A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 42. szám - Jogi tanulmányok néhány külföldi egyetemen [1. r.] - A bányajogosultsággal terhelt ingatlanok árverése kérdéséhez

A JOG 295 bekeblezeset megelőző követelés van az ingatlanra bekebelezve az árverés elrendelésével egyidejűleg megállapít tando azon összeg is mely a szolgalmat megelőző jelzálogos követelések teljes kielégítésére szükségesnek mutatkozik, és az árverési feltételekben kimondandó az is, hogy a mennyiben az ingatlan a szolgaim, jog fenntartásával olyan árban adatnék el. mely a szolgalom telekkönyvi bejegyzését megelőző tehertételek fedezete szempontjából megállapított összeget megnem üti: az árverés h a t á 1 y t a 1 a n n á válik es az ingatlan a szolgalmi jog fenntartása nélkül a kitűzött határnapon ujabban elárvereztetik. Az idézett igazságügyi rendelet 6. §-a értelmében ezen törvényszakasz lévén alkalmazandó azon ingatlan árverésénél is, melyen bányajogosultság bekeblezve van, azon esetre, ha a bányajogosultság telekkönyvi bejegyzését megelőz valamely jelzálogos követelés és az árverésen befolyt vételár ezen követelés teljes kielégítésére elégtelen, ugy ezen árverés hatálytalan és ujabbi árverés lesz kitűzendő, melyen azután az illető ingatlan, a bányajogosultságravaló mindentekintet és annak fenntartása nélkül fog e 1 á rvereztetn i. Mily végzetes következményei lehetnek és vannak ezen intézkedésnek a bányászatra, az csakhamar szembeszökő lesz, ha ezen intézkedésnek gyakorlati hatásait vizsgáljuk. ' A bányavállalat megszerzi a kőszénjogot az illető földtulajdo nostól, legyenaz örök áron vagy évi átalánybér vagy a kiaknázandó évenkénti szén után mázsánként fizetendő bérkrajcár mellett. Megszerzett köszénjogát immár a min. rendelet értelmében kőszénkutatási, kőszénbányanyitási és kőszénkiaknázási jogosultságként bekeblezteti az illető ingatlanokra. Megkezdi a kutatási munkálatokat, és ha azok eredményre vezetnek, bányáméi tékek illetve bányatelek- adományozást kéri. bányatulajdont nyer és gyakorolja a bányaüzemet, tszközölvén azon nagy összegeket igénylő befektetéseket, melyeket a bányaüzem igényel. Most már azt hiszi a bányavállalkozó, hogy teljes biztonságban és zavartalanul folytathatja a megkezdett és nagy költ- ' séggel berendezett bányaüzemet, és hogy szükséghez képest kiterjeszkedhetik azon területen, melynek kőszénjogát szerződések alapján megszerezte örök időre vagy korlátolt számú évekre, I és melyet telekkönyvi bekeblezés által harmadik személyek | igényei ellenében magának biztosított is. De a földtulajdonos ingatlanaira a bányavállalkozónak bányajogosultságát megelőzőleg valamely bekeblezett követelés erejéig árverés lett kitűzve és miután a befolyt vételár annak kielégítésére elégtelen volt, immár az ingatlan a bányajogosultság fenntartása nélkül eladatott, és ennek folytán bányavállalkozónak bekeblezett bányajogosultsága az eladott ingatlan r ó 1 hivatal b ó 1 töröltetik. A helyzet, mely most már előállhat, az. hogy a bányavállalkozó, ki időközben a kutatási munkálatokat befejezte és vájást érdemlő szénréteget találván, bányatelek-adományozásért folyamodni fog, de kőszénjogosultsága a telekkönyvből törültetvén, a bányahatóság az adományozást meg is tagadhatja, mert hisz a bányavállalkozó nem képes igazolni, hogy ő a tulajdonosa a kőszénjogosultságnak. Vagy még hátrányosabb helyzetben lesz azon bányavállalkozó, ki már bányatelket nyert, már nagymérvű üzemet is üz, és midőn az üzemét kiterjeszteni akarja, uj bányatelkek felkérésével azt el nem nyerheti, mert hisz időközben kőszénjogosultsága töröltetvén, az ingatlan uj tulajdonosa most már azon jogosultságot harmadik személynek szabadon tovább adható. Mindenesetre nemcsak a legnagyobb bányaüzemi gyakorlati bonyodalmak, hanem egyúttal jogi bonyodalmak is állanak majd elő. . Mind ennek oka azon idézett ministeri rendelet 6. §-ának intézkedése, mely annak következményeit előre nem látva, a bányajogosultságokat a szolgalmakkal egy és ugyanazon elbánás alá vetette, ámbár azok jogi természete teljesen elüt ezekétől, ámbátor azok nagy gazdasági jelentősége teljesen különböző ezekétől, a mit érzett ugyan a törvény és ministeri rendelet, mert hisz ezen bányajogosultságokat a telekkönyvben a B) lapon rendelték bejegyeztetni, mig a szolgalmak tudvalevőleg a C) lapon jegyeztetnek, de dacára annak nem vonta meg tetjes szigorúan, az elvi határt a két jogosultság közt. Nem akarunk ez alkalommal tovább elmélyedni azon jogi bonyodalmak kihámozásában, melyek a fennt előadottakon kivül még előállhatnak és adandó esetben bizonyára előállani fognak Szorítkoztunk ez alkalommal pusztán azok jelzésére. Célunk az volt, hogy legalább jelezzük azon végzetes következményeket, melyeket a rendtlet 6. §-ának intézkedései a bányászatra hánthatnak, melyektől azonban azt megóvni addig is, mig a töivényhozás a bányajog egészét rendezni fogná, bizonyára az igazságügyi kormánynak volna kötelessége. Arra nézve, hogy miként volna ez eszközlendő, a felelet nem nehéz. Bátorsággal kell birni arra nézve, hogy a bányajogosultságokat mint teljesen sui generis jogokat, termévédkötelezettségi állapota feltüntetendő; folyamodó jogi bizonyítványai hasonlóképpen melléklendők. Az exegetikumok, s praktikumok hallgatását igazoló bizonylatok becsatolása jelölt kényére bizatik; elengedhetetlen azonban tizennyolcz tárgy hallgatásának beigazolása, a melyek közt a római jogtörténetnek, a római magánjog rendszerének, s végül a pandekták alaptanainak, mint a mai római jogba való bevezetésnek hallgatása első' helyen áll. A vizsgálat két részre oszlik: szó- és írásbelire. Az Írásbeli három exegetikus vagy praktikus feladvány kidolgozásában áll. Az exegetikus munkák a Corpus Juris Civilis-ből is menthetők. A clausura alatt készítendő munkához, ha azok a római jog köréből választatnak, csupán a Corpus Juris Civilis kommentár nélküli kiadásának használata van megengedve. A nyilvános szóbeli vizsgálat tárgyát tizenhárom tárgy képezi; ezek közt a római jogtörténet s a pandekták alaptanai tekintélyes helyet foglalnak el. Visszautasítás esetén a vizsga csak egyszer ismételhető. A juris utriusque doctori cim elnyeréseért folyamodó tartozik mindenekelőtt irásbelileg becsületszavának lekötése mellett azt kijelenteni, vájjon tudori szigorlatot vagy államvizsgát tett-e, vagy megkisérlett-e ? Gymnasiumi érettségi bizonyítvány, három évi egyetemi joghallgatásról szóló bizonylat s az általa esetleg kiadott müvek is beterjesztendők, bár e három kellék alól a kar felmentést adhat. Életleirás, s az esetleg már letett államvizsgálati bizonyítvány csatolása azonban megkívántatik. A tudori vizsga szóbeli s Írásbeli részből áll, tetszés szerinti sorrendbeni, sőt tehető a szóbeli, az írásbeli benyújtása s megbirálása közti időben is. Ebben az esetben a jelöltnek baccalaureatusi diploma adható ki. Az elfogadott szóbeli után az értekezés legalább két éven belül benyújtandó. Az értekezés tárgyát a jelölt szabadon választhatja; az latin vagy német nyelven szerkeszthető; azonban idegen nyelvű értekezés beadhatásához a kar engedélye szükséges. Kinyomatása feltétlenül nem kívántatik. A magyar egyetemeken szokásos követelményeka kiállítás tekintetében itt is fennállanak azon különbséggel, hogy a tudorjelölt becsületszavára köteles fogadni, hogy értekezését minden idegen segítség nelkul Önmaga készítette. Ha az Írásbeli vagy szóbeli nem sikerül, meg egyszer itmételhető a kar által meghatározott határidő letelte után, azonban csak két éven belül. II. A zürichi egyetem jogi fakultása hallgatóinak létszáma a kecskeméti ev. ref. jogakadémia hallgatóságának létszámával egyezik: 70—S5 között ingadozik. Köztük azonban nők is elég szép számmal hallgatják a jogi tanfolyamokat. A római jog institutiói heti öt, a pandekták a schweizi szövetségi joggal, a Code Napoléonnal s az osztrák és német polgári joggal összehasonlítva heti hat, a pandektákból a dologi jog heti négy, a római polgári peres eljárás története heti két órában tárgyaltatnak. Magyarázati gyakorlatok Gajus nyomán, valamint a pandekta-exegetikum heti egy-egy, mig a pandektapraktikum: íhering jogesetei felett heti két órát töltenek ki. A főbb munkákat magában foglaló jogi s a városi és kantoni könyvtárak mozdítják elő, mint segédeszközök, a hallgatók tudományos kiképzését. Az első év végén a hallgatóság nem vizsgázik. A római jog nem kötelező; mindazonáltal, mert a szigorlatnak tárgyát képezi, két-három féléven át szokás hallgatni. A római jogi előadások folyamán a megfelelő forráshelyeknek nagy számmal való szórványos idézése az előadások fogékonyságának rovására történik. Igaz ugyan, hogy tankönyvek nem állván a hallgatóság rendelkezésére, az ezekben feltalálható idézetek feltüntetését pótolják s őket az illető helyekre utalják, mindazonáltal az illető helyeknek egy kisebb részlet elején vagy végén való tömegesebb idézése kevésbbé tenné az előadást ily nehézkessé. A zürichi egyetem jogi és államtudományi fakultásán kétíéle doctori cim: a doctor juris utsiusque (vagy a jogtudorij, s a doctor juris publici et rerum cameralium (azaz az államtudon nyerhető el. Köteles a jelölt elegendő előtanulmányokat feltüntető curricutum vitae-t, s bármely tárgy köréből választott kérdés feldolgozásaként egy értekezést benyújtani. Ez értekezés azonban csak a vizsgálat sikerülte esetében nyomatandó ki meghatározott számú példányok beszolgáltatása végett. Ha a benyújtott értekezés elfogadatik, a jelölt elzárt helyen Írásbelire, s csak ezután bocsáttatik zóbeli szigorlatra. Az írásbeli nem ismételhető. Az irásheli feladvány egyik része a jelöltnek tetszése szerint a főbb tárgyak egyikéből adatik; a másiknak azonban, ha jogtudorság czéloztatik, okvetlenül a római jogból, mig államdoktcrátus.^ál nemzetgazdaságtanból adandó. A szóbeli vizsgálat a jogdoktorátusnál öt kötelező tárgyra terjed ki. Ezek közt a római jog első helyen 1*