A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 33. szám - Törvénykezési javaslat - A végrehajtási törvény 93. §-ához

236 A JOG mellőzni ott, hol a magyar államgazdaságnak mint összefüggő egésznek tanulmányozásáról van szó. A magyar finánc-történelem elemeit sem mellőzte szerző, hogy igy a jelennek megadja alapját és gyökerét a múltban s a mostani fejlődést jobban megérthessük és méltányolhassuk. Mindenütt a legújabb jogfejlésre volt tekintettel s a vonatkozó jogforrásokat mindenhol a legnagyobb pontossággal idézi. Az első füzet ára 1 írt 50 kr; az I. füzet megvétele az egész munka megszerzésére kötelez, melynek ára 5 fit 50 kr. leend. Vegyesek. Kitüntés . () Felsége dr. Kánia József soproni ügyvédnek és törvényes utódainak, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a magyar nemességet a «kányai» előnévvel díjmentesen adományozta. A kir. igazságügyministernek 38,460/1898. I. M. számú rendelete, az 1881: LIX. t.-cikk 3. §-ának módosításáról szóló 1898: X. törvénycikknek Fiume városára és kerületére nézve életbeléptetése tárgyában. Az 1898: X. t-c. 5.§-ában nyert felhatalmazás alapján rendelem: 1. §. Az 1881: LIX. t.-c. 3. §-ának módosításáról szóló 1898. X. t.-cikk Fiume városára és kerületére nézve az 1898. évi július hó 15-ik napján* lép hatályba az ottani viszonyoknak megfelelő, alább következő módosításokkal. 2. §. Az 1898: X. t.-c. 1. §-ának alkalmazásánál Fiume városára és kerületére nézve a) az 1. pontban említett felebbezhető végzések helyett az 1852. évi szeptember hó 16-án kiadott ideiglenes polgári perrendtartás 145., 255. és 278. §-aiban szabályozott kérdések érdemében hozott végzéseket, továbbá az 1889. évi december hó 27-én 47,220. sz. a kiadott igazságügyministeri rendelet 117. §-ának első bekezdésében említett végzést kell érteni; l>) a 2. pontban idézett 1868: LIV. t.-c. 8—13. §-ai helyett az 1852. szeptember 16-iki ideiglenes polgári perrendtartás 2. és 3. §-ai, az 5. pontban emiitett igazolás helyett pedig az előbbi állapotba való visszahelyezést (1852. szeptember 16. ideiglenes polgári perrendtartás 353. §. 1. pont) kell érteni; c) a 4. és a 9. pontot nem kell alkalmazni; d) a 10. pontban idézett törvényszakaszok helyett az 1889. évi december hó 27-én 47,220. sz. a. kibocsátott igazságügyministeri rendelet 11., 34-., 39., 54., 138., 191. és 192. §-ait kell érteni. 3. §. Ha a királyi törvényszék oly határozatot hoz, a mely az 1898: X. t.-cikk 1. §-ának 1—11. pontja alá esik és a melynek meghozatalában a íenálló szabályok értelmében kereskdelrni ülnöknek is részt kell vennie: a háromtagú tanácsot egy elnökből, egy biróból és egy kereskedelmi ülnökből kell megalakítani. 4. §. Az 1898. X. t.-c. végrehajtása tárgyában 1898. évi május hó 13-án 30,031. sz. alatt kiadott igazságügyministeri rendelet alkalmazást nyer Fiume városára és kerületére nézve is, azzal a módosítással, hogy az ezen rendelet 2. §-ában idézett bírói ügyviteli szabályok 164—166, §-ai helyett a fiumei kir. bíróságnál követendő ügyviteli szabályok 54—56. §-ait, az ezen rendelet 5. §-ában idézett birói ügyviteli szabályok 168., 169., 205. és 206. §-ai helyett pedig a fiumei kir. járásbíróságnál követendő ügyviteli szabályok 57., 97. és 98. §-ait kell érteni. Kelt Budapesten, 1898. évi június hó 27-én. Kinevezések Ö felsége igazságügyi magyar ministere előterjesztése folytán dr. Bereczky Viktor nagykanizsai törvényszéki jegyzőt a nagykanizsai bírósághoz, Antal József szabadkai törvényszéki aljegyzőt a szatmár-németi törvényszékhez és Tüskés Dezső zala-egerszegi törvényszéki aljegyzőt az alsó-lendvai járásbírósághoz albirákká nevezte ki. Továbbá Dreven Lajos kaposvári kir. törvényszéki albirónak a nagy-kanizsai és Krasznay Sándor szatmár-németi kir. törvényszéki albirónak a kis-várdai kir.járásbirósághoz, saját kérel mökre leendő áthelyezését megengedte. A kisajátítási törvény 35. §-ában emiitett egyéni értesítésről. A kereskedelmügyi minister ur 1898. évi jul. 4-én valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság közönségéhez (beleértve Budapest székes fővárost) a következő rendeletet bocsátotta ki : A kisajátításról szóló 1881.: XLI. t.-c. 35. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a kisajátítónak jogában áll kérni, miszerint a terv megállapítása végett kitűzött határnapról a telekkönyvi érdekeltek, vagy azok közül némelyek, egyénileg külön is értesíttessenek. Miután pedig a hivatkozott törvénycikk idézett szakaszában emiitett egyéni értesítés, a fennebb hivatkozott t.-cikk rendelkezéseivel külakajára nézve részletesen meg nem határoztatott, lényeges tartalmára vontkozólag pedig csak általánosságban iratik körül, tekintettel azon fontos s az 1881. évi XLI. t.-c. 36. §-ában meghatározott jogkövetkezményekre, melyekkel az egyénileg történt értesítés esetében a félnek a kisajátítási terv megállapítása érdekében tartandó tárgyalásról való elmaradása jár, — egyes fölmerült eset alkalmából — a m. kir. igazságügyi minister úrral egyetértőleg utasítom a közönséget, hogy jövőben a kisajátítási terv megállapítása érdekében eljáró bizottság által foganatosítandó egyéni értesítés módozata és annak mikénti eszközlése tekintetében az alábbiakban körvonalazott eljárás lesz követendő. * A jelen rendelet a Budapesti Közlönynek 1898. évi június hó 29-én kiadott 148. számában már megjelent. Az egyéni értesítés, az 1881. évi XLI. t.-c. 35. §-ában említett, a kisajátítási összeírásnak minden külön értesítendő telekkönyviig érdekelt léire vonatkozó teljes kivonatán, kellően címezve, a kisajátítási terv megállapítása érdekében eljáró bizottság elnöke által aláirva, oly szövegezéssel állítandó ki, hogy az értesítésben, az 1881. évi XLI. t.-c. 36. §-ában körülirt jogkövetkezményekre utalás történjék. Az ekként kiállított egyéni értesítések, — ugy miként az eddig is gyakorlatban volt — a közig, hatóság utján vétiv mellett, az egyénileg értesítendő telekkönyvi érdekelteknek vagy törvényes képviselőiknek, saját kezeihez kézbesítendők. A kézbesítés megtörténtét igazoló vétiv a kisajátítási terv megállapítása érdekében eljáró bizottság elnökének adandó át, ki a kézbesítés szabályszerű megtörténtét, a kisajátítási terv megállapítása iránti tárgyalás előtt megállapítja. (42.631/1898. I. M. sz.) A magyar polgári bírósági ítéletek végrehajtásának kérdése Bulgáriában. Ismételten előfordult, hogy magyar polgári bírósági ítéletek végrehajtása Bulgáriában nem teljesíttetett, mert a végrehajtást szenvedő fél bulgár vagy szerb alattvaló volt. Ilyen esetekben ugyanis consuli bíróságaink a végrehajtást nem foganatosíthatják, általában pedig a polgári Ítéletek végrehajtására nézve Magyarország és Bulgária közt sem államszerződés, sem viszonossági gyakorlat nem áll fenn. (33,138., 33,139/1898. I. M. sz.) Telekkönyvi betétszerkesztési munkálatok elrendelése. A magyar királyi igazságügyminister az 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. és az 1891. évi XVI. t.-c. értelmében a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatba vételét a székelyhídi királyi járásbíróság mint telekkönyvi hatóság területére nézve elrendelte. (33 649/1898. I. M. sz.) Helyreigazítás. A lapunk f. é. 24-ik számában megjelent jogbizonytalanság* c. cikk utolsóelőtti hatodik bekezdésében ezen szavak helyett: «a tkvi tulajdonost birtok iránti keresetével elutasítja, » olvasandó: «a tkvi tulajdonos birtok iránti keresetének helyt ad.» Kimutatás a budapesti kir ítélőtábla 1898. évi ügyforgalmáról július hó végéig. Polgári érkezett 8,287, elintéztetett ülésben e hóban 161, e hó végéig összesen 4,977, ülésen kívül e hóban 321, e hó végéig összesen 2,550, elintézetlen maradt e hó végéig 2,183, váltóhátralék 997. Büntető érkezett 9,527, elintéztetett ülésben e hóban 184, e hó végéig összesen 5,252, ülésen kivül e hóban 488, e hó végéig összesen 4,137, elintézetlen maradt e hó végéig 1,533. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket eló'/izetőitűcttek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjilk mindig kiadóhivatalunkhoz. Esztergom Dr. W. Ő. Csejtei Géza — Tóth István érk. 11767/97B. sz. a. Nincs elint. Eld. Szákács. Lúgos Dr. F. J. Rock életbiztosító — Schneckendorf Adolf érk. 4103/98. sz. a. n. e. eld. Forster. — Rock Weisz Vilmos még nem érk. a kir. Táblához. — Balázs Adolf — gróf Gatterburg Istvánné érk. 3487/98. sz. a. n. e. eld. Béres (M. kir. Curián). Szenicz S. J. Matula Pál és neje — Bakics István 6502/97. sz. ü. a Curia 98. jan. 10. rmd. eld. Zachár — Gaydusch sz. Török A. — özv. Török Ropur A. érk. 3539/98. sz. a. n. e. eld. Zachár Szirák Cs. Z. Az ügy 376/98. f. sz. alatt lett igtatva. N. e. eld. Válkai. Vidéken kir. közjegyző közjegyző-helyettest vagy oly jelöltet keres, ki az 1886. VII. t.-c. 4. §. 2. bekezdésében foglalt queliflcátióval bir; a tót nyelvben való jártasság szükséges. Czim a kiadóhivatalban. 3—3 Kornay Károly aradi kir. közjegyző irodájában helyettes alkalmazást nyerhet. Közjegyzői irodában szerzett gyakorlat és a német nyelvnek szó és irásbani birása szükséges. A pályázni kivánó bizonyitványaival egyszerű másolatban a nevezetthez forduljon. 3 3 Ügyvédjelöltjogtudor, ki a tót nyelvben is jártás, ügyvédnél vagy közjegyzőnél lehetőleg vidéken alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban. 1 2 Vidéki ügyvédi iroda önálló vezetésére képes, a német nyelvet is szóban és Írásban teljesen biró ügyvédjelölt 1898 szeptember í-től fogva dr. Lipp Ferenc szent-gotthárdi ügyvédnél havi 100 frt fizetés mellett alkamazást nyerhet. Bizonyítványokkal ellátott ajánlatok közvetlen fenti ügyvédhez küldendők. \ 3 Gyakorlott ügyvédjelölt vidéki ügyvédi irodában f. hó 15-töl esetleg f. évi szeptember i-től kezdődöleg alkalmazást nyerhet. Cim a kiadóhivatalban. \ 1 Egy, az ügyvédi és közjegyzői összes teendőben magyar, német és román nyelven tökéletesen jártas Írnok alkalmazást keres. Ajánlatokat «Fogalmazó» jelige alatt továbbit a kiadóhivatal. 3-3 PALLAS K£SZVÉNYTJ(RSASAV NYOMDÁJA BUDAPESTEN Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr. STILLER MÓRjakikJVT., Rudolf-rakpart 3.