A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 36. szám - A kir. járásbíróságok ügyvitelének szabályai

A JOG 247 A sok lajstrom és jegyzék szétforgácsolja a munkaerőt, meglankasztja a kezelő személy munkakedvét és nem ritkán zavarba hozza a birót, a kire több gond és felelősség hárul az által, hogy egy kis irattár van a keze alatt lévő jegyzői irodában. Szerény nézetünk szerint a munkamegosztás elve nem a decentralizatión. hanem az erők szakszerű és momentán kihasználásán fekszik. A munkaerő kihasználása pedig feltételez : egynemű foglalkozást és annyi munkást, a hány szükséges ahhoz, hogy a kézbe vett nyers anyag, kézről-kézre történt adás, illetőleg idomítás utján, az utolsó kézből mint kész áru kerüljön ki. Mindazonáltal határozott meggyőződésünk az, hogy : ha a kir. járásbíróságok oly bőven lennének ellátva személyzettel, mint egy jól szervezett nyomda : a lajstromrendszer még akkor sem válna be a mostani alakjában, mert saját speciális érdekei háttérbe szorítják a közérdeket. Mielőtt azonban a kétszer kettőre alapított - ezen állitá saink fejtegetésébe bocsátkoznánk : legyen szabad megjegyeznünk, hogy a tkkvi ügyek — mint lajstromon kívüliek — ezen számításainkból kiesnek és hogy számításaink alapjául egy legkisebb forgalmú járásbíróságot vettünk, a hol nincs több mint három biró. három írnok és három díjnok. Most számítsuk össze a megelőző és a mostani kezelés szerinti könyveket, lajstromokat, nyilvántartókat és jegyzékeket és állítsuk ezeket egymással szembe. A) A régi eljárás szerint volt : 1. két iktató könyv, 2. két kiadó könyv, 3. két névmutató. 4. két irattáti sorkönyv, 5. egy sommás perjegyzék. 6. két örökösödési ügyjegyzék, 7. két folyó (perenkivüli' ügyjegyzék, 8. egy bünvizsgálati lajstrom, 9. egy vétség és kihágási lajstrom, 10. egy sürgetési napló, 1 1. közjegyzői megbízásokról egy jegyzék, 12. egy kézbesítő jegyzék idegen bíróságok részére, 13. egy jegyzék a helyi kézbesítésekről. 14. egy jegyzék a székhelyen kívüli kézbesítésekről, 15. három kiosztási jegyzék, 16. a kiadóba adott ügyekről három jegyzék, 17. a kiadóból az irattárba adott ügyeknek két jegyzéke, 18. három tárgyalási napló, 19. a szegényjogon perlekedőknek egy jegyzéke, 20 három postakönyv, 21. egy járásbirósági letéti napló. 22. egy elnöki iktató, 23. egy elnöki letéti napló, 24. egy óváskönyv, 25 egy a közjegyzői dijakról vezetett napló, 26. egy a pénzbüntetések nyilvántartására szolgáló napló, 27. egy pénzbüntetési pénznapló, 28. egy bűnjel jegyzék, 29. egy a kézbesítők neveit nyilvántartó és 30. egy az ügyvédek neveit nyilvántartó jegyzék, tehát a vezetésre vonatkozó egyéb jegyzékek számadások és'telekkönyvi kezelési könyveken kivül : 45 napló és jegyzék volt a járásbíróságnál. B) Most pedig van : 1. három panaszkönyv. I minta 15. §. 2. három postakönyv. II., XXVI., XXVII. m. 19 , 63., 65. §. 3. tizenöt lajstrom. III—XVIII., XXI. m. 23., 41. §. 4. tizenöt betűrendes névmutató. XVIII. m. 26. §. 5. két tárgymutató jegyzék a lajstromokhoz. XIX. m. 28. §. 6. egy helybeli kézbesítő. XXIII. m. 58. §. 7. egy székhelyen kívüli kézbesítő. XXIV. m. 59. §; 8. egy idegen bíróságok részére kézbesítő jegyzék. XXV. m. 62. §. 9. három nyilvántartó jegyzék. XXVIII. m. 72. §. 10. három a felebbvitelekről vezetett jegyzék. XXIX. m. 74. §. 11. egy a szegényjogon perlekedők jegyzéke. XXX. m. 75. §. 12. egy a közjegyzői megbízásokról vezetett jegyzék. XXXI. m. 76. §. 13. egy a végrehajtói megbízásokról. XXXII. m. 76. §. 14. tizenöt az irattárban nyalábban elhelyezett iratcsomókról jegyzék. XXXIII. m. 78. §. 15. egy a sommás perekben kitűzött szóbeli tárgyalások határnapjairól vezetett napló. XXXV. m 91. §. 16. négy az egyezségi kísérletek, egyébb polgári és bünfenyitő ügyekben kitűzött határnapokról napló. XXXVI. m. 91. §. 17. három a kiadóba adandó ügyek jegyzéke.**) 18. három a kiadóba adandó ügyek jegyzéke. **) 19. egy járásbirósági letéti napló. 20. egy elnöki letéti napló. 21. hét napló még melyek az A. 24—30 tét alatt soroltattak fel, összesen 85 ; tehát 45-el több a nyilvántartó jegyzékek száma a mostani kezelés szerint; de ismételjük, hogy egy 3 bírói taggal ellátott járásbíróságról van szó! kérdjük tehát, mennyivel lehet több olyan járásbíróságoknál, hol a bírák száma 5—8-ig megy (ide nem számítva a bpesti járásbíróságokat), a hol az egyes csoportba tartozó ügyeket több biró látja el, és a hol az egy természetű lajstromok — római számokkal jelölve — egész teher számra szaporodnak. A lajstromok szaporításával és az egyes ügyeknek több lajstromba való bevezetésével: szaporodott a munka. Ugyanazon ügyforgalom mellett a személyzet kétszeres munkát végez és alig birja rendben tartani a jegyzői irodáját. Eddig az egyik írnok mint iktató, a második mint kiadó és a harmadik mint irattárnok könnyen végezte dolgait, most pedig az előbbi munkája mellettt még egy jegyzői irodát kezel. Lássuk őket egyenkint: 1. A kiadó — a ki egyszersmind a járásbirósági iroda kezelője az összes kiadói teendők mellett kezel egy jegyzői irodát három lajstrommal (XV., XVI., XVII. m. szerinti), ugvanannyi névmutatóval és még hét rendbeli jegyzékkel (I., XXIII , XXIV., XXV., XXVIII., XXIX., XXXVI. m.) 2. Az irattárnok, az eddigi összes teendői mellett kezel egy jegyzői irodát hat lajstrommal (V., VI., VIII.. IX., XIII., XIV. m.) ugyanannyi névmutatóval és még öt rendbeli jegyzékkel (I., XXVIII., XXIX., XXXI., XXXVI. m.). De meg kell jegyeznünk, hogy az eddig vezetett két irattári sorkönyv helyett most vezet : két tárgymutató jegyzéket (XIX. m.) és tizenöt rendbeli jegyzéket az iratcsomókról (XXXIII. m. 78. §). 3. A harmadik Írnoka gyűjtő szekrény kezelése és a napi posta kiosztása mellett kezel egy jegyzői irodát nyolcz lajstrommal (III., IV, VII., X., XI, XII., XIII., XXI. m.V ugyanannyi mutató könyvvel és még hét más jegyzékkel. (I., XXVIII., XXIX, XXX., XXXII., XXXV., XXXVI.). De ezen három pont alatt nem soroltuk fel az Írnokok összes teendőit. Ott vannak az A. B. csoportban említett és itt fel nem sorolt egyébb jegyzékek, az 5—6000 számra menő telekkönyvi ügyek kezelése, a napi értesítések adása, a jegyzőkönyvvezetés stb. teendők. A munka többletet vázoltuk már, most mutassunk rá a munka nehézkesebb voltára. Az annak idején létezett iktató vezetése nem sok fejtörésbe került, mert a beérkezett beadvány polgári vagy bűnügyi természetét minden írnok felismerte és a szerint be is iktatta ; most a beadványokat a 15. lajstrom neme szerint szét kell szedni s a kiosztás után még mind a három írnok töri a fejét hogy melyik minő 1 -jstromba kerül. De maga a lajstromozás is nehézkesebb és ezen nehézkesség felemészti — az előbbeni iktatással szemben a mostani lajstromozásnál — megtakarított időt. Az iktatás abból állott, hogy a beadvány, a felek neveivel és a tárgy megnevezésével mindannyiszor az iktatóba került. Most ez csak az első számmal történik, a további számoknál pedig csak a beadvány neme lesz az — iktatókönyvet helyettesítő — iratboritékra rávezetve. Tehát a nevek többszöri leírásának a mellőzése : jön munkamegtakarítás számba. De annál nehezebb a mostani számokkal való elbánás, mert a régi iktatórendszer szerint irta: «sz. 225/98. plg.» most írja : «1898. Sp. 225/3.» s különös nehézséget okoz az, hogy a lajstromok betűi és az alszámok minden perczben váltakoznak. Volt azonban az iktató könyvnek egy oly gyakorlati előnye, a melyet elvitatni nem lehet. Ha egy percsomó elveszett : az egész ügymenet és a per fontosabb tartalma az iktatóból kivehető volt; sőt ebből majdnem egész bizonyossággal meg lehetett állapítani, hogy kinek állott érdekében azt, elsikkasztani, avagy hogy csak gondatlan kezelés folytán veszett-e *.*) ezek ugyan nincsenek elöirva, de a 10. §. előirja, hogy a jegyzői irodák és járásbirósági iroda közti érintkezés módját a járásbíróság vezetője állapítja meg: már pedig a vezető járásbiró nem rendelhet egyebet, minthogy az iratok jegyzék mellett adassanak át, mert különben az iratok eltévedése vagy elvesztése esetén, nincs kitől számon kérnie. 1*