A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 23. szám - Az igazolatlan előjegyzés törlésének kérdése a györi kir. ítélőtáblán és a kir. Curián

92 A JOG Birói fegyelmi ügyekben. Fegyelmi panasz, mint feljelentés megtételére ügyvédi képviselet nem szükséges és az 1871. évi VIII. t.-c. 59. §-a az ügyvédi képviseletet csak akkor kívánja, ha a magánpanaszos a közvádló jogaiba kiván lépni, e jogát pedig csak akkor gyakorolhatja, ha értesíttetik arról, hogy a közvádló fellépni nem kiván. A kassai kir. Ítélőtábla fegyelmi bírósága (1898 március 18-án 78. sz. a.) D. Gyula tokaji kir. telekkönyvvezetőnek K. István szerencsi kir. járásbirósági albiró elleni fegyelmi panasza tárgyában következően határozott: A kassai kir. Ítélőtábla mint elsőfokú fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárásnak a megindítását mellőzi s a panaszra alapot szolgáltatott két polgári ügyre vonatkozó iratokat a szerencsi kir. járásbírósághoz visszaküldeni rendeli; mert a nevezett feljelentő fegyelmi panaszát K. István kir. aljárásbiró ellen nem ügyvéd utján érvényesítette, a kit e célra külön meghatalmazványnyal lett volna köteles az 1871. évi VIII. t.-c. 59. §-a értelmében ellátni; s mert a közvádló kassai kir. főügyész ezt a panaszt magáévé nem tevén, vádlóként fellépni nem kiván, miért is jogos vád hiányában ebben az ügyben a fegyelmi eljárás megindítását mellőzni kellett stb. A m. kir. Curia (1898 május 7-én 191. sz. a.) Tekintve, hogy a fegyelmi panasz, mint feljelentés megtételére ügyvédi képviselet nem szükséges s az 1871. évi VIII. t.-c. 59. §-a az ügyvédi képviseletet csak akkor kívánja meg, ha a magánpanaszos a közvádló jogaiba kiván lépni, e jogát pedig csak akkor gyakorolhatja, ha értesíttetik arról, hogy a közvádló fellépni nem kiván: Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozatának feloldásával utasittatik, hogy értesítse a panaszos D. Gyulát, hogy K. István szerencsi kir. járásbirósági albiró ellen beadott íegyelmi panasza folytán a kassai kir. főügyészség vádlókent fellépni nem kiván, ő t. i. nevezett magánpanaszos tehát az 1871. évi VIII. törv.-cikk 59. §-a értelmében a közvádló jogaiba léphet s a fegyelmi eljárás elrendelése iránt ügyvéde által 15 nap alatt indítványt tehet. Ügyvédi rendtartási ügyekben. A vizsgálat adataiból kétségtelenül megállapittatván, hogy az ügyvéd egyúttal a község választott bírája ; miután a birói foglalkozás az ügyvédi hivatással e két álláshoz kötött jogok és kötelességek természeténél fogva össze nem egyeztethető, a célból, hogy a fenforgó összeférhetetlenség elhárítható legyen, a fegyelmi eljárás az ügyv. rdts. 7. §-a alapján elrendelendő volt. Az a körülmény, hogy az ügyvéd mint választott községi biró díjazásban nem részesül, az összeférhetetlenség megállapítására befolyással nem bir. A kassai ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1898. évi február 26-án 42. sz. a.) S. József gálszécsi ügyvéd összeférhetlenségi ügyében következően határozóit: Az ügyvédi kamara választmánya ebben az ügyben a további eljárást beszünteti stb. Indokok: P. János gálszécsi lakos 453/897. ü. k. sz. a. iktatott panaszában összeférhetlenséget jelentett be S. József ügyvédre nézve, mert nevezett ügyvéd egyúttal Gálszécs városának községi bírája is. A gálszécsi járás főszolgabirájától hivatalból beszerzett 2,875/97. sz. bizonylat szerint S. József ügyvéd csakugyan Gálszécs községének választott birája, de birói fizetést nem élvez, mert ezt az ügyek elintézésével megbízott albiró és tanácsnokok kapják. Ilyen körülmények között a helyi viszonyok figyelembevétele mellett és kiválóan szem előtt tartva a közérdeket, a kamara választmánya S. József ügyvéd és községi birói állása között az összeférhetlenség íeníorgását nem látta és ebben az ügyben a további eljárást beszüntetendőnektalálta: mert a közérdek kívánja, hogy a kamara területén fekvő Gálszécs, Nagy-Mihály, Varannó, Homonna stb. kisebb városok élén a megfelelő tekintélylyel, jogi tanulmánynyal és tapasztalatokkal biró egyén álljon, ilyen egyént dijjazni pedig, hacsak önként és fizetés nélkül nem vállalja el valamelyik ügyvéd ezt az állást, nevezett városok vagyoni viszonyaiknál fogva nem képesek, mert a rendes díjazással, fizetéssel össze nem kötött hivatalos állás az ügyvédi hivatással ellentétben nem áll, s végül mert a nevezett városok főbirói állása az ügyvédi állás tekintélyét egyáltalában nem sérti, sőt emeli. A m. kir. Curia (1898. évi május hó 7-én 199. sz. a.) A kassai ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata megváltoztatik, a fenforgó összeférhetetlenség miatt S. József ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetik és ehhez képest az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok. A vizsgálat eddigi adataiból kétségtelenül megállapítható, hogy S. József gálszécsi lakos és ügyvéd egyúttal Gálszécs község választott birája és miután a birói foglalkozás az ügyvédi hivatással e két álláshoz kötött jogok és kötelességek termésjeténél fogva össze nem egyeztethető: a célból, hogy a fenforgó összeférhetetlenség elhárítható legyen, az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága határozatának megváltoztatásával nevezett ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás a kamarai ügyész indítványának megfelelőleg az ügyvédi rts. 7. §-a alapján elrendelni kellett és mert az a körülmény, hogy nevezett ügyvéd mint választott községi biró díjazásban nem részesül, az összeférhetlenség megállapítására befolyással nem bir. Közjegyzői rendtartási ügyekben A közjegyző kérvénye nem az 1874. XXXV. t.-c. 52. §-a alá eső távozási engedély adása iránt adatván be, hanem abban a betegsége következtében szükséges helyettesítése végett tétetvén jelentés, nem az 52. §. értelmében, hanem az 1886. évi VII. t.-c. 5. és 6. §§-ai értelmében intézendő el, mely szakaszok intézkednek arról, hogy távollét vagy betegség esetén a közjegyző magát minő módozatok szerint helyettesitheti. A temesvári kir. közjegyzői kamara (1898. március hó 13-án 75/254. sz.) dr. O. István bogsáni kir. közjegyző jelentése tárgyában a következőleg h a t á ro z o 11: dr. O. István jelentése távozási engedély iránti kérvénynek vétetvén, a távozási engedély részére 1898. évi január 26-tól bezárólag folyó évi március 9-ig terjedő 6 hétre ezennel megadatik s helyettesítése tudomásul vétetik. Jelentő kir. közjegyzőnek folyó évi márczius 10-étől számított távollétét a kamara törvényellenesnek tekinti s ezúttal az adottnál hosszabb időre terjedő távozási engedélyt nem engedélyez. Indokok: Az 1874. évi XXXV. t.-c. 52. §-a szerint 8 napnál huzamosb távollét esetében a kir. közjegyzőnek távozási engedélyt kell kérni, minthogy pedig jelentő kir. közjegyző 8 napnál huzamosb ideig szakította meg közjegyzői működését, jelentését távozási engedély iránti kérelemnek tekinteni s 6 hétre a távozási engedélyt megadni, egyben pedig, minthogy 6 hétnél huzamosb ideig terjedő távozási engedély csakis a Nagyméltóságú m. kir. Igazságagyminister ur adhat, kimondani kellett, hogy jelentő kir. közjegyzőnek huzamosb időre terjedő távozási engedélyt a kamara nem engedélyezhetvén, 6 héten tuli távolléte törvény ellenesnek tekintetik. Azon körülmény, hogy jelentő kir. közjegyző lakásán, otthon betegen fekszik, a kamarának fenti intézkedését nem gyengítheti, mert az idézett törvény 21. §-a a helyettesítést távollét vagy betegség esetére engedélyezvén, ugyanezen törvénynek 52. §-a nem állapit meg külön eljárást a betegség és külön eljárást a más okból való távollét esetére, következve mindkét esetben egy és ugyanazon eljárás követendő. Hogy az idézett törvény 52. §-a a székhelynek elhagyása esetéről tesz említést, azt betűszerinti értelemben felfogni nem lehet, hanemez alatt csakis az irodából való távollétet lehet és kell észszerüleg érteni, mert a betűszerinti értelmezés fennállása esetében a örvénynek a betegség okábóJi távollét esetére és azon esetre is, ha a közjegyző tegyük fel, nem székhelyén kivül, hanem otthon üdül, de nem hivataloskodik 8 napon tul, külön kellett volna intézkedni, miután észszerüleg nem tételezhető fel, hogy azon közjegyzőnek, ki 6 hétre üdülés céljából székhelyét elhagyja, távozási engedélyre szüksége van, a ki pedig székhelyén levő nyaralóban üdül 6 hétig vagy ennyi ideig otthon beteg, távozási engedélyre szüksége ne lenne. Különben mindezektől eltekintve, az idézett törvény távollét esetére általánosságban egyszerű, a kamara elnökéhez intézendő bejelentést csak 8 napon belüli időre ismer, ezen időn tul pedig a távozási engedélyt határozottan megköveteli, következtetve ezen eljárás a betegség esetére is követendő. A m. kir. Curia (1898. évi május 18-án 2,436 sz. a.) A kamara határozata feloldatik és a kamara utasittatik, hogy Dr. O. Istvánnak az oda 1898. évi január 27-én 75. szám a. beadott kérvényét az 1886. évi VII. t.-cikk. 5. ós 6. §-ai értelmében intézze el, mert Dr. O. Istvánnak jelzett kérvénye nem az 1874. XXXV. t.-c. 52. §-a alá eső távozási engedély adása iránt adatott be,hanem abban a betegsége következtében szükséges helyettesítése végett tesz jelentést, kérvénye tehát nem az 52. §. értelmében, hanem az 1886. évi VII. t.-c. 5. és 6. §-ai értelmében intézendő el, mely szakaszok intézkednek arról, hogy távollét vagy betegség esetén a közjegyző magát minő módozatok szerint helyettesitheti. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Rosenfeld I. e. szatmár-nérr.eti tszék. bej. jun. 27. félsz. jul. 11. csb. Dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Schönpttug Jenő. — Özv. Valentin Mára e. fiumei tszék. bej márc. 1. félsz, jul 22. csb. Lucich Kelemen, tmgg. dr. Bélien András. — Tyrnauer L. fia e. eperjesi tszék. bej. jul. 15. félsz. jul. 28. csb. dr. Körtvelyessy Dezső, tmgg. dr. Zahler Dezső. — Jung András e fehértemplomi kir. tszék. be*}, jun. 25. félsz, jul 7. csb. Horváth Géza. tmgg. Kuna Jenő. — Grosmann F. e. beregszászi tszék. bej. jun. 29. félsz. jul. 27. csb. Szük Lajos, tmgg. Dr. Iváncsy László. — Stern Bernát e. nyitrai kir. tszék. bej. jul. 25. félsz. aug. 25. csb. Névery Ignácz, tmgg. dr. Ozoray József. — Messer Lajos e. aradi tszék. bej. jul. 18. félsz. jul. 25. csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. Domsa György. — Haidinger Dávid és tsa. e bpesti ker és vtó. tvszék bej. jun. 80. félsz. jul. 28. csb. Stájer Gyula, tmgg. Fejér Márton. — Göncsi Illés e. bpesti ker. és vtó. tvsz. bej. jun. 30. félsz, jul. 28. csb. Csapó Ferenc, tmgg. dr. Czigler Ármin. — Müller Mihálv e. zombon kir. tszék, bej. aug. 16. félsz, szept. 15. csb. Keméndy Béla, tmgg. dr. Buják József. - Paickl József e. dévai tszék. bej. jul. 25. félsz. aug. 31. csb. dr. Biró Kálmán, tmgg. Nogáll Károly — Schwartz testvérek e. nyíregyházai tvszék, bej. aug 1. félsz. aug. 23. csb Szabó Laszlo, tmgg. dr. Ferhcska Kálmán. - Szeligmann Ignácz, e. Vadkert kalocsai tvszék, bej. aug. 31. félsz, szept. 30. csb. dr. Haaz Béla, tmag. dr. Abonyi Ignác. Pályázatok : Sz.-Fehérvári jbságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 12. Ceglédi jbságnál a 1 b 1 r ó 1 áll. jun 12. - Temesvári ügyészségnél a 1ugy észi all. jun. 12. — M. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnál Bpesten 2 jogügyi segédfogalmazói áll. jun. 12. - Veszprémi kir. tszéknél jegyzői és aljegyzői áll. jun 13 3»LH1 BfBZVf NVT»R„AJJÁ0 NYOMDÁJA BIIDAOFPTF -