A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 35. szám - Elévült követelések telekkönyvi kitörlése

A JOG 139 Alperes azt, hogy a kereseti váltó tartozását kibocsátó cégnek kifizette, a nevezett cég cégjegyzésével ellátott 3 '. alatti nyugtával es a mennyiben a nyugtán lévő kibocsátói cégaláírás valódisága tagadtatnek, ennek az aláírásnak valódiságát a felperesnek a nevezett cégnek ntiitld a két cégtagja személyében leteendőleg kínait esküvel kívánta bizonyítani. Felperes ugy a fizetés tényét, mint a 3 /. alatti nyugtán levő Cégaláírás valódiságát tagadván, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával, a per kimenetele a felperesnek a St. és R. cég mind a ket tagjának személyében megítélt és mind a két cégtag által leteendő eskütől volt függővé teendő. Az eskü, dacára annak, hogy felperes az esküvel való bizonyítást ellenezte és dacara annak, hogy az eskü elfogadása iránt nem nyilatkozott, megítélendő volt. mert a prdts. 172. §-ban szabályozott esküvel való bizonyt tásnak a V. E. 26. §-a szerint az ellenfél belegyezése nélkül is helye vant mert ez az eskü a prtsnak hivatkozott szakasza értelmében meg akkor Is megítélhető, ha a fél annak elfogadása iránt nem nyilatkozott és mert felperes a per során nem is állította, hogy a St. és R. cég érvényes jegyzéséhez mind a két cégtag együttes aláírása szükséges és így bármelyik cégtag eszközölte a cégaláírást, ez a céget kötelező érvényes aláírást képez. A mennyiben felperes az esküt a nevezett cégnek mindkét tagja személyében leteszi, az esetre a 3 7. alatti nyugtán lévő cég áláirásának valódisága és miután alperes a váltótartozás kifizetését más módon nem bizonyította, az ez irányban felhozott kifogása bízonyittatlan lévén, őt a kereseti tőkének, kamatának megfizetésére kötelezni kellett. A mennyiben azonban felperes az esküt a St. és R. cég bármelyik tagja személyében le nem teszi, az esetre a 3 '. alatti nyugtán levő cégaláírás valódisága és így a nyugta tartalma is bizonyitva lévén, miután felperes a per során nem is állította, hogy alperes a kibocsátó cégnek a keresetileg követelt összegen kívül mással is tartozott, ezzel a nyugtával bizonyítva lesz, hogy alperes a kereseti váltón alapuló tartozását a kibocsátó cégnek még a kereset beadása előtt kifizette, miért is a kibocsátó cégnek jogaiba lépett felperest keresetével az eskü letétele esetére elutasítani és mint pervesztest a perbeli és felebbezési költségek fizetésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia Annak megjegyzésével, hogy a tárgyalás során nem érvényesített és csupán a felebbezésben felhozott uj tényállás, az 1881. LIX. t.-c. 29. §-a értelmében figyelembe nem vehető, a másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1898. jun. 7. 374,898. sz.) Külföldi biztosító társaság belföldön bejegyzett képviselője oly ügyletekből eredő követelések érvényesítésére, melyek általa köttettek, jogosítva van saját felperessége alatt is. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1897 október 1-én 53.603. sz. a.) a cs. kir. szab. osztrák Phőnix biztosító társaság magyarországi képviselősége felperesnek B. József alperes elleni 29 frt 12 kr. és jár. iránti perében a következő ítéletet hozta: Az 1897. évi március 10-én 23,335. sz. a. hozott sommás végzés hatályában fentartatik és alperes az 1896. évi május 6-án 29 frt 12 krról kiállított váitó alapján mint elfogadó köteleztetik, hogy felperesnek 29 frt 12 kr. váltó összeget stb. fizessen meg stb. Indokok: Alperes azt adja elő, hogy a Phőnix biztosító társaságnak egy általa nem ismert ügynökével abban a hiszemben, hogy a magyar ált. biztosító társaságnál biztosit, jégkár elleni biztosítási ügyletet kötött és hogy a fizetendő biztosítási díj fejében, a kereseti váltót adta; másnap alperes tévedésére figyelmeztettetvén, a Phőnix biztosító társaságnak kisteleki ügynökénél megjelent, ott a biztosítási bárca visszaadása mellett kijelentette, hogy az ügylettől eláll; felperesi ügynök pedig az ügyletet semmisnek nyilvánította. Alperesnek az előadottakban kifejtett kifogását a kir. törvényszék azonban figyelembe nem vehette, mert mivel sem bizonyította, hogy a kisteleki ügynök az érvényesen megkötött ügylet megszüntetésése jogosítva volt. Alperesnek további kifogása, hogy a kereseti váltón rendelvényesként szereplő <cs. kir. szab. osztrák Phőnix* és a felperesként szereplő «cs. kir. szab. osztrák Phőnix biztosító társaság magyarországi képviselősége - két különböző jogi személy, sem volt figyelembe vehető, mert a váltó szövegéből kitünőleg rendelvényesként a perlésre jogosított felperes szerepel. Ezekhez képest stb. A budapesti kir. ítélőtábla fi898 február 9-én 2,912. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, az 1897. márc. 10-én 23,335. sz. a. hozott sommás végzést hatályon kivül helyezve, felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Alperesnek a felperes kereshetőségi joga ellen emelt kifogása alapos, mert a kereseti váltón rendelvényesként nem felperes cég, hanem attól különálló <cs. és kir. szab. osztrák Phőnix* cégű társaság van megnevezve; s mert felperes azt, hogy a rendelvényes cégtől nyert felhatalmazás alapján jogosult a kereseti váltó érvényesítésére, nem bizonyította, Ezeknél fogva és minthogy a kereseti váltó a rendelvényes forgatmányával ellátva nincs, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása és a sommás végzésnek hatályon kivül helyezése mellett felperes kereshetőségi jog hiányában követelésével elutasittatik stb. ^ A m. kir. Curia (1898 június 1-én 373. sz. a.) a kir. ítélőtáblának ítélete megváltoztattatik, felperes kereshetőségi joga megállapíttatik és a kir. ítélőtábla utasittatik, hogy a pert érdemileg bírálja el stb. Indokok: A keresk. törvény 210., 211., 461- §-ai értei' mében a magyar korona országaiban biztosítási üzleteket saját cége alatt folytató külföldi részvénytársaságnak (a milyen a cs. kir. szab. osztrák Phőnix biztosító társaság) belföldön bejegyzett képviselősége, oly ügyletekből eredő követelések érvényesítésére, mely ügyletek általa a belföldi képviselőség által köttettek, jogosítva van. Habár a kereseti váltó rendelvényesként maga a nevezett biztosító társaság és nem a magyarországi képviselősége van megjelölve és a váltó a rendelvényes forgatmányával sincsen ellátva: mégis tekintettel arra, hogy a váltó, mely a feleknek e részben egyező előadása szerint jégkárbiztositásai dijat képvisel, belföldön (Budapesten) állíttatott ki és ugyanitt fizetendő, hogy a belföldön lakó magyar honos itteni termését biztosította és hogy ezekből folyóan kétségtelenül megállapítható, hogy a szóban levő biztosítási ügyletet maga felperes kötötte és e szerint az abból eredő kereseti követelést a saját felperessége alatt önállóan érvényesítheti: a másodbiróság Ítélete megváltoztatandó és kir. ítélőtábla az ügy érdemének elbírálására utasítandó volt. A kereskedelmi törvény 3»o. §-a csak az uj ügyletek kötésére czélzó ajánlatokra alkalmazható, nem pedig oly esetben is, amidőn az egyik fél már kijelentette, hegy az arut nem fogadja el s a másik fél ezen kijelentéssel szemben öt mégis az áru átvételére bírni törekszik. A vevő nem kötelezhető átvételre,ha a megrendelt áru nagyobb mennyiségű meg nem rendelt áruval egy ládában, egy fuvarlevéllel érkezett, és a vevő a megrendelt árut csak aZ egész szállítmány után járó fuvardíj és fogyasztási adó fizetés'^vet válthatta ki. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja s végrehajtás terhével kötelezi, hogy alperesnek költségeket fizessen. Indokok: Az elsőbiróság azon az alapon marasztalta alperest nemcsak a megrendelt, hanem a meg nem rendelt áru vételárában, mert alperes a felperesnek C. a. levelére nem válaszolt. It'letét tehát a kereskedelmi törvény 320. §-ára alapította. De ezt az általános anyagi jogszabályt az elsőbiróság helytelenül alkalmazta, mert ez az uj ügyletek kötésére czélzó ajánlatokra alkalmazható, nem pedig oly esetben, a midőn az egyik tél már kijelentette, hogy az árut nem fogadja el s a másik fél ezen határozott kijelentéssel szemben őt mégis az áru átvételére bírni törekszik. A becsatolt felperesi levelekből kitűnik, hogy alperes az áru átvételét megtagadta, a visszautasítást pedig többször ismételni nem lévén szükséges, alperes a meg nem rendelt áru átvételére és kifizetésére nem kötelezhető. De a megrendelt áru kifizetésében sem marasztalható az alperes, mert nem vitás az, hogy a megrendelt áru a sokkal nagyobb mennyiségű meg nem rendelt áruval egy ládában egy fuvarlevéllel érkezett, s hogy alperes a megrendelt árut csak az egész szállítmány után járó fuvardíj és fogyasztási adó fizetésével válthatta ki, mar pedig a vevő ilyen esetben átvételre nem kötelezhető. Minthogy e szerint az ügy az elsőbirósági Ítéletben megállapított tényállás alapján végleges eldöntésre alkalmas, érdemben határozni s felperest alaptalan keresetével elutasítani kellett. (1898 június 27. E. 125. sz. a.) Bűnügyekben. Bukás esetében a tömeg értékesítésének kedvezőtlen ered J ménye a cselekvő és szenvedő vagyon mgállapitása szemponti jából figyelembe nem jöhet. A karánsebesi kir. törvényszék: T. S. vádlott a blkv 415. | §. 4. pontjában meghatározott vétkes bukás vétségében bűnösnek mondatik ki s ezért a btkv 416. §. alapján foganatba vételtől i számítandó 14 napi fogházra és szabadságvesztés büntetése kiállása napjától számítandó 2 évi hivatalvesztésra ítéltetik. Indokok: Vádlott T. S. 1893 okt. hóban Orsován szatócs üzletet nyitott és azt 1895. június 4-ig folytatta, mely napon saját kérelmére a csőd ellene megnyittatott. Vádlott fizetésképtelenségét már 1895. január havában tudta, mert már 1894. évben több végrehajtás lett ellene elrendelve, mindazonáltal elmulasztotta a csődkérvény beadását és engedte, hogy ellene a brünni stearin gyertyagyár 49 frt 5 kr., a W. és B. cég 69 frt 13 kr., a Sch. cég 41 frt 10 kr erejéig, a végrehajtási iratok tanúsága szerint, 1895. febr. 18-án kielégítési végrehajtást foganatosítson s ezzel vagyonára zálogjogot nyerjen; továbbá fizetésképtelenségét tudva, 1895. áprilisban uj adósságot csinált, a mennyiben B. J.-tól 65 frtnyi pálinkát vett hitelbe;