a kir. Ítélőtábla kezelő tisztviselői karát is, a segédhivatali igazgató vezetése alatt, a kiktől szintén meleghangú és szívélyes szavakkal vett bucsut. Teljes üles a Curián. A kir.Curián a minap teljes ülés volt, amelyen Zsembery Kálmán és Horváth Kálmán újonnan kinevezett curiai birák tették le a hivatali esküt, Szabó Miklósnak, a Curia elnökének kezébe. Az elnök melegen üdvözölte a két uj curiai birót, akik viszont megígérték, hogy egész buzgóságukat uj állásuknak fogják szentelni. Zsembery Kálmánt az első Horv át h Kálmánt pedig a második polgári tanácsba osztották be Nyilt kérdések és feleletek. Az öröklési jog köréből. (Kérdés.) I. N. Ferenc, tekintettel hajlott korára, összes vagyonát egyetlen fiára N. Istvánra ruházta át minden visszteher nélkül; vagyis fiának még életében átadta mindazt, a mit ez, az ő halála után, egyetlen fia lévén, úgyis egészben örökölt volna. Pár évvel később azonban az átruházó másodszor is megnősült s ezen házasságból szintén egy gyermeke származott. A gyermek születése után nem sokkal N. Ferenc meghalt, természetesen minden vagyon hátrahagyása nélkül, minthogy vagyonát még életében az akkor egyetlen gyermekére, N. Istvánra ruházta át. Vájjon most már az utóbb szülött második gyermek megtámadhatja-e atyjának még az ő születése előtt tett vagyonátruházási jogügyletét s igényelheti-e ama vagyonból törvényes osztályrészét? II. A. Bálint, nagykorúságát elért fiának, ki nősülni készült, egy házat vett 4,000 frtért, oly módon, hogy fiának a 4,000 frt készpénzt átadta, hogy abból a ház vételárát fizesse ki s a szerződést az eladóval kösse meg ; a mi meg is történvén, az adásvevési szerződésből az tetszik ki, mintha a fiu, ifj. A. Bálint a házat saját maga vette s a vételárat önmaga fizette volna ki. Idők multán ifj. A. Bálint íatyja még korábban) végrendelet hátrahagyása és gyermekek nélkül elhalt, a hátrahagyott házastárs B. Anna a hagyatékra (melynek zöme közszerzemény) örökösül nyilatkozik és pedig a férje által még a házasság előtt szerzett fenti 4,000 frtos házat is (melynek értéke ma már a telkek értékének emelkedése folytán 8—10,000 frt; mint férjének szerzeményi vagyonát igényli. Az igényelt háznak szerzeményi minőségét igazolják a telekkönyv s az adásvevési szerződés. A férj, néhai ifj. A. Bálint rokonai ezzel szemben a házat magukénak vindikálják azzal, hogy miután azt ifj. A. Bálint édes atyja adta az örökhagyónak, az ekként ági vagyont képez s mint ilyen, törvényes örökösödés cimén őket illeti. . Vájjon melyik fél áll a jogos alapon ? S ha az igenyelt háznak ági vagyon-természete megállapittatnék is, azt a ferj rokonai természetben s illetve magát a házat, vagy pedig csak az annak vételárában adott 4,000 frtot követelhetik-e." lznotus. Irodalom. A magyar magánjog mai érvényében, különös tekintettel a gyakorlat igényeire. Irta: Zlinszky Imre. Hetedik kiadás. Átdolgozta és kiegészítette dr. Reiner János egyet. mag. tanár. Franklin társulat kiadása. Ára 9 frt. Zlinszky könyve közkézen forog. Mióta dr. Reiner vállalkozott e mü ujabb kiadá• saira, az használhatóság és tudományos és gyakorlati értékben csak növekedett, a mi onnét is kitűnik, hogy az uj kiadások gyors egymásutánban következnek. A legújabb kiadásban a judicatura legujahb fejleményei különös figyelemre vannak méltatva. Institutiók. A római magánjog történetének és rendszerének tankönyve. Irta Sohm Rudolf lipcsei egy. tanár. Fordították M a u t n e r Dezső és Schiller József. Előszóval ellátta dr. Schwarz Gusztáv egy. tanár Budapest. Pesti könyvnyomdatárs. 1899. Hogy Sohm könyve classikus, az szakkörökben ismeretes; és abban is igaza van dr. Schwarz urnák a római jog tanárának, hogy Sohm könyvének fordítása mindig hasznos munka marad. És ha azzal mentegeti az idegen müvek forditását, mert az ugynevezet «eredeti» még azért nem eredeti, mert nem «forditás> hát kérné már egyszer a tudományos világ dr. Schwarz egyet, tanár urat hogy irjon mint a romai jog rendes tanára végre valahára valamit maga is, tanszékének megfelelőt, mi még ha nem isoly eredeti, a mely azért nem fordítás; de hát mégis müve dr. Schwarz Gusztáv urnák. Előszót Sohm classikus müvéhez a fordítók ép ugy írhattak, mint bármely egyet, tanár. Mert Sohm kiváló romanista hírnevét nem csökkentené az, ha néhány egyetemi hallgató, kik müvét lefordították, irnak előszót a fordításhoz, a mint nem növelte Sohm hírnevét az, hogy a fordításhoz előszót — egyetemi tanár irt. Vegyesek. Polgár József, pestvidéki tszéki bíró urat, lapunk kitünö munkatársát ki irodalmi tevékenysége által kiváló jogászi főnek, bizonyult, ü Felsége, a szabadkai törvényszék elnökévé nevezte ki. Legjobb szerencsakivánataink követik a hazai bíróság e kiváló tagját uj állásába Engedje reménylenünk, hogy díszesebb állásában sem fog irodalmi tevékenységéről lemondani; azzal továbbra is lapunkat megtisztelni, mely neki kiérdemelt elismerést hozott. A budapesti főügyészség vezetőjéül dr. Gegus Gusztáv a pestvidéki eddigi kir. ügyész neveztetett ki. G e g u s a magyar ügyészi kar egyik legtehetségesebb, legtanultabb és legrokonszenvesebb alakja és azért kinevezése jogászkörökben nagy megelégedéssel fog fogadtatni. Mi is szívből szerencsét kívánunk uj állásához. Igazságügyi palota felavatása Besztercebányán. Levelezőnk Besztercebányáról írja: Ehó 15-én zajlott le abesztercebányai kir. törvénykezési hivatalok számára épített gyönyörű és kényelmes palotájának csak házi körben, a helybeli hatóságok részvéte mellett történt nyilvános átvételének nyilvános ünnepélye. Az ünnepély nyilvános teljes tanácsülés alakjában a remek és tágas esküdtszéki teremben folyt le. Jelen volt br. Podmaniczky János főispán vezetése alatt a megyei tisztikar, továbbá Besztercebánya város tanácsa, a kir. p. ügy. igazgatóság, a kincstári erdő igazgatóság, a honvédség és a közös hadsereg képviselete és egyéb hivatalok. A teljes tanácsülést Boleman Lajos kir. trvszéki elnök nyitotta meg s igen szép rövid beszédben méltatta az ünnepély jelentőségét. Majd üdvözölvén a megjelenteket, felhívta Traeger Zsigmond kir. trvszéki birót, hogy a törvénykezési palota építésének historikumát olvassa fel. Nevezett bíró igen kimeritően ismertette az igazságügyi palota építésének előzményeit és különösen érdekesen fejtegette annak szükségességét, szemben az uj törvényekkel a polgári és büntető törvénykezés terén. Rámutatott azon nagy érdemekre, melyeket az ügyvédi kamara szerzett, a midőn felirataiban az Igazságügyminiszterhez erélyesen sürgette a tarthatatlan és megszégyenítő helyiség-viszonyok javítását. Lendületes felhívással a birák, ügyészek és ügyvédekhez, hogy az uj helyiségekben és az igazságszolgáltatás érdekeinek mindenha törhetlen erővel szenteljék magukat, zárta be Traeger szép előadását, mire még \V a c h 11 er Ferenc a város nevében és Turcsányi Ödön kamarai elnök az ügyvédség nevében magas szárnyalású beszédekben üdvözölték a birói kart. A palota fogházzal együtt 418,145 frtra volt előirányozva, de jóval kevesebbe került. Az Országos kereskedelmi és iparcsarnok választmányi ülésén rámutattak a folyton gyarapodó esetekre, melyekben a csalárd kereskedő hitelezői kijátszása céljából üzletét eladja, áruraktárát elpocsékolja vagy cégét megváltoztatja, mely visszaélésekkel szemben sem a kereskedelmi, sem a büntetőtörvény a hitelezőt oltalomban nem részesiti. A felszólalók mindannyian kiemelték, hogy a jelenlegi állapotok orvoslása végett gyors intézkedésekre van szükség. A választmány a kérdést további megvitatás végett szűkebb bizottsághoz utasította. Megbírságolt igazgatósági tagok. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék a «Magy. első budapesti takarékelőlegező és beszerzési szövetkezet> két igazgatósági tagját 10—10 frt pénzbirságban marasztalta el azért a mulasztásért, hogy az 1894., 1895, 189ti. és 1897. évi rendes közgyűlések jegyzőkönyveit nem a kereskedelmi törvény 180. §-a rendelkezéséhez képes haladékta-