A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 25. szám - A váltótörvény 80. §-ához

A JOG 99 A m kir. Curia teljes ülési határozatai Bűnügyekben. 7-i. szám. * Büntettet képez-e, tekintet nélkitl az ellopott dolog értékére, a B. J\ K. 338. -a értelmében a lopás akkor is, ha az utolsó es az azt megelőzött büntetés közt tiz évnél hosszabb idő folyt le -» és 3,218. számokhoz.) Határozat. Tekintet nélkül a lopott dolog értékére, a B. T. K. 338. §-a értelmében büntettet képez a lopás akkor is, ha az utóbbi megbüntetett cselekmény elkövetésének időpontja és az azt megelőzött büntetés kiállásának napja közt tiz évnél hoszszabb idő folyt le, vagyis hogy az emiitett §. utolsó bekezdéseben kitett tiz éven tuli időköz csak az utolsó büntetés kiállása Oltani időre bir vonatkozassál. Indokolás: A törvény magyarázatánál első sorban annak szövege és kifejezéseinek rendes értelme irányadó, és az okfejtő magyarázatnak, valamint az analógia alkalmazásának csak akkor van helye, ha a törvény szövege többféle értelmezést enged meg, vagy ha a szószerinti értelem a törvény céljával ellentétben állónak látszik. Tekintve, hogy a B. T. K. 338. §-a utolsó bekezdésének szószerinti értelme annyira világos, hogy meg nem tür más, különösen oly magyarázatot, mely szerint a lopás, tekintet nélkül a lopott dolog értékére, nem képezne büntettet abban az esetben, ha— bár a minó'sités alapjául szolgáló kétszeri büntetés közül az utolsó büntetés kiállásától a lopás elkövetéséig tiz év még el nem telt is — de az utolsó és az azt megelőzött büntetés között tiz évnél hosszabb idő' folyt le; tekintve, hogv a 338. §. utolsó bekezdésének szószerinti értelme nincs ellentétben e §. rendelkezésének céljával, mert az a visszaesésben nyilvánuló és nagyobb szigort igénylő gonoszság | megátalkodottság) megtorlására irányul, a mely gonoszság csak a legutolsó nyilvánulás alapján bírálható meg, tehát a törvénynek az a rendelkezése, hogy a tiz év csak az utolsó büntetéssel hozassék kapcsolatba, e célnak teljesen megfelel. Tekintve, hogy a kérdésben levő tiz éves időszak semmi vonatkozásban sem áll a B. T. K. 120. §-a 4-ik, illetve 106. §-a 0. pontjához, 1. mert a 338. §. alkalmazásánál nem vétetik figyelembe, vájjon az előző büntetések vétségekre vagy bűntettekre, vagy esetleo- vegyesen végrehajtott delictumokra voltak kimérve, tehát már ebből látható, hogy az utolsó büntetés kiállásától a lopás elkövetéséig számítandó tiz éves időszak megállapításánál a törvényhozó az elévülést figyelembe nem vette; mivel ellenkező esetben a 10, 5, illetve 3 éves megkülömböztetések megtételét már a codex rendszerének szempontjából sem mellőzhette volna; 2. mert számos oly rendelkezés található más törvényekben, sőt magában a B. T. K-vel együtt életbe lépett K. B. T. K.-ben is, melyek a visszaesésnek szigorúbb megbüntetését bizonyos időn belül történt bűnismétlés feltételéhez kötik, de ezek az időközök csak ritka kivétellel 11890. évi I. t.-c. 118., 143. és 144 §-ai) felelnek meg azoknak az időközöknek, melyek a vétségek és kihágások elévülése tekintetében vannak megállapítva, ezeknél rendszerint,hosszabbak, sőt több törvénytétel a visszaesés szigorúbb büntetését katáridőhöz sem köti; tekintve végül, hogy a 338. §."utolsó bekezdésében kifejezett rendelkezés az ugyanazon §-ban felállított szabálylyal szemben kivételt alkot, — kivételek pedig törvénymagyarázat utján ki nem terjeszthetők; ennélfogva a fenti értelemben kellett határozni. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályainak 1998. évi április hó 29-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 24-én tartott teljes ülésben. 75. szám. uA B. T. K. 336. -ának 3.) pontja alá esik-e a lopás ha a lopás céljából a 'zár, vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készület nem a lopás színhelyén töretett fel ? {2,503; 2,559és 3,97511897 számokhoz)-)) Határozat. A B. T. K. 336. £-ának 3. pontja alá esik a lopás, ha a lopás céljából a zár vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készület nem az elvétel színhelyén töretett fel. Indokolás. A lopásnak, tekintet nélkül az értékre, bűntetté minősítését illetően a B. T. K. 336. §-ának 3. pontja az elkövetés tekintetében két egymástól teljesen független módozatot különböztet meg, u. m.: aj ha a lopás épületben, bekerített helyen, vagy hajon kovettetik el, hova a tolvaj betörés vagy bemászás utján jutott; b) vagy ha a lopás céljából a zár vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készület feltöretett. Mindkét módozat megegyezik abban, hogy a nagyobb akadály legyőzésével véghezvitt lopás súlyosabban büntettessék, de eltér abban, hogy míg az első helyhez van kötve, addig az utóbbi ahhoz kötve nincsen, s ennél a minősítésre nézve teljesen közömbös az, hogy a zár vagy készület a készület elvétele helyén vagy ezen kivül töretik-e fel, mert a legyőzendő nagyobb akadály, melyet a tulajdonos vagy birtokos ingó dolgának megőrzésére felállított, nem a helyben, hanem a zárban vagy készületben található. Hogy a fentérintett két körülmény az elkövetés módjára nézve egymásra kiható viszonylatban nem áll, kitűnik a törvénynek vagylagos rendelkezéséből és indokolásának ama tételéből, a mely szerint a hely önállólag minősítés ebmét nem képezi és támogatja azt az a tapasztalat is, hogy a megőrzésre használt készületek ellopásánál a tolvaj szándéka legtöbbnyire nem a készület, hanem tartalmának jogtalan eltulajdonítására irányul. Ezek szerint a minősítés alapját nem a hely, hanem a lopás elkövetési módja képezvén, a fenti értelemben kellett határozni Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályainak 1898. évi április hó 29-én tartott teljes üléséből. 76. szám. «A kir. ügyész indítványára ismételhető-e a körözés csupán az elévülés megszakítása céljából? (5,o75. és 11,63b. ji8g8 számokhoz) Határozat. A kir. ügyész indítványára a bíróság csupán az elévülés megszakítása céljából nem ismételheti a körözés elrendelését. Indokolás. Az ismeretlen tartózkodásu vagy megszökött terhelt ellen bíróilag elrendelt körözés oly bírói határozat, a mely joghatályát megtartja mindaddig, mig az illetékes biróság annak megváltoztatását vagy joghatályának megszüntetését indokoltnak nem találja. Az ily határozattal veszi kezdetét a B. T. K. IX. fejezetében megállapított az az elévülés, amely alatt a B. T. K. 108. §-a értelmében a bűnvádi eljárás szünetel. Minthogy pedig ezt a szünetelést a terhelt ellen csak megfelelő uj adattal támogatott kérelemre hozott uj birói intézkedés szakithatja meg, s minthogy a biróság ily indok nélkül joghatályban lévő határozatát egyáltalában nem, tehát az elévülés megszakítása végett sem ismételheti: a fenti értelemben kellett határozni. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályainak 1898. évi április hó tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 24-én tartott teljes ülésben. Vádlott a be nem csukott pincébe oly módon hatolván be, hogy kezével az ajtón levő lyukba benyúlva, a belül alkalmazott rekeszt félrehúzta, melyet kijövetelénél visszatolt, a lopás nem a zár feltörése, hanem csak benyulás mellett követtetett el és igy a nevezett vádlott cselekménye nem vonható a btk. 336. g. 3. pontja alá. Vádlott beismervén,hogy három ízben hatolt be lopás céljából a káros pincéjébe, minthogy nincsen bizonyíték arra nézve, hogy az egyes esetben ellopott árumennyiség az 50 frt értéket meghaladná és csak a mind a három alkalommal ellopott áru értékének összeszámításával baladván meg a kár az 50 frtot, ez esetben a btk. 335. § aiban foglalt rendelkezés alkalmazásának van helye. A m. kir. Curia (1898 áprrlis 26. 7,472. sz. a.i vádlott a btk. 333. §-ba ütköző és a btk. 335. §. szerint minősülő lopás bűntettében a btk 70. §. alapján tettes stb. Indokok: Ugy Z. Jakab káros állítása, mint vádlott egyező vallomása szerint a kérdésben forgó pince nem volt becsukva s vádlott oda oly módon hatolt be, hogy kezével az ajtón levő lyukba benyúlva, a belül alkalmazott reteszt félrehúzta, melyet kijövet ismét visszatolt, a lopás tehát nem a zár feltörése, hanem csak benyulás mellett követtetett el, és igy a nevezett vádlott cselekménye nem volt a btk. 336. §. 3. pontja alá vonható. Minthogy azonban vádlott beismerte, hegy ő három izben hatolt be lopás céljából a káros pincéjébe, honnan minden egyes alkalommal egy teli dézsával szeszt lopott; Minthogy nincsen bizonyíték arra nézve, de nem is való szinü, hogy az egyes esetben ellopott szeszmennyiség az 50 frt értéket meghaladná és csak a mind a három alkalommal ellopott szesz értékének összeszámitásával haladja meg a kár az 50 frtot, ennélfogva a jelen esetben a btk. 335. §-ban foglalt rendelkezés alkalmazásának van helye síb. A meggyalázó kifejezés használata által elkövetett becsületsértés, mint szóbeli bántalom az egyidejűleg elkövetett tettleges bántalmazással megvalósított hivatali hatalommal való visszaélés vétségébe, mint súlyosabb beszámítás alá eső cselekménybe beleolvad és e szerint a becsületsértés vétsége anyagi halmazatban álló külön cselekményként meg nem állapitható. A m. kir. Curia (1898. ápril 27. 7,202. sz. a.). A meggyalázó kifejezések használata által elkövetett becsületsértés mint szóbeli bántalom az egyidejűleg elkövetett tettleges bántalmazással megvalósított hivatali hatalommal való visszaélés vétségében, mint