A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 2. szám - Anyaggyüjtés a magánjog kodifikációjához - Bolgár törvényhozás és igazságügy [8. r.]

14 A JOG Mindezekről ezúttal röviden beszámolok következő közleményemben pedig azokra bővebben visszatérek. A mi a dologi jogról elkészített tervezetet illeti, meg kell jegyeznem, hogy leendő polgári törvénykönyvünknek ezen része is a már elfogadott rendszerhez hiven ugyanabból a forrásból merittetett, melyből a többi, eddig törvényerőre emelt részek kikerültek t. i. az olasz törvénykönyvből. Mindazonáltal ezen tervezet, melyre jövő évi közleményemben visszatárek, nem nevezhető véglegesnek, mert a jelenlegi igazságügyminiszter azt újból át akarja dolgoztatni, hogy lehetőleg a német birodalmi törvénykönyvben s a magyar általános magánjogi tervezetben elfogadott elvekre behatóbb figyelem fordittathassék s igy a magánjognak eme fontos része a kodifikáció terén elért legújabb vívmányokkal meggazdagittassék. Egyelőre csakis az elévülésről szóló rész kerül törvényhozási tárgyalás alá. Ami a jelzálogról azaz az «elsőbbségekről és jelzálogokról* (privileges et hypotheques) szóló részt illeti, jelenthetem, hogy e részben — eltérőleg az olasz, illetve francia forrástól — a telekkönyvi rendszert vettük alapul s habár a bekebelezéseket csakis azon esetekre korlátoltuk, melyekben az olasz polg. törvénykönyv (1,932—1,933. §§.) az átíratásokat (transcription) teszi kötelezőkké, mégis ama már teljesen elavult s felette impraktikus és célszerűtlen kettéosztást átiratási és jelzálogkönyvekre (transcriptions et inscriptions) teljesen elvetettük s kimondtuk, hogy valamint az átiratások, ugy a jelzálogbekebelezések is egy és ugyanazon könyvben (a telekkönyvben) eszközlendők, azaz mi ilyen módon esetről esetre fogunk telekkönyvi betéteket szerkeszteni s nem fogjuk e könyveinket a felek nevei szerint, mint a franciák és utánzóik, hanem az individuális — egy telekkönyvi testet képező — ingatlanok szerint vezetni. A különbség a tervezetben körülirt s a valóságos telekkönyvi rendszer között voltaképen csak az, hogy a tervezet szerint halálesetre szóló átruházások s az osztozkodások nem esnek a bekebelezési kényszer alá, de remélhető, hogy a tervezet ujabb átdolgozásánál ezen francia különlegesség is elfog ejtetni. Persze igy is a mi telekkönyvveink, jóllehet azokat a nyilvánosság és különlegesség elvei szerint rendeljük vezettetni, egy nagy és lényeges hiányban fognak szenvedni t. i. a kataszteri alapban, mert — fájdalom — Gesov volt pénzügyminister ur tavalyi terve az országot kataszlerilegfelméretni, szalmatüznek bizonyult s dacára annak, hogy Weszely Victor cs. és kir. osztrák-magyar kapitány és kitűnő földmérő e tekintetben rendkívül előnyös tervezeteket s utasításokat kidolgozott, néhány belföldi mérnök irigysége s ármánykodása*) legalább azt érte el az erélylyel nem bíró Gesov urnái, hogy az egész oly fontos s az országra nézve üdvös kataszteri ügy ad acta dobatott; a jelenlegi pénzügyminister Te odorov Tódor (volt igazságügyminister) pedig jelenleg mindenféle más pénzügyi reformtervekkel van elfoglalva s ideje sincs egyelőre a kataszterrel foglalkozni. Ez alatt azonban befejezték a fővárosnak Szófiának 1889-ben megkezdett kataszteri felvételét s igy kilátás van arra, hogy a közel jövőben legalább Szófia területére lesznek kataszterre alapított telekkönyvek behozhatok. A fizetési meghagyásokról szóló tervezetről ezúttal csak azt jegyzem meg, hegy mi a meghagyási rendszert bér- és haszonbérkövetelésekre és a kilakoltatási (lakkiürítési) esetekre is alkalmazzuk. A bírósági hivatalnokok minősítéséről szóló törvénytervezetből megemlítendő, hogy ezentúl a legalsóbb bírósági hivatalnoktól t. i. az aljegyzőtől, vagy mint nálunk nevezik altitkártól (podszekretar) is jogvégzettség, néhány (2 vagy 3) évi joggyakorlat és állami vizsga letétele fog követeltetni. (Folytatása következik.) Dr. Schischmanov St. Milán bolgár igazságügyministeri államtitkár Szófia. +) Az itteni mérnöki körök «nemeslelküségét» legjobban jellemzi az a körülmény, hogy a mérnöki egyesület megengedte, hogy közlönyében (inzsinerno szpiszanie) bizonyos llasnov L. volt állami főmérnök (jelenleg magánmérnök a városi csatornázásnál) egy aljasságoktól s sértő kifejezésektől hemzsegő cikket közzé tegyen Weszely Viktor kataszteri tervei ellen. Weszely főbűne ezen urak szemében, ugy látszik az, hogy Bulgária kataszteri felvételét a Boszniában alkalmazott egyszerű s aránylag kevés idő és költséget igénylő tendszer szerint ajánlja keresztül vitetni, holott a nevezett H asnov ur, ki életében nagyobb kataszteri fölmérésekben nem is' vett részt, oly bonyolult ajánlatot tett, mely szerint a mérés legalább 12 évig tartana s vagy 40 miliő frankot igényelne, holott Weszely. a ki komoly munkához ért, késznek nyilatkozott a kataszteri fölvételt öt év alatt öt millió franknvi kiadási budget mellett bevégezni. Világos tehát, hogy ilyen terv Hasnov uraméknak nem tetszhetik, s igy nem csoda ha ézt a «honvédkapitányt» (pedig Weszely ur sohase . volt a honvédségnél), valamint azt is, a ki ót ajánha (csekélységemet) a leghevesebben megtámadták. Hát bizony nem kis nyereségre lehet szert tenni, 40 millióból s aztán egy afféle idegen idealista földmérő rontsa el az egész szép tervet és — gseftet! Megjegyzem különben, hogy Weszely ur kimerítő müvet irt Bulgária kataszteri felméréséről, mely legközelebb ki fog nyomattatni, s a szaksajtó bírálata alá terjesztetni. A szerző. Belföld. Teljes ülés a Curián. Folyó hó 4-én a curián, összülés volt S/ -i bó Müdós a curia elnöke elnöklete mellett, melyen az e nok örömmel üdvtöíte az újév után ma először egybeüIt birá at. B-széde további folyamán röviden vázolta az elmúlt év történetét, mely semmi különösebb jelentőséggel nem járt Majd felemlítette, hoay az uj sommás törvény behozatalakor támadt azon reménység, hogy a curián az ügydarabok száma csökkenni fog, nem következett be hanem ennek ép az ellenkezője, mert a curián az elmúlt esztendőben az ügydarabok száma több mint ezerrel szaporodott, ürömmel emiitette fel az elnök, hogy az 1890-ik evrol maradt restanciákat mind feldolgozták. A Curia ügyforgalma és tevékenysége az elmúlt évben a következő volt: A szakosztályhoz beérkezett összesen országgyűlési kep\.~ , . elintéztetett polgári 7,581, váltó 1,820, űrben 97, felülvizsgálati 541, büntető 12,278, fegyelmi 647, felszólalás orsz. gyúl. kepv. választás ellen 165, összesen: 23,132. Hátra ek: polgári: 2,833, váltó 283, úrbéri 43, felülvizsgálati 79, büntető *,2**, fegyelmi 51, összesen- 7 518, összehasonlítás az elmúlt évi ugyanazon időszakhoz, hátralék 1897 4 7,518, 1896 = 9,163, különbözet 1897 = 1 645 Ezután* kisorsolták a fegyelmi tanácsokat. Kisebb fegyelmi tanács, rendes tagok: Illyés Károly, Pop u József, Ádám András, V á 1 k a y Bertalan, Frenreisz István, Sebestyén Mihály, póttagok: Fejér Miklós, Berlogia Ábrahám, Losoncy Ödön, K i s z e 1 y Tibor, Német Lajos, Hegedűs László. Nagyobb fegyelmi tanács, rendes tagok: Pásztely János, PechaU Endre, H a v a s s Károly, Beck Hugó, C é d e r László, B a 11 e g h József, Vaszilievics Vazul, póttagok: M i k ó Miklós, Fri nk Endre, Bene Kálmán, Hűvös Károly, Schedius Lajos, Erenberger Lajos, G ott 1 Ágoston, O e ff ne r Ferenc. Alapítványi bizottság: rendes tagok: Pásztély János, Németh Lajos, Fényes Miklós, Asztalos Aba; póttagok: Mezey Albert, Fabinyi Ferenc, Sebestyén Mihály és Németh Péter. Könyvtári bizottság: Elnök: Corda Bodrog. Tagok: Oberschall Adolf, Beck Hugó, Székács Ferenc, Németh Péter; könyvtárnok: Vajdafy Emil. A bpesti kir. ítélőtáblának teljes ülése f. hó 4-én volt Vértessy Sándor elnöklésével. Az újévi üdvözlések után megalakították a tanácsot, kisorolták a fegyelmi tanácsot, előterjesztették a mult évi ügymenetet és egyéb íolyó ügyeket. Az ülés megnyíltával Vértessy Sándor elnök a következő szép beszéddel üdvözölte a birói testületet: «Igen tisztelt birótársaim! Kedves barátaim! Lekötelező szives köszönetti 1 és meleg hálával fogadom tisztelt birótársaimnak az év fordultával a tanácselnök urak által közvetített szerencsekivánataikat, azokat a magam részéről szivem mélyéből viszonzom és kérem igen tisztelt birótársaimat, hogy engem a jövőben is nagybecsű barátságukkal megtisztelni és közös feladatunk sikeres megoldásában támogatni méltóztassanak. Tisztelt birótársaim! A lefolyt év kezdetén némileg súlyos viszonyok között léptünk tevékenységünk körébe, a mennyiben az elintézetlenül maradt hátralékek feldolgozásán felül az uj sommás eljárás és egyéb igazságügyi intézmények életbe lépte folytán még a kezdet nehézségeivel is megkiudenünk kellett. Tevékenységünknek mult évi eredménye e birói testület hazafias, meleg érzetének, szigorú kötelességtudásának és nemes buzgalmának köszönhető^és ha az kívánalmainknak és törekvéseinknek egész mérvben nem is felel meg, vigasztalást, megnyugvást találhatunk abban, hogy a természet törvénye szabott határt igyekezetünknek, a mennyiben több kartársunk hosszabb súlyos betegség által a tényleges működéstől távol tartatott és nagy s kiadó munkaerejüket huzamosbb időn át nélkülöznünk kellett és sajnos, részint még most is nélkülöznünk kell. Idejárul még, hogy az előbbre haladott kornál fog va és a hosszabb tényleges közszolgálat folytán beállott erőcsökkenés többeknek munkaképességét szűkebb korlátok közé szorította, a mi a mult évi hátralékoknak nagyobb számában találja hátrányos kifejezését. Meg vagyok azonban győződve, hogy az igazságügyi kormányzat, melynek élén a magyar birói karnak egy kimagasló celebritása és széles látkörü államférfiú ál), a ki olyasok jóakarattal, bölcs körültekintéssel és éles figyelemmel kiséri igazságszolgáltatásunk menetét, meg fogja találni azon módozatot, mely a jelzett hiánynak orvoslására lesz hivatva és a birói testületet azon helyzetbe fogja hozni, hogy hivatását teljesen megfelelő eredménnyel, zavartalanul gyakorolhassa. Újólag szerencsés újévet és állandó jó egészséget kívánva, ajánlom magamat nagybecsű barátságukba. A beszédet a bírák megéljenezték. A kir. ítélőtábla mult évi ügyforgalmából közöljük a következő adatokat. . , Az *?96- év végén 859 polgári ügy volt, az 1897. év alatt érkezett 9,190 ügy, összesen 10,049 ügy. Ebből elintéztek 9,247 ugydarabot, a hátralék tehát 802 ügydarab Úrbéri ügy 1896. végén volt 1, 1897* év alatt érkezett 42; valamennyit elintézték. Kereskedelmi váltó stb. ügy 1896. végén volt 165, 1897, ev alatt érkezett 3 515 összesen 3,680 ügydarab. Ebből elintéztek 3,067 darabot, a hatralék tehát 613 ügydarab.