A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 29. szám - A szolgálati viszonyból felmerülő követelések érvényesitési módjáról

2l8 A JOG teljesen hiányzik, mert a polgári bírónak egyedüli ambitiója csak abban áll, hogy tekintet nélkül a perfelekre, azt állapítsa meg, hogy a kiderített tényállás mellett mi a jog, mi az igazság ? Ehhez járul még azon körülmény, hogy a bünper végleges elbírálása a közvetlenség elvén alapuló főtárgyaiásnak amúgy is fenn van tartva, a hol a tényállás kiderítése vádlott bűnösségének mérlegelése és a jogszabályoknak arra való alkalmazása ép ugy megy végbe, mint a polgári perben. Tévedésnek tartom állítani azt, hogy a törvényhozó hivatva volna az anyagi igazságot a törvényekben lefektetni oly értelemben, mint az a perjog szerint a biró feladatát képezi: mert a törvényhozó midőn általános jogszabályt állit föl, csak a nemzet jogtudatát juttatja kifejezésre, mely a törvényben jegecesedik le; míglen a bíró a felek egymásközti és a pertárgyhoz való jogviszonyának felismerésére, azok jogcselekményeinek megbirálására és a jogszabály alá való helyetésre irányítja tevékenységét, ami az anyagi igazságszolgáltazás feladatát képezi. Szerző ur az activ és passiv közvetlenség közti különbség megvilágítására és annak beigazolására, hogy mennyire adandó elsőbbség utóbbinak az előbbivel szemben idézi bölcs Salamon ítéletét. Igénytelen nézetem szerint ezen példa alkalmas nemcsak szerző ur tudományos álláspontjának megcáfolására, hanem előadásom elején kockáztatott abbeli állitásom megerősítésére miszerint szerző ur az áramlattal — a nélkül, hogy észrevenné — úszni kénytelenül. Igenis bölcs, Salamon első tétele helytelen, de nem azért, mert nyomozott és itélt, hanem azért, mert 1.) ezen ügy egyáltalában polgári perutra nem tartozott. Ugyanis a per tárgyát nem dolog, hanem személy képezte, személyre pedig a magánjog szabályai nem alkalmazhatók. '2. azért, mert ettől eltekintve, bölcs Salamon eleinte nem nyomozott és mégis itélt. Ha bölcs Salamon először nyomozott s aztán itélt volna, akkor meghozta volna mindjárt a másik ítéletét, mely szerint a gyermeket valódi anyjának ítélte oda és pedig nyomozott nem a perrendtartásilag előirt merev szabályok szerint, hanem azon az alapon, hogy az egyik fél — - anyai szeretetének kitörése által — biztossággal határos valószínűségre emelte abbeli állítását, hogy ő csakugyan a gyermek anyja. Csakis ezen másik ítéletében állott bölcs Salamon feladata magaslatán, mert helyes irányban n y om o z t a az ügyet, mint biró és psychologus egyúttal, nem tévén magáévá mindkét fél érdekét, hanem csak azét, a ki mellett a jog harcolt és a ki részére ítéletében bátran állást foglalt. Maga szerző azt mondja, hogy bölcs Salamon a másik ítélet hozatala előtt «csak figyelt». Mintha a megfigyelés sok esetben nem volna a leghatásosabb nyomozás! Ebben a megfigyelésben rejlik szerző ur tudományos álláspontjának leghatalmasabb és legpraegnánsabb cáfolata. íme igy sodortatik el a szerző ur az áramlat által, quod demonstrandum erat. A szolgálati viszonyból felmerülő követelések érvényesítési módjáról. Irta: Dr. Farkasházi FISCHER HUGÓ bpesti ügyvéd. Ha a segédet bérére vagy felmondási időre járó igényére nézve főnöke ki nem elégíti, igényeit birói uton csak akkor érvényesítheti ha előbb az iparhatósághoz már fordulván, ott követelése meg nem ítéltetett. — Ezen törvényes intézkedéssel valószínűleg az céloztatott, hogy egyrészt a szolgálati viszonyból felmerülő vitás kérdések és súrlódások illetve követelések lehetőleg alkalmas szakközegek által biráltassanak el, továbbá hogy a kiválóan physicai munkát végző szolgálati viszonyban álló emberek különösen életfenntartásukhoz szükséges jogos követelése mielőbb gyorsan kielégíttessék és talán az is céloztatott, hogy a bíróságok megkíméltessenek azon perektől, : melyek a szolgálati viszonyból természetesen nagy számmal felmerülnek. Ez a czél azonban a mint a joggyakorlatban napról napra alkalmunk van tapasztalni, sajnos, nem éretett el, sőt ellenkezőleg, oda fejlődtek épen ezen jelzett törvényes intézkedés folytán a viszonyok, hogy a törvényhozás sürgős teendője volna, tekintettel a rohamosan fejlődő socialismusra s ennek a munkás néposztály minden rétegébe elterjedő, eltagadhatatlan hatására, az. hogy az iparhatóságoktól a szolgálati viszonyból felmerülő követelésekre vonatkozó bíráskodás elvétessék. — Ugyanis az iparhatóságok annak az intentionak, hogy mint szakközegek Ítélkezzenek a vitás ügyben, épenséggel nem felelnek meg mert hiszen ha a panaszlott a tárgyaláson megjelenik s védekezik, akkor már a panaszos panaszával elutasittatik, rendszerint azon indokolással, hogy az iparhatóság a panaszlott tagadása folytán a szükségessé válandó bizonyítási eljárást nem alkalmazhatja. - Tehát épen akkor, midőn az ügynek szakszerű elbírálása kívántatik meg — akkor az iparhatóság feladatát nem ismeri, nem teljesiti. — S minthogy panaszos rendszeresen elutasittatik panaszával s igy ő most újra kénytelen panaszát előterjeszteni, illetve a keresetével a bírósághoz fordulni, kétségtelen, hogy annak a szegény munkásnak jogos igénye nem hogy előbb, gyorsan elégíttetik ki, hanem határozottan a kielégítés késleltetik azáltal, hogy az ő követelését előbb az iparhatóságnál kell érvényesítenie. Az a czél pedig, hogy az iparhatóságok által a bíróságoknak jelzett munkája csökkentessék épen ezen jelenségekből kitetszőleg, természetesen soha sem fog eléretni. — Tehát ne akarjuk a birói munkát azzal apasztani, hogy a közigazgatási tisztviselő hatáskörébe maradjon tovább is az a birói functió. amelynek végzésére nem alkalmas, hanem vétessék ki a bíráskodás a közigazgatás kezéből végre valahára az egész vonalon. Es itt még egy különös jelenséget emiitünk fel. Az ipar hatóságok hatáskörüket minél szűkebbre törekesznek szorítani s ha nem szorosan, kétségtelenül iparos vagy kereskedő és segédje közötti viszonyról van szó, például a keresk. utazókeresk. czég ügynöke, az egyleti szolga perli főnökét akár kiérdemelt fizetés, akár felmondási időre járó fizetés iránt, az iparhatóságok a panaszt elutasítják, az ily szolgálati viszonybó] TÁRCA. Dr. Unger József irta : Dr. BEÉR MÓR lőcsei ügyvéd. A «Jog» eredeti tárcája. Dr. Unger József a bécsi tudományegyetem nyugalmazott hírneves és hazánkban is ismeretes jogtudósa 1898. évi július hó Ián 70-ik évét betöltvén, ez alkalomból egyletek, tudományegyetemek, — és ezek között a budapesti tudomány egyetem is — üdvözlő föliratokat intéztek a nagy tudóshoz. Dr. Unger Józsefnek hazánkban is sok tanitvnya van, kik közé jelen sorok irója is tartozik és ez okból a magyar jogászközönség is kötelességét teljesiti és hálájának adóját lerója, midőn a hírneves jogtudós 70-ik születésnapján a gratulálok sorába beáll. Dr. Unger iránt őszinte tisztelettel és hálás érzelemmel viseltetünk, mert kétségtelen tény, hogy előadási és a «System des oester. allgem. Privatrechtes» korszakot képező műve nagy befolyást gyakoroltak a modern jogtudományunk fejlesztésére is, a mennyiben alig van számbavehető jogászunk a ki Dr. Unger idézett müvét nem olvasta nem tanulmányozta volna. Dr. Unger már a 60-as évek elején hirnevesjogtanár volt és vonzó előadásait nagy figyelemmel hallgattuk, mert nem a rideg «Legalordung» szerint magyarázgatta az osztr. ált. polg. törvénykönyvet, hanem összeköttetésbe hozván azt a római és német joggal, hallgatói figyelmét lebilencselni tudta. Előadása rendesen halk hangon folyt, mert gyenge testalkata és beteges volta meg nem engedte a megerőltetést, de az éles. ész és a szigorú logika soha sem hiányzott benne; társalgási modora szívélyes, jóindulatú és megnyerő volt. Hogy a tudománynak szentelt élete testi épségét megrongálta, nem csoda, hiszen idézett nagy munkájának első és második kötete már 1856-ban látotott napvilágot, olyan időben tehát, a midőn szerzője csak 28 éves volt; 1862-ben már nyilvános rendes tanár volt és tanterme hallgatóival zsúfolásig megtelt, mihelyt a tanszékre lépett; nem olvasott jegyzeteiből mint elődjei, hanem szabadon tartotta előadását ép ugy, mint az ugyanakkor a bécsi egyetemnél működött Dr. Stein Lőrincz és Dr. Glaser Gyula. ^ Fölötte sajnálandó, hogy Dr. Unger megkezdett nagy müvét be nem fejezte, minek oka abban keresendő, hogy az osztr. ált. polg. törvénykönyv rendelkezései az öröklési jog kivételével elavultak és hogy olyan törvényhez commentárt írni nem akar, melynek hatályon kivül helyezése és ujjal való pótlása nézete szerint csak idő kérdése. Hogy az uj alkotás soká késik, igaz, de a mi 1811 óta hatályban van és nagyjában bevált, azt egyhamar megszüntetni nem akarják. Sajnáljuk, hogy a nagy mü befejezetlen marad, mert reményünk sincs, hogy a nagy tudós azt folytassa vagy az arra vonatkozó tanulmányait közzé tegye. Mind a mellett a jogtudomány körüli érdemei halhatatlanok es az otet ért kitüntetésein mi is örvendünk, mert egy tudós a kiről a bécsi Juristische Gesellschaft a hozzá intézett föliratában azt mondja: «Des Lében eines Denkers, der seine hohe Begabung und seinen rastlosen Fleiss mit Aufopferung seiner selbst der Wissenschaft geweiht hat, ist Gewinn der Menschheit*, határtalan tiszteletűnk tárgyát képezné akkor is, ha nem tiszteinők benne szeretett tanárunkat, miért is örömest csatlakozunk a szeretett és nagyon tisztelt tanárunkhoz intézett üdvözlő föliratokban kifejezést nyert jo kívánságokhoz, részünkről is kívánva hogy a jó Isten meg sokáig éltesse Dr. Unger Józsefet'