A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 30. szám - A kir. járásbíróságok - A haszonélvezeti és egyéb eféle jogok telekkönyvi törlése [1. r.]

222 A JOG §-ának 8-dik pontja felhatalmazta az igazságügyministert, hogy a jogosított halála által megszűnt özvegyi jogoknak s a jogosított személy élettartamához kötött más jogoknak, végre a határozott időtartamhoz kötött és ezen időtartam lejárta folytán megszűnt jogoknak peren kivüli eljárás során leendő törlése körül követendő eljárást rendelettel szabályozza. Ezen felhatalmazás folytán adta ki az igazságügyminister a 41987/1892. számú rendeletet, melynek az 5. és 6. §-ai a legfontosabbak a cikk elején felsorolt jogok törlésére nézve. Az 5. §. szerint: «A tulajdonjogra vagy a tulajdon fölötti rendelkezésre vonatkozó, s a telekkönyvbe bejegyzett azoknak a korlátozásoknak, a melyek nem a birtokviszony minőségén alapulnak, hanem bizonyos személyre vonatkoznak, ugy szintén a bizonyos személy javára bejegyzett elővásárlási vagy visszavásárlási jognak, végre a bizonyos személy élettartamához vagy határozott időtartamhoz kötött élelmezésnek, tartásnak, használatnak és lakásnak kitörlését kérheti a telekkönyvi hatóságnál a bejegyzés által terhelt fél, ha a jogosított személy elhalálozását anyakönyvi kivonattal, vagy jogerős birói Ítélettel (1881. LIX. t.-c. 91. §.) avagy holttá nyilvánítását ugyancsak jogerős birói Ítélettel (1881. LIX. t.-c. 89. §.) bizonyítja, illetve ha a határozott időtartam lejárt.» A 6. §. pedig igy szól: «A bejegyzés által terhelt fél a telekkönyvi hatóságnál kérheti a bejegyzett özvegyi jog, haszonélvezet, kikötmény vagy életjáradék kitörlését, ha az 5. §. értelmében bizonyítja, hogy az a személy, a kinek élettartamához az illető jog kötve van, meghalt vagy holttá nyilváníttatott, és bizonyított elhalálozása napjától, illetve attól a naptól, a mely a holttá nyilvánítási ítéletben az eltűnt egyén elhunyta napjául megjelöltetett, (1881: LIX. t.-c. 90. §.) és ha a jog határozott időtartamhoz van kötve, az időtartam lejártának napjától számítva három év eltelt, de csak akkor, ha ezen határidő elteltéig sem a bejegyzett jogból származó követelés iránt indított per telekkönyvileg feljegyezve nincs, sem a bejegyzéssel terhelt ingatlanra végrehajtási árverés, vagy ennek hatályával bíró önkéntes árverés feljegyezve nincsen.» Tehát e két §. a jogosítottnak halotti bizonyítványa és idő lejárta alapján törlendő fent elősorolt jogokat két osztályba sorozza : a) az egyik osztályba azok a jogok tartoznak, a melyek a jogosított halálának bekövetkezte vagy a szerződésben meghatározott időtartam letelte után azonnal törölhetők, ha a jogosultak vagy örököseik beleegyezése nincs is igazolva, s ezek : 1. a tulajdonjogra vagy a tulajdon feletti rendelkezésre vonatkozó s a telekkönyvbe bejegyzett azok a korlátozások, melyek nem a birtokviszony minőségén alapulnak, hanem bizonyos személyre vonatkoznak, pl. a tulajdonos 30 éves koráig vagy nagykorúságának bekövetkeztéig terjedő elidegenítési és terhelési tilalom. 2. az elővásárlási jog, 3. a visszavásárlási jog, 4. az élelmezés joga, 5. a tartás joga, 6. a használati jog, 7. a lakásjog, b) a másik osztályba azok a jogok tartoznak, a melyek a jogosított halálának bekövetkezte vagy az időtartam lejárta után a jogosultak vagy örököseik beleegyezése nélkül nem azonnal, hanem csak három év múlva törölhetők s ezek : 1. az özvegyi jog, 2. a holtigtartó haszonélvezeti jog, 3. a kikötmény. 4. az életjáradék. Ez utóbbi négyféle jog a megszűnés, vagyis halál, vagy idő letelte után 3 év múlva is csak akkor törölhető, ha a 3 év leteltéig sem a bejegyzett jogból származó követelés iránt indított pert a telekkönyvben fel nem jegyezték, sem a bejegyzéssel terhelt ingatlanra végrehajtási árverés, vagy végrehajtási árverés hatályával biró önkéntes árverés feljegyezve nincs. Ha ezen 3 év alatt feljegyzett pert vagy árverést később törlik, vagy csak a 3 év letelte után jegyezték fel a pert vagy árverést, akkor e bejegyzett jogok törlésének akadályául a feljegyzés nem szolgál. Az özvegyi jog, meg az özvegyi haszonélvezeti jog jelentése egy és ugyanaz, tehát az özvegyi haszonélvezeti jog ugyanolyan elbánás alá esik, mint az özvegyi jog. Az eddig előadottak, a rendelet világos kijelentésénél fogva, nem is adnak alkalmat semmi ellenvéleményre, azonban az a kérdés, hogy az özvegyi jog, haszonélvezeti jog, kikötmény, életjáradék a megszűnés, tehát a halomás és idő lejárta után 3 évnél hamarabb törölhetők-e és hogyan, már ellenkező véleményeket hoz felszínre. Ugyanis némelyek abban a véleményben vannak, hogy ezek a jogok a megszűnés utáni 3 évnél hamarabb semmi esetre sem törölhetők, még az igazolt örökösök szabályszerű törlési engedélye alapján sem, s ezt a véleményt azzal támogatják, hogy a 3 évi határidő a §-ban meg van szabva, s mert meglehet, hogy a megszűnés utáni ezen 3 év alatt a törlendő jog ellen valaki még követelést támaszt, s az esetleg felmerülendő követelések biztosítása végett kívánja meg a rendelet a 3 évi várakozási határidőt. Ez azonban rendkívül téves felfogás, mert ez a rendelet a 3 évi határidőt n e m az özvegyi jog, haszonélvezeti jog, kikötmény, életjáradék jogalanyának vagy örököseinek hitelezői érdekében szabja meg, hanem e jogalany örökösei érdekében, még pedig azért, hogy e 3 év alatt a jogalanynak örökösei is követelhessék a terhelt ingatlan tulajdonosától azokat a teljesítéseket, helyesebben szólva: kielégítést szerezhessenek maguknak az ingatlanból azokra a teljesítésekre nézve, a melyeket jogelődjüknek joga fennállása alatt az ingatlantulajdonosa nem szolgáltatott ki. E rendelet egy szóval sem tiltja el e megszűnt jogoknak a 3 év letelte előtti törlését. És miután a 3 év előtti törlés kifejezetten eltiltva nincsen, és miután az örökösök az örökhagyóval jogilag egy személynek tekintendők, és miután a jogalany a törlésre mindig adhat engedélyt, ennélfogva az örökösök azon jogát is el kell ismernünk, hogy ők is adhassanak a törlésre alkalmas engedélyt. Ha már az örökösöknek a törlési engedély kiadására való jogosultságát elismerjük, el kell ismernünk azt is, hogy az örökösök szabályszerű törlési engedélye alapján az özvegyi jog haszonélvezet, kikötmény életjáradék a jogalany halála után a 3 év letelte előtt is törölhető. Az a kifogás, hogy e jogból az örökösökön kivül valaki még kielégítést igényelhet, s arra kell várni 3 évig, hogy a jogalanynak hátha hitelezője jelentkezik, éppen nem állhat meg ; mert ha ez megállana, akkor sem az ingatlant eladni, sem semmiféle jogot megszűntnek elismerni, és a telekkönyvből kitörölni soha sem lehetne. Erre nézve az az elv áll, hogy ha addig jelentkezik a hitelező, mig adósa, vagy örökösei a telekkönyvbe be vannak jegyezve, szerezhet magának telekkönyvi biztosítékot; de ha már adósának vagy örököseinek telekkönyvi joga akár átruházás, akár kitörlés folytán megszűnt, akkor a késedelemből származó hátrányokért csak magát okolhatja, mert a bíróság nem várakoztathat senkit s nem gyámkodhatik soha a későn ébredező,sőt esetleg nem is létező hitelező érdekében. Az az akadály is, hogy ha a bejegyzett jogból származó követelés iránt indított per van a jog megszűnte utáni 3 év alatt a terhelt ingatlanra feljegyezve, s a miatt nem töröltetheti a bejegyzés által terhelt fél a megszűnt jogot, szintén az örökösök érdekében van felállítva. És ha a feljegyzett pert elvesztik, vagy leteszik s a feljegyzés töröltetvén, az akadály megszűntével a bejegyzett jog a kérdéses 3 év után az örökösök beleegyezése nélkül törölhető lesz, szintén azért következik be, mert az örökösöknek a jog további fenntartása már többé nincsen érdekükben. Az az akadály, hogy a terhelt ingatlanra végrehajtási ár verés, vagy végrehajtási árverés hatályával biró önkéntes árve rés feljegyzése esetén sem töröltetheti a bejegyzés által ter helt fél a jogosult örökösei beleegyezése nélkül a megszün jogot, szintén az örökösök érdekében van fellállitva ; mert mintegy védelem szól a mellett, hogy a ki birtokát árverésre hagyja menni, az özvegyi jogból haszonélvezeti jogból kikötményből életjáradékból származó igényeket sem elégítette ki, tehát az örökösök legalább az árverési vételárból igényelhessék jogelődjüknek reájuk háramlottt igényének kielégítését. De ha az örökösök akár lemondás folytán, akár azért, mert jogelődjüknek az özvegyi jogból, haszonélvezeti jogból, kikötményből, életjáradékból származó reájuk háramló kielégítetlen igénye nem maradt, beleegyeznek a biztosításukra szolgáló telekkönyvi jog kitörlésébe : nincs rá ok többé, hogy a telekkönyvi hatóság jobban őrizze a biztosítékot, mint a jogosultak maguk. Tehát az örökösök törlési engedélye alapján a bejegyzett jogból származó követelés iránti per feljegyzése, végrehajtási árverés, vagy végrehajtási árverés hatályával biró önkéntes árverés feljegyzése esetén is, a 3 év letelte előtt is azonnal elrendelendő a kitörlés. Ez a 3 éves határidő nem a régi magyar jogéletből, hanem a tapasztalatra alapított célszerűségből, a méltányosságból van merítve, s kizárólag csak a telekkönyvi rendtartás körében érvényesül. (Befejező cikk következik.)