A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 28. szám - A váltótörvény 8o. §-ához

112 A JOG és 211. §-ai alapján mindkét alsóbb fokú végzés megsemmisítése mellett a helyes illetékességi szabályok szerinti eljárást kellett elrendelni. A sajtótörvény anyagi büntetetőjogi határozatai helyébe a btk. rendelkezései léptek életbe az 1888. XXXVII. t.-c. szerint, a btk. 274. §-a a sajtó utján elkövetett kölcsönös becsületsertés és rágalmazás esetében is alkalmazandó lévén, az ily esetben az eljárás befejezése előtt folyamatba tett viszonkereset el nem évült. A m. kir. Curia (1898 június 14. 5,630/B. sz. a.) az 1878. évi V. t.-c. mint későbbi törvény már ennélfogva módosította az 1848- évi XVIII. t.-c. határozatait, de azonfelül az 1880. évi XXXVII. t.-c. 7. §-a kimondta, hogy a sajtótörvény anyagi büntetőjogi határozatai helyébe a R. T. K. rendelkezései lépnek s ezekből világos, hogy a B. T. K. 27i. §-a sajtó utján elkövetett kölcsönös becsületsértés és rágalmazás esetében is alkalmazandó: e szerint A.N. János viszonkeresete, melyet a G. Gyula indítványára ellene folyamatba tett eljárás befejezése előtt nyújtott be, a B. T. K. idézett 274. §-a szerint el nem késett stb. A más lapból átvett vagy lefordított cikk az 1848. évi 18. t -c 33. §-a szerint önálló sajtóközleménynek tekintendő, melyre nézve a felelősség kérdése függetlenül attól oldandó meg, hogy az eredeti közlemény vád tárgyává tétetett-e vagy sem. A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elvettetik. Indokok: A más lapból átvett vagy lefordított cikk az 1848. évi 18. t.-c. 33. §-a szerint önálló sajtóközleménynek tekintendő, melyre nézve a felelősség kérdése függetlenül attól oldandó meg, hogy az eredeti közlemény vád tárgyává tétetett-e vagy sem. Jelen ügyben a közvádló nem az «országos nemzeti szövetség> ellen irányuló becsületsértés vagy rágalmazás, hanem a közleményben foglalt izgatás miatt hivatalból emelt vádat, melyhez nem volt szüksége külön felhatalmazásra. A vád helyességének és alaposságának megbirálása az esküdtekre tartozik, ezeknek határozata pedig az anyaagi jogból merített okok alapján meg nem támadható. (1898. május 31-én 5525 898. B.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. 1. Középfo\ 11 pénziigyi hatóság határozata ellen benyújtott panasz akkor terjesztendő fel a közigazgatási bírósághoz, midőn ugy a kir. kincstárt, mint a magánfelet megillető felebbezési határidő lejárt. 2. A közigazgatási bizottságok s az adófelszólamlási bizottságok tárgyalási jegyzökönyveibe be kell foglalni, hogy a határozat kihirdettetett. (A m. kir. pénzügyministernek 1898 évi 22,879. sz. a. kelt határozata.) A helyi érdekű vasutak utadóhátralékainak behajtásánál a végrehajtás csakis az egész vasuttest és tartozékaira együttesen s nem külön-külön is vezethető. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1898. évi 9993. sz. határozata.) A vízhasználatra jogosítottak terhére megállapított hozzájárulási összegek behajtása csakis azon értékek terhére rendelhető el, melyeknek a munkálatból származó Jiaszna a hozzájárulási költség megállapítására jogcímül szolgált. A m. kir. belügyminister 1897. évi 6f),865. sz. határozata.) A községi orvosi és pályaorvosi állás nem összeférhetetlen. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 34,093. sz. határozata.) A községi tisztújítás megejtésére kiküldött községi jegyző, mint választási elnök, hivatalos eljárásban levő hatósági közeg jellegével bír és az ellene elkövetett sértés nem az 1886. évi XII. t.-c, hanem az 1879. évi XL. t.-cikk 46. §-a alapján büntetendő. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 350. sz. határozata.) A kataszteri birtokiveket nem szabad a birtokosok házszamának sorrendjében kezelni. (A m. kir. pénzügyministernek 1897 évi 100.571. sz. a. kelt határozata.) Ha a mezei kártétel címén követelt összeg a 60 koronát meghaladja, a feljelentett cselekmény a büntető törvények alapján, tehát a kir. járásbíróságok által bírálandó el. (A m. kir. ministertanács 1898. évi március hó 9-én hozott határozata.) Árvapénzek pénzintézeti elhelyezésére vonatkozó közgyűlési határozat hozatalánál szavazott képviselőtestületi tagok érdekeltsége kérdésében — a föügygyel kapcsolatosan — a belügyminister dönt. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 120,035. sz. határozata.) Országgyűlési képviselők és főrendiházi tagok ellen csak akkor vezethető keresztül a jövedéki vizsgálat, ha mentelmi joguk felfűggesztetik. (A pénzügyministeriumnak 1896. évi 27,313. sz. a. kelt határozata.) A husfogyasztási adószabályok rendeleteibe ütköző kihágások felett — a mennyiben a vizsgálat megszüntetésének jogkedvezménye megadható nem volna és az illető kihágás büntetésére a pénzügyigazgatóságok nem illetékesek — a bíráskodási jog a pénzügyi bíráskodással felruházott kir. tót vényszékek, másod- és utolsó folban pedig a kir. ítélőtáblák hatáskörébe van utalva. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 218. sz. határozata.) Országos vásáraira szóló italmérési engedély kiadása előtt ugy a folyamodó lakhelyére, valamint a vásár helyin illetékes járási főszolgabíró (polgármester, rendőrkapitány) meghallgatandó. (A m. kir. pénzügyministernek 1897. évi 30,920. sz. a. kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kohn Izidor e. Veszprém, veszprémi tszék, bej. aug. 25, félsz, szept. 5, csb. dr. Nyékhegyi Lothár, tmgg. dr. Csete Antal. — Kovács Etel e. Eger, egri tszék. bej. szept. 1, félsz, szept. 28, csb dr. Ott Péter. — Stern Ede e. Galántha, pozsonyi tszék, bej. aug. 13, félsz. aug. 30, csb. Würtzle Ödön, tmgg. dr. Bácsay Lajos. Pályázatok: A pécsi trvszéknél albirói áll. jul. 21. — A lugosi kir. trvszéknél aljegyzői áll. jul. 22. — A fehértemplomi jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 22. — A bajai kir. jbiróságnál aljegyz.öi áll. jul. 23. Kornay Károly aradi kir. közjegyző irodájában helyettes alkalmazást nyerhet. Közjegyzői irodában szerzett gyakorlat a német nyelvnek szó és irásbani birása szükségés. A pályázni kivánó bizonyítványaival egyszerű másolatban a nevezetthez forduljon. 1—3 Gyarmath Ferenc székely-udvarhelyi ügyvédnél gyakorlott ügyvédjelölt i8g8 szeptember 20-tcl fogva alkaln szást nyerhet. Bizonyítványokkal ellátott ajánlatok fenti ügyvédhez küldendők. 1—3 „THE MUTUAL" newyorki életbiztosító társaság. Biztosítéki alap 1897 december 31~én: 1,314.955,000 frk. Nyeremény-eredmények : Kötvényszám 420,481 Kiállíttatott Budapesten 1890. július 10-én. Haláleseti biztositás élethossziglani díjfizetéssel, 5 évi nyeremény felosztással.'.Biztositott összeg 10.000 frt.-Évi dij 444 fit. Befizetés 5 évben 2220 frt. Nyeremény az első öt évi nyeremény felosztási időszakra készpénzben: 505.11 frt. azaz egy évi dij 113.76 %-a Ha a biztosított a nyereményeket nem veszi fel készpénzben, hanem a kötvény gyarapítására fordítja, akkor ez, 897.37 frttaK azaz egy évi dij 202.11 "Vával szaporodott volna. Díjtáblázatokkal és bővebb felvilágosításokkal készségesen szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. sz. PAXLAI REBZVÉNYTAAAAAAO NYOMDÁJA BUDAPESTED