A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 42. szám - Ajánlható-e a deportatio mint büntetési nem és a feltételes megkegyelmezés az elitélt kivándorlása esetére?

A JOG Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az 1874: XXXIV t.-c. értelmében vádközegekként csak kamarai ügyész, kir. ügyész és magán panaszos lévén kijelölve, ezeken kivül tehát vádat senki sem emelhet, ebből folyik, hogy más biróság vagy hatóság tehet ugyan feljelentést, de ebből vád csak akkor lesz, ha azt valamely vádközeg magáévá teszi, miért is a törvényben megjelölt vadközegek inditvanya nélkül vád alá helyezésnek, de még csak a fegyelmi eljárás meginditásának sincs helye. A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1898. évi ápril hó 14-én 225. sz. a.) Dr. N. János orovicabányai ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következő határozatot hozott: Dr. N.János oravicabányai ügyvéd elen Krassó-Szörénymegye alispánja panaszára folyamatba tett fegyelmi ügyben a további eljárás a kamara ügyészének Írásban beadott indítványával egyezőleg beszüntettetik s erről az ügyvédi rendtartás 79. §-ában megnevezett összes érdekeltek értesittetni rendeltetnek. Indokok: Krassó-Szörény megye alispánja 725/96 sz. határozatával az oravicabányai járási főszolgabirósághoz S. Camel nevében Dr. N. János oravicabányai ügyvéd által 732/96. sz. a. beadott felebbezést azért tette át, mert ezen felebbezésben sértő kifejezések foglaltatván, ezek által az eljárt hatóság lett megsértve. Minthogy azonban a hivatkozott felebbezésben foglalt ezen kifejezések «a hatósági közeg subjektiv meggyőződése, légből kapott, semmiféle törvényes alappal sem biró, valóságnak meg nem felelő nézete nem szolgálhat indokul arra politikai nézet eltérés miatt valakin boszut állani, törvény örve alatt hatósági közeg minőségében büntetendő cselekményt képez.* «Nehezte!t Ítélet által nem céloztatik a megzavart jogrend összeállításának elérése, hanem egy polgárnak )övő magatartására vonatkozó megfélemlítése.* Igen tekintetes főszolgabíró ur ! ez nem gyanúsítás, azt az ítéleti indokok minden szava, sora és mondata igazolja «mert hát ugy tetszett a tek. főszolgabiróságnak» végre «a ki a törvény dispositiot tudva balul magyarázza* bár ildomosaknak nem mondhatók és kemények, de miután a megengedett, kritika határát tul nem lépik oly sértést, mely az 1887. évi. 28. t.-c. 3. §-a alá vonható lenne, magokban nem tartalmaznak s magára az eljárásra vannak értve, nem pedig az Ítélkezett személyre s ilyes eritica megtorlása az ügyvédi szólásszabadság megsértését képezné, a kamara ügyészének indítványát elfogadva, panaszlott ellen a további eljárást beszüntetni és ennek megfelelőleg fenti módon határozni kellett, stb, A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1898. évi szeptember hó 10-én 283. sz. a.) következő határozatot hozott: Tekintettel arra, hogy az 1874: 34. t.-c. 79. 100. és 101. §-ai a kamarai ügyész, kir. ügyész és magán panaszos személyében tüzetesen kijelöli a vádközegeket, ezeken kivül tehát vádat senki sem emelhet, miből folyik, hogy a biróság vagy más hatóság fegyelmi feljelentést tehet ugyan, (79.) de ebből csak akkor lesz vád, ha valamely vádközeg azt magáévá teszi: ebből aztán következik, hogy a törvényben tüzetesen megjelölt vádközegek indítványa nélkül vád alá helyezésnek, de még csak a fegyelmi eljárás meginditásának sincs helye, tekintettel továbbá arra is, hogy a jelen esetben a fegyelmi feljelentést nem a kérdésben forgó felebbezés által hivatalos eljárásra nézve megsértett orovicabányai főszolgabíró mint magánfél, hanem a megye alispánja tette hivatalból, ki a fennebb említett vádközegek közé nem tartozik, tekintve továbbá arra is, hogy a íegyelmi eljárás megindítását a vádközegek egyike még nem is kérte s hogy a fegyelmi eljárás megindítása tárgyában hozott első fokú határozat ellen felebbezéssel csak is a vádközegek élhetnek, a melyek közé a feljelentő megyei alispán a fennebbiek szerint nem sorozható: mind ezeknél fogva a megye alispánjának az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának megszüntető határozata ellen beadott felebbezése hivatalból visszautasittatik. stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Mezei közös dülöut használatától senkit eltiltani nemieket, hanem ]csak arra lehet kötelezni az utat használókat, hogy a fentartás költségeihez hozzájáruljanak. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 76,492. sz. határozata.) A közös legeltetés a nyomásos gazdálkodás alá eső területnek csak azon részén gyakorolható, a melyet a birtokosság közgyűlése e célra kijelölt. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1898. évi 13,4ől. sz. határozata.) Mezei kártétel miatt emelt panasz csak akkor birálJiató el mezörendöri kihágási uton, ha a panaszolt cselekmény az 1&94. évi XII. t.-c.-ben minősített kihágások valamelyikét képezi. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1898. évi 1,127. sz. határozata.) Az erősen felhígított, romlott bor ihatatlanná tétel után technikai célokra felhasználható. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 4.534. sz. határozata.; Birtokossági osztatlan legelő kezelési ügyeit mindaddig a községi elöljáróság/tartozik intézni, mig a birtokosságnak jóváhagyott szervezési szabályai nincsenek. (A m. kir. fölmívelésügyi minister 1897. évi 52.273. sz. határozata.) Mezei földbirtokát, a törvény korlátai között, gazdaságilag mindenki szabadon használhatja. A szőlőhegyeken való állandó kintlakás szabályrendelettel el nem tiltható. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 76,69Í. sz. határozata.) Együttesen elkövetett mezei lopásnál a minősítés tekintetében nem a lopott dolgok összes értéke, hanem azok értékének az együttesen eljárt egyének mindenikére eső hányada veendő fig) elembe. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évj 70.55(5. sz. határozata.) Azon sütömühelyek. melyek rendszerint Jiusz munkást foglalkoztatnak, vagy elemi erővel hajtott gépet tartanak üzemben, iparfelügyelöi vizsgálat tárgyát képezik. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1898. évi 29,422. sz. általános rendelete.) A közös háztartásban élő házastársak egyikére kivetett betegsegélyzö-pénztari járulékért a másik házastárs szavatossággal nem tartozik. (A m. kir. kereskedelemügyi ministernek 1898. évi 31.514. sz. határozata.) A gyermekek vallására nézve külföldi hatóság előtt kötött megegyezés Magyarországon nem érvényes. (A m. kir. belügyministernek 1898. évi augusztus hó 26-án 87.313. sz. a. kelt határozata.) A közalapítványoknál alkalmazott tisztviselők az állami tisztviselőkkel egyenlőknek tekintendők s így a közigazgatási bizottságokba be nem választhatók. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 56.440. sz. határozata.) A vallást csak magyar állampolgárok születési anyakönyvébe kell bejegyezni. Erkölcsi bizonyítványban csak az illető egyén személyére vonatkozó adatok sorolhatók fel. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 19.725 sz. határozata. Életbiztonságot és egészséget veszélyeztető kihágás iránt indított ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1898. évi május hó 25-én hozott határozata.) Külön legeltetéssel az 1894. évi XII. t.-c. 95. §-ának c) pontjába ütköző kihágás csak oly határokban követhető el, melyekre nézve a nyomásos gazdálkodás fentartatott. (A m kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 69,404. sz. határozata.) A mészárosok a helyi fogyasztásra levágott marhák után a fogyasztási adót darabszám szerint tartoznak megfizetni. (A m. kir. pénzügyministernek 1897. évi 33,843. sz. a. kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Baum Mór e. Bpest, ker. és vált. tszék, bej. nov. 5, félsz. dec. 3, csb. Kozmata Hermil, tmgg. dr. Schlichter Frigyes. — Schnée József e. Zombor, u. o. tszék. bej. nov. 8, félsz. dec. (>, csb. Kemény Béla, tmgg. dr. Révay Adolf. — Stern Izidor e. Debrecen^ u. o. tszék, bei. nov. 7, félsz. nov. 21, csb Hegedűs István, tmgg. Sorger József. — Jánossy Gusztáv e. Nagy-Szt-Miklós, n.-kikindai tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 15, csb. Kovách Gusztáv, tmgg. Kádár Gyuía. — Nádor L. és tsa e. Nagyvárad, u. o. tszék, bej. nov. 24, félsz. dec. 20, csb. Golela Géza. tmgg. dr. Ritook Géza. — Alexander Popovics e! H.-Kristyor. deési tszék, bej. nov. 15, félsz. dec. 17, csb. dr. Biró Kálmán, tmgg. dr. Baumgarten János. - Brüll Géza e. Tapolcza, z.-e<rerszecxi tszék, bej. dec. 12. félsz. jan. 10, csb. Szirmay Béla, tmgg. dr. Kovács Vilmos. — Fodor Lipót József e. Bpest, kir. tszék, bej. dec. 31 félsz január 30, csb. Lauffer Gyula, tmgg. dr. Szaitz László. Pályázatok: A szász-sebesi jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 23. — A sajó-szt.-péteri jbiróságnál aljegyzői áll. okt 23 — Az oklándi jbiróságnál aljegyzői áll. ok.. 24. — A naay-bereznai jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 24. - A tiszalöki jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 25. — A keszthelyi kir. jbiróságnál aljegyzői áll okt 25. - Maros-Ludason kir. közjegyzői áll. nov. 10. — A n -váradi tszéknél aljegyzői áll. okt. 29. - A verebélyi jbiróságnál a 1 i e 2 vz ő i áll. okt. 29. 6 J s y PALLAS RESZ\ÉN\TÁFSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN