A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 25. szám - Érdek és igazság a perben

Tizenhetedik évfolyam. 25. Budapest, 1898 június 19 Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE i MAGYAR ÜGY7ÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 1 frt 60 kr. Fél « _ 8 « — « Egész « _ 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. 1 ÁRTALOM : Érdek és igazság a perben. Irta: Rölönyi László ügyvéd, Ránfty-Hunyad. — Jogorvoslat a sommás eljárásban. Irta: Traeger Zsigmond, tsz -ki biró, Resztercebánya. — A korábbi jogszabályok uralma alatt kötött házasságok érvénytelenítéséhez (H. T. 133. §.) Irta : Dr. J é k e y L Dániel, kir. táblai tan.- jző albiró Kolozsvárott. — A váltótörvény 8Q. §-ához. Irta: Dr. Messcr Arthur, Rpest. — Rellöld. (Az eperjesi ügyvédi kamara évi jelentése.) Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA: A hivatalból behajtandó tanudijukról. Irta: dr. P a p József kir. tszéki biró. Mármaros-Szigeten. MELLEKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények - Kivonat a «Badapesti Közlöny»-bőí. (Csődök — Pályázatok.) Érdek és igazság a perben. Irta: RÖLÖNYI LÁSZLÓ, ügyvéd Ránffy-Hunyad. Előbb-utóbb meg kell barátkozni országosan olyan gondolatokkal és eszmékkel, melyek nem ismeretlenek ugyan, de a melyek bizony életfilozófiái alapokat képesek biztosítani egy állandó törvénykezési szabályzat számára és a mely alapok elfogadása és alkalmazása mellett aztán igen könnyű lesz ezen szabályzatot elkészíteni a nagy közönség hasznára. Folytatom korábbi értekezéseim rendjén*) fölállított perjogi elveimnek erősebb és erősebb támogatását. Minden tudománynak meg van a maga saját bölesészete, igy természetesen a törvénykezési rendtartásnak is. Minden tudomány csak akkor tudomány és csak akkor lehet hasznát venni, ha saját bölcsészeti alapjaiból fejlett ki. Ezen bölcsészeti alapokat nem is nehéz fölfedezni, ha eljárásunkban a természetes ész sugallatára hallgatunk és ha ismerjük az életet. A könnyen érthetőség pedig a legtisztább bölcsészet és a legmagasabb tudás kútfeje. A hegeli filosofiának vagy Magyarországon pl. a Farkas-féle római jognak érthetetlensége : sajnálatot ébreszt napjainkban. A könnyen érthetőség egy percig se mellőzheti a lépten-nyomon kínálkozó, de egyszersmind nagyon is szükséges distinctiók használatát. A perjognak mint gyakorlati tudománynak végcélja a pártatlan ítélet. Tehát nem az anyagi igazság a végcél, ezt kívánni képtelenség; még csak igazságos Ítélet sem, hanem tisztán pártatlan ítélet Nem mindegy az, hogy a biró akármilyen Ítéletet csináljon. A bírónak jó Ítéletet kell készíteni és nem rosszat. Ezt a kötelességet lekiismeretes biró érzi is, de ha nem érezné, rászorítja e kötelességére az igazságügyi állam adminisztratív hatalma. Szándékosan használtam a jó és rossz jelzőt a birói Ítélet minősítéséül ; éppen ilyen értelme van az igazságos és nem igazságos jelzőnek is. Vagy helyesebben : éppen olyan értelmetlen beszéd, ha valamely ítélet jó vagy rossz voltáról beszélünk a gyakorlatban, mintha valamely ítélet igazságos vagy nem igazságos jellegét emlegetjük ; vagy ha megszokásból még értjük is az ilyen beszédet, de a jó és igazságos ítélet előttünk mindig csakis a pártatlan ítélet fogalmát nyújthatja. Az ellenérdekű peres felek helyzetét tekintve egy ugyanazon ügyben minél rosszabb valamely ítélet egyik félre nézve, annál jobb a másikra nézve; minél igazságtalanabb egyikre, annál igazságosabb a másikra nézve. Mert a perben álló felek sohase (talán kivételesen) az észjogi igazság szerint ítélnek, hanem a perbeli érdek ösztöne szerint. Ekként csak pártatlan ítélet lehet az, a mit ini elfogulatlanul jónak avagy igazságosnak mondhatunk. Az ítélet két részből áll ; e két rész egyike föltételezi a másikát és viszont. Az Ítélet érdekből és igazságból áll. Ne *) 1897. októberi számainkban. Lapunk mai száma legyen kifejtve, előadva, bizonyítva tárgyalás rendén a peres fél érdeke, vagy legyen előadva csak az egyik félé, mint pl. a makacssági eljárásban : a biró pártatlan ítéletet nem hozhat; vagy legyen mindkét fél érdeke megvilágítva helyesen és bizonyítva, de ítélethozatalkor megtéved a birói cognitio és judicium : ismét nincs pártatlan ítélet, a törvénykezés célja elérve nincs. A törvénykezés végcélját, vagyis a perbeli Ítéletek pártatlanságát kieszközölni, biztosítani: ez a feladata minden processualistának. Nehéz feladat. Boldog Isten! Mennyi aberratio. mennyi confusio és mennyi haszontalan kísérlet történt napjainkig e nehéz feladat megoldása iránti törekvésekben csupán azért, mert azt hitték, hogy az Ítéletnek csak egy része van, t. i. az igazság. És még a mi a legnagyobb tévelygést okozta uj sommás eljárásunk codificatiója idejében is, az az a balhiedelem, hogy az itélet maga legyen az anyagi, vagyis a mennyei igazság, nem is a földi vagyis a törvényes igazság, a mi mégis csak megközelíthető volna. Perjogi tudósaink szerint az itélet csupa igazságból kell hogy álljon ; ilyen törekvés megaranyozza a tudósok és codificatorok szándékát; Isten fiává avatja az ítélő bírót; de az érdeket behozni a perbe, pláne az ítéletbe . . . horribile dictu : ez piszkos dolog volna! Azonban az érdek benne van minden perben ab origine és nem maradhat ki egy ítéletből sem. ha pártatlan akar lenni. Minden józan itélet első próbaköve, hogy a felek érdekeit megismerje, felölelje és magáévá tegye; másik föltétel, hogy az itélet rendelkező része a fennálló törvények alkalmazását bizonyitsa minden esetben. A pártatlan itélet sem nem rossz, sem nem jó, sem nem igazságos, sem nem igazságtalan. A pártatlan itélet az ellenérdekű felek bizonyítékainak összemérése a fennálló törvények rendelkezésével és rendelkezése szerint. Feuerbach és Mittermayer nyomán csalhatatlan dogmaként áll ma is a perjogi irók, tudósok és codificatorok előtt, hogy a törvénykezés célját, vagyis a perbeli ítélések pártatlanságát a peres eljárás nyilvánossága, szóbeli volta és közvetlensége által lehet elérni. Megkövesült dogma ez, vagy helyesebben kicsépelt szalma, melyet tovább csépelni meg nem unták még a magyar jogászok ! Bár az élet egyet fordult a felfedező német tudósok halála óta ; de azért az elve német Columbusainknak tartja magát, ha nincs is rá szükség és ha káros is. Én többször tárgyaltam már nyilvánosan és bebizonyítottam eléggé, ugy hogy az elméleti jogászok, a nagy német utánzók is elhihetnék már valahára, - - mert hát a gyakorlati jogászok hiszik és tudják, — bebizonyítottam, hogy a szóbeli eljárás a nyilvánosság garantiája nélkül képtelenség ; tudva van az is, hogy a jogász világ törekvése és a törvényhozás munkásságának iránya mind jobban-jobban hajlik az egyes birói rendszer megalapítása felé s igy kiküszöbölve lesz lassanként a nyilvánosságnak legutolsó végvára is, t. i. a tanács (mert hát az élet már régen napirendre tért fölötte, különösen civilis ügyekben); tehát most codificálni a szóbeliséget, midőn annak utolsó garantiája is elenyésző félben van : nagy aberratio, iszonyatos confusio, a mint fentebb is kifejeztem magam. A mi elméleti jogászaink azonban, hogy szépítsék a dolgot, s hogy a német elmélet invasiójának terhétől némikép szabaduljanak, ugy magyarázzák ki magukat, hogy a nyilvános szóbeli tárgyalás és Ítélkezés a magyar történeti jog folyománya s a magyar géniuszra tartozik. Érdekes megtekinteni az arcát ennek a géniusznak a múltban és a jelenben: a múltban szóbeli volt a perlekedés mert az ambuláns bíróságok előtt volt hozzá kellő nyilvános12 oldalra terjed.