A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 38. szám - Lajstromrendszer

A JOG pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárást és vizsgálatot elrendeli stb. Indokok: Gy. András és társai elleni bűnügyben, a melyben terhelt mint F. Mladen, egyik vádlott védője szerepelt, T. Obrád tanú a végtárgyaláson azt vallotta, hogy dr. U. István M. Rada jelenlétében kérdezte tőle, hogy miről van tanúnak tudomása és a midőn ezt a dolgot elmondotta, terhelt azt mondta neki: «nem kell azt éppen elmondani*. Az emiitett végtárgyalás során a kir. ügyészség azt indítványozta, hogy rendeltessék el terhelt ellen a btk. 222. i;-ba ütköző cselekmény miatt a vizsgálat; a kir. törvényszék ezen indítványnak nem adott helyt, azonban felebbezés folytán a szegedi kir. Ítélőtábla 4,457. sz. ítéletében elrendelte, hogy az iratok a kamarához tétessenek át. Terhelt igazoló nyilatkozatában elismeri ugyan, hogy az emiitett tanúval az ügyről beszélt, azonban határozottan tagadja, hogy a tanút az igaz vallomástételtől eltántorítani igyekezett volna. A mennyiben beigazolást nyerne azon körülmény, hogy terhelt a tanúnak azt mondotta, hogy nem Kell azt, a mit már a vizsgálóbírónál vallott, a törvényszéknél elmondani, ugy ez az 1874: XXXIV. t-c. 6. §. b. pontjába ütköző fegyelmi vétséget megállapítaná. A panaszlott cselekmény tehát feltétlenül fegyelmi vétséget képez, hogy mennyiben bizonyítható ez be, az csak vizsgálat utján deríthető ki, miért is a vizsgálatot és ennek előfeltételét a fegyelmi eljárást el kellett rendelni. A m. kir. Curia (1898. aug. 22. 352. sz. a.) az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata indokaiból helybenhagyatik. Azon körülmény, hogy panaszlott ügyvéd ittasan jelent meg az utcán, a kari tiszteletnek oly megsértését tartalmazza, mely a fegyelmi vétség jelenségeit tünteti fel. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága. (1898. máj. 6. 503. sz. a.) Dr. K. Sámuel ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás — vizsgálat mellőzésével elrendeltetik s egyidejűleg panaszlott ügyvéd az 1874: 34. t.-c. 68. §-ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyeztetik stb. Indokok: Dr. K. Sámuel a VII. ker. kapitányságnál 1895. szept. 3-án felvett jegyzőkönyvbe foglalt vallomása szerint a Zuglóból némileg ittas állapotban hazatérvén, a százháznál leszállt, hogy hazáig gyalog megtéve az utal, teljesen kijózanodjon. A Kerepesi-uton 6—7 suhanc hozzá csatlakozván, körülvették és vele ingerkedtek, mire rendőr után kiáltott; R. Károly ellenőr a csoportosulás láttára oda közeledett. A mi azután történt, azt dr. K. is másként adja elő, R. Károly is és a dolgok oda fejlődlek, hogy R. K. ellen feljelentést telt aacn az oken, hogy ez öt a rendőrszobában arcul ütötte. A feljelentés azzal végződött, hogy az eljárás beszüntettetett és az iratok a kamarához tétettek át. Fegyelmi szempontból ez a bünper nem bir jelentőséggel. A bíróságok nem látták beigazolva, hogy R. Károly K. Sámuelt csakugyan bántalmazta, viszont abból, hogy a bántalmazás be nem igazoltatott, nem lehet fegyelmi jelenséget következtetni. Minthogy azonban dr. K. Sámuel a saját előadása szerint is ittas állapotban járt a főváros utcáján, minthogy ügyvédnek tilos a kari decorumot sértő állapotban utcán megjelenni, s minthogy ezzel az állapotával saját maga okozta a megtámadtatását és az ezzel járó botrányokat, valamint véresre veretését, történt egyen ez az utóbbi akár az utcán, akár a rendőrszobában, a ,-egyelmi bíróság abban a ténykedésében, melyet panaszlott maga mondott el a hatóság előtt, a kari tisztességnek oly megsértését látta, mely a fegyelmi vétség jelenségeivel bir; mihez képest a felesleges vizsgálat mellőzésével a fegyelmi eljárás és vád alá helyezés elrendelendő volt. A m. kir. Curia: (1898. évi augusztus 22. 295. sz. a.) Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata indokaiból helybenhagyatik. Habár panaszlott botrányos és többek előtt tett kifakadásait panaszos magaviselete idézte elő, az ügyvédi tisztességet sértette meg panaszlott cselekedete által és a vád alá helyezés elrendelendő volt. Az aradi ügyvédi kamara. (1898. február 20. 152. sz. a.) Sz. József aradi ügyvéd, a fegyelmi eljárás elrendelése mellett az 1874: 34. t.-c. 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyeztetik stb. Indokok: Panaszlott nyilatkozatában maga beismeri, hogy állítólagos felháborodásának hangos szavakban adott oly kifejezést, mely a panaszban leirt botrányt idézte elő s bárha eme hangos fellépésnek előidézőjéül magát panaszost vádolja is, sőt annak jogtalan eljárását a nyilatkozatához csatolt Ítélet másolatával is demonstrálni igyekszik, mégis ez oly mentségül, mely a fegyelmi megtorlást kizárná, el nem fogadható, mert neki, mint ügyvédnek tudnia kell, hogy a jogtalan eljárásnak nem botrányos fellépés utján kell megtoroltatnia. S miután ezen ügyvédekhez nem illő s többek jelenlétében lefolyt botrányt a fegyelmi hatóság szó nélkül nem hagyhatja, a fegyelmi vád alá helyezés elrendelendő volt. A m. kir. Curia. (1898. aug. 22. 182. sz. a.) Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata indokaiból helybenhagyatik. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Bélyegáruda zárvatartása birsággal, esetleg az engedély elvonásával is büntethető. (A m. kir. pénzügyministernek 1896évi 79.250. sz. a. kelt határozata.) A sóritaladó-bérlönek joga van megengedni, hogy a sörkereskedj adó aluli kivétel mellett sört 50 literen aluli mennyiségben is kiszállíthasson. (A m. kir. pénzügyminister 1897. évi 63,580. sz. határozata.) A ki trachomás szemének gyógykezeltetését megtagadja, az 1884. évi 51,066 sz. belügyministeri rendelet ellen vét s mint egészségrendőri intézkedés megszegése az 1876. évi XIV. t.-c. 7. §-a alapján büntetendő. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 622. sz. határozata.) Embert egészségre nézve ártalmatlan anyagokból összetett óvó célokra szolgáló titkos szer árulásával elkövetett kihágás elbírálása a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1898. évi február hó 8-án hozott határozata.) ^Nemzetközi igazoló jegyn elnevezéssel Luksch Vilmos által forgalomba hozott űrlap használata kihágást képez. (A m. kir. belügyminister 1898. évi június 24-én 25,957. sz. határozata.) Engedély nélküli házalás által elkövetett kihágás miatf a házaló kereskedéstől viló örökre ettiltás itéletileg ki nem mondható. Ily kihágás a házalási engedély kiadhatása ellen akadályul nem szolgálhat. ( A rn. kir. kereskedelemügyi minis ter 1896. évi 75,854. sz határozata.) Azon mészáros, a ki iparigazolvány nélkül Jiókiizletet nyit és abban a huskimérést nem szakértő egyén által végezteti, ipartörvénybe ütköző kihágást nem követ el. (A m. kir belügyminister 1898. évi 1,375. sz. határozata.) Árvapénznek pénzintézeti elhelyezése kérdésében a közgyűlésnek névszerinti szavazással évről-évre újból kell határoz? nia. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 7,918. sz. határozata.) Italmérés és kézi zálogüzlet egy és ugyanazon helyiségben nem gyakorolható. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 41,374. sz. határozata.) Az utrendöri kihágások miatt beadott panasz tárgyalása alkalmával feltétlenül megállapítandó s jegyzőkönyvezendő az, hogy a kihágást képező cselekmény mily jellegű közúton, vagy mily jellegű közút tartozékán kóvettetett el. Az ítéletben kifejezés adandó annak, hogy a cselekmény mily törvény vagy szabályrendelet alapján minősül kihágásnak, mily alapon szabatik ki a büntetés. (A m. kir. kereskedelemügyi ministernek 1898. évi 42.279. sz. általános rendelete.) A jogos zálogolás meghiúsítása miatt emelt panasz a községi elöljáróság által az illetékes járási főszolgabíróhoz fölterjesztendö. (A m. kir. földmivelésügyi minister ÍS97. évi 71,878. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. nfct 1 Cr^kR- IP,4Í C- BrÍd; tSZék' beÍ- SZePt- 30, félsz. Krn« c ' £gg/ dr" BaumSarten J^os. - Jovánovics w in "?S ^' S'eremi-Kar,ovlcs- mitrovicai tszék, bej. szept. 26, félsz. okt. 10 csb. dr. Csupovics, tmgg. Jovics János. - Spitzer Ignác e. D.-Vecse, kalocsai tszék. be , dec. 10, félsz, jun 3 csb dr 1 aar Béli tmgg. Posztócski Lajos. - Löwy Adolfé. Pécs n. o' tszék befokt 24 félsz. nov. 2, csb Vaaicska Ferenc, tmgg. dr. Szilassy Zsigmond A • A fehértemplomi tszéknél b i r ó i áll szept 24 ál, szept%. A kolozsvári jbirölagTj^b Sí^fi" ^ « * °J áll. szept. 28. - A zalaegersze/tszXél at ea v^ "f a,Je«Z*öS A székely-udvarhelyi tszéknél a 1 j e g y * ill ^ze»t 2«f *T' ^ " vai jbiróságnal aljegyzői áll. s/ePt % P 1 ~ A panCS0" iLLAS FkSZVUN-\TÁF6ASAG NYOMDÁJA BUDAPESTEN