A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 31. szám - A haszonélvezeti és egyéb eféle jogok telekkönyvi törlése [2. r.]

228 A JOG után, kereskedelmi ügyek pedig egyáltalán nélkülözik azt a soronkívüliséget, a mit a birói ügyv. szab. 159., 169. §§-ai előírnak.— Az elintézett ügydarabok egyformán heteken keresztül hevernek a kiadóhivatalban leiratlanul. A tlkvi hatóságnál a soronkívüliség követelményei több figyelemben részesülnek, de a nem soronkivüli ügyekben itt is hetek múlva kerülnek kiadmányozásra a birói intézkedések. A bünfenyitő osztály beléletét kcvésbbé ismerem, de annyit azért mégis vettem észre, hogy egyik-másik egyszerűbb ügynek lebonyolitásavis éveken keresztül húzódik. De ez, úgyszólván elenyészően jelentéktelen ahhoz az állapothoz képest, a mi a két járásbíróságnál tapasztalható. — A városi kir. járásbíróságnál a tárgyalások határnapjait illetőleg inkább azért panaszkodhatnánk, hogy nagyon is gyorsan következnek egymásután, a mi a mindennapi ügykezelést szerfelett hátráltatja ; a kezelőszemélyzet alig tud napról-napra egyebet végezni, mint csak az idéző végzéseket soronkivül gyártani. — Hanem azután a mi nem határnapos, ha mindjárt v égrehaj t ási, letéti ügy is, heteken, hónapokon keresztül hever leiratlanul, kiadatlanul; s mikor végre kiadásra kerültek, akkor meg a kézbesítő táskájában hevernek további heteken, hónapokon keresztül-kézbesitlenül. Különösen tűrhetetlen a letiltási rendelvények s kézbesítési iveinek kezelése. A kézbesítők hónapokon keresztül nem kézbesitik ezeket, hiszen végrehajtói ügyek, hát mellékesek; a kézbesítési ivek, kézbesitetlenül visszaterjesztett rendelvények évek óta összegyűjtve hevernek egy halomban; alig próbált meg valaki rendet csinálni közöttük. A végrehajtatok érdekével, a mi a letiltási rendelvények gyors kézbesítéséhez fűződik, ki is törődnék? A kolozsvári vidéki járásbíróságnál immár 12-ikesztendeje, hogy gyakorta megfordulok; de jó lélekkel mondhatom, hogy ott tűrhető ügymenetet még csak egy hétig sem tapasztaltam. Itt már hagyományos dolog, hogy rend soha se legyen. A mi rosz a városi járásbíróságnál tapasztalható, mindez a vidékiné) megkétszerezett, háromszorozott mértékben található fel. Határnapokat hónapokra kapunk, a végrehajtási ügyek soronkívülisége ott kezdettől fogva ismeretlen fogalom; maga a végrehajtó is annyira nagy ur, vagy annyira tul van halmozva, hogy egy-egy sürgősebb végrehajtáshoz is heteken át kell vadászni reá a mig végre meg lehet fogni. Kegyelmes uram! Mindezeken már egyszer segíteni kell. A lajstrom-rendszer egymagában roszabb orvosság még a cukrosvíznél is ;tfm indenek fölöttelegendőmunka erőre van szükség; de az erélyes vezetés és szigorú felügyelet se hiányozzék ! Kolozsvártt 1898. július 26. Néma Ede. Irodalom. Az anyakönyvvezetők kézikönyve. Szerkesztette: l)r. Ga á r Vilmos igazságügymin. jcgédiilkár. Budapest Grill Károly kiadása 1898. nagy 8° ÍJ, G83. Ára 3 frt 60. Szerzőnek lapunkban is közlött eddigi dolgozatai arról tanúskodnak, hogy a mely tárgygyal foglalkozik azt egészen átérti és feldolgozza. Az állami anyakönyvvezetésről megjelent munkáról is el lehet ezt mondani, mert az ezen tárgy felett megjelent munkák közül egyedül szerző munkája az, mely nem csupán az illető törvények, rendeletek és határozatoknak gyűjteményes összeállítása, hanem egyszersmind minden fontosabb kérdésben megfelelő magyarázatott nyújt, útmutatással szolgál, igy pl. a házassági akadályok aluli felmentések tárgyában a külföldinek Magyarországon kötendő házasságáról, a magyar házassági jognak Horvát-Szlavonországokkal való viszonya külön fejezetben részletesen van tárgyalva, a külföldi házassági jogokról gyakorlati jelentőségű áttekintés foglaltatik munkájában ; a birói kiigazítás kérdése elméleti és gyakorlati alapon teljesen ki van dolgozva. Ehhez járul még, hogy e munkában az igazságügyministeriumnak azok az elvi jelentőségű határozatai is közölvék, melyek eddig sehol sem jelentek meg. —- Mindez arról tesz tanúságot, hogy e könyv nemcsak az anyakönyvvezetőknek, a felügyeleti hatóságoknak, hanem az ügyvédeknek, bíróságoknak és a házasuló közönségnek is kiváló mértékben útbaigazításul szolgál. A mű rendszere a következő: Az állami anyakönyvekről szóló 1891 évi XXXIII. t. czikket tette — a házasság jogi részét kivéve — a munka alaptörzsévé. Az egyes §§ hoz fűzte a belügyministeri utasítás megfelelő §§-ait, valamint az azon §§-okban tárgyalt anyagra vonatkozó törvényeket, általános rendeleteket és konkrét esetekben hozott elvi határozatokat, s ott a hol szükségesnek mutatkozott, a felvilágosító magyarázatokat. A házasság jog tekintetében az 189í évi XXXIII. t.-c. 2-ik rész H. fejezetének és az 1894 évi XXXI. t.-cz. III fejezetének előrebocsátása után, a szerves egészet képező mintaszerű házassági utasítást a maga teljében adta közre és a házasságkötés ugy a házassági anyakönyv tárgyában kelt elvi határozatokat a házassági utasítás illető §§-ai alá sorozta. Ugyancsak a házassági utasításba ékelte szerző aházassági akadályok alul való felmentések és a külföldi házassági jog tárgyában szerkesztett utmutatójait. Végül az 1894. évi XXXI. t.-czikknek a gyűjtemény illető helyein nem közölt szövegét jegyzetekkel és utalásokkal ellátva, a munka végéhez csatolta. Szerző fáradságos munkája által, bizonyára nagy szolgálatot teend állami közigazgatásunk legújabb ágának megszilárdulása körül. A munkát a legmelegebben ajánljuk. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvény cikk zsebkiadásbanaLampel R.i Wodianer F.és Fiai) könyvkereskedő cég kiadi í'iin Ára3) kr. Vegyesek. A kir. igazságtigyniinisternek 31.7741898. I. M. számú rendelete a fizetési meghagyások és sommás váltó-végzések alapján elrendelt végrehajtásokról Bosznia és Herczegovina bíróságaival szemben. Előfordult, hogy magyar kir. bíróság által hozott és Magyarország területén az alperes részére is szabályszerűen kézbesített sommás váltó végzés alapján elrendelt kielégítési végrehajtás foganatosítása végett az illetékes magyar kir. bíróság megkeresést intézett Bosznia és Hercegovina illető bíróságához, mely azonban a megkeresés teljesítését megtagadta. Ebből az alkalomból Bosznia és Hercegovina kormányhatósága közölte a magyar kir. igazságügyministeriummal az 1897. évi december hó 22-én 169.046./III. sz. a. kibocsátott körrendeletét, melyben felhívta az ottani bíróságokat, hogy alkalmazkodjanak a boszniai és hercegovinai polgári perrendtartás 466. §-ának — az ottani főtörvényszék 170797. számú teljes ülési határozatában kifejezésre juttatott — ahhoz a magyarázatához, mely szerint Ausztria és Magyarország bíróságai által kibocsátott fizetési meghagyások (váltóeljárásban hozott sommás végzések) alapján elrendelt kielégítési végrehajtás Bosznia és Hercegovina területén nem foganatosítható. Erről a magyar kir. bíróságokat viszonos eljárás végett értesítem. Kelt Budapesten, 1898. évi június hó 10-én. Közjegyzői okiratok fölvételénél irógép használata mellőzendő. Fölvetett kérdés folytán a kir. igazságügyministerium kijelentette, hogy az írógép használata a közjegyzői okiratok felvételénél mellőzendő. Az 1874: XXXV. t.-c. nem tartalmaz ugyan rendelkezést a felől, hogy az irás milyen anyagból készült Írószerrel eszközlendő. de a dolog természetéből folyik, hogy a közjegyzői okiratnak oly anyaggal kell iratni, mely nemcsak a papirosra ragad, hanem a papirosba is behatol olykép, hogy az irás feltűnés nélkül a papirosról ne legyen eltávolitható. Ezért, bár a törvény kifejezetten nem tiltja, irónnal sem engedhető meg a közjegyzői okirat felvétele. Az irógép használásánál is oly festőanyaggal eszközöltetik az irás, mely a papirosról könnyű szerrel, alig észrevehetőleg eltávolitható s alaposan lehet attól tartani, hogy ez okból a bíróság az írógéppel fölvett köjegyzői okiratot vem fogja hitelesnek elismerni. Ehhez járul, hogy az irógép használatánál nagyon sok iráshiba fordul elő, melyeknek az 1874. XXXV. t.-c. 65. §-ának második bekezdésében előirt módon való utólagos helyreigazítása annyi időt vesz igénybe, hogy közjegyzői okiratok felvételénél a gépírás alkalmazása időnyereséggel alig járna. (22,059 1898. I.M. sz.) Curiai és táblai értesítések. Arad dr. St. P. Diamant Laur — Berkovits Márton válóper érk. 4,120/98. sz. a. A sürgetési kérvény 4,251/98. sz. alatt elutasitatott. Nagy-Szeben dr. K. O. Szalag Ferencz — Sebestyén József és társa érk. l,17ó/98. sz. alatt, 2,573/98. sz. alatt pedig visszavonatott. A «Jog» azon tisztelt előfizetőinek, kik a Ráth Mór-féle törvénytárt is hozatják, a napokban elküldettek: az 1898. évi országgyűlésen eddig szentesitett törvények, közöttük számos fontos törvény, mint a hitelszövetkezetekről, gazdasági munkásokról, fogyasztási adókról, a polg. törvénykezési rendtartás és sommás eljárás kisajátitási és erdő-törvények módositásáról szóló törvénycikkek, továbbá az 1898. évi Igazságügyi rendeletek és döntvények első füzete az igazságügyministeri válaszokkal a járásbíróságok uj ügyviteli szabályaira vonatkozólag felmerült kérdésekre. Ezen törvénytár 1898. évfolyamát, melynek bolti ára kétszer magasabb lesz, a «J og» előfizetői ezentúl is megrendelhetik 3 írtért bérmentes küldés mellett. Szintén megrendelhető az 1897. évfolyam az 1897. évi Igazságügyi rendeletekkel 3 frt előfizetési áron, (bolti ára 4 frt 60 kr.) tartalmazza többek között a fontos járásbirósági uj ügyviteli szabályokat stb., ugy az előbbi évfolyamok is, a «Jog> kedvezmény áron. 1—2 Vidéki ügyvédi iroda önálló vezetésére képes, a német nyelvet is szóban és írásban teljesen biró ügyvédjelölt 1898 szeptember í-től fogva dr. Lipp Ferenc szent-gotthárdi ügyvédnél havi 100 frt fizetés mellett alkamazást nyerhet. Bizonyítványokkal ellátott ajánlatok közvetlen fenti ügyvédhez küldendők. 1—3 <Lipcsey Péter kir. közjegyző irodájában a közjegyzői teendőkben, különösen a hagyatéktárgyalásokban jártas jelölt, esetleg segéd szeptember elsejével való belépésre alkalmazást nyerhet. Ajanlatok a feltételek megírásával és a bizonyítványok egyszerű másolata beküldése mellett kéretnek.* 1 — 1 Teljesen begyakorolt ügyvédjelölt Dr. Wagner Albert besztercei ügyvéd irodájában felvétetik havi 80 frt fizetés mellett Ajánlatok a nevezett ügyvédhez cimezendők. A német nyelv bírása kívánatos. 1 — 1 Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr. STILLER MÓR lakik V.. Rudolf-rakpart 3. RALLAS kÉSZVKNYTÁRSASAo NYOMDÁJA BUDAPESTEN