A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 1. szám - A végrehajtási törvény 161. §-ához - Magyarország és Ausztria közti viszonosságra vonatkozó legújabb min. rendeletek

4 A JOG nem volt gátszakadásnak a következménye, továbbá mert a 8,607 1,060/1,600 hold földből álló községi határból a községi eredeti kárfelvételi jegyzőkönyv szerint is csak 685 670/100 hold lévén elöntve, a községnek nem egész határa volt az árviz által elborítva s végre mert a méltányossági szempontból alkalmazandó kedvezmény által méltánytalanság követtetnék el a többi károsultakkal szemben, ha azoknak a birtokosoknak, kiknek azokra a földjeire nézve, melyeknél az elöntés káros következményét az osztályozásnál már kellően méltatták, ujabban mintegy kétszeres kedvezmény nyújtatnék. Határozat. A m. kir. közigazgatási bíróság a közigazgatási bizottság határozatának azt a nem felebbezett részét, mely azoknak a földeknek a 31 frt 62 krnyi adójára vonatkozik, melyeknél a rendes elöntés hátrányait a földadó sorozati munkálatban figyelembe nem vették, érintetlenül hagyja, azt a felebbezett részét pedig, melylyel azoknak a földeknek az adójából, melyeknél a rendes elöntés hátrányait a földadó sorozati munkálatban figyelembe vették, 421 frt 61 krt elengedett, helyben hagyja. Indokok: Az 1883. évi XLIV. t.-c. 49. §-ának a; pontja az árvizet kifejezetten «általában> jelöli meg olyan elemi csapásként, melynek pusztítása adóelengedésre ad igényt, s az a körülmény, hogy valamely földrészletet az 1875. évi VII. t.-c. alapján készült földadó sorozati munkálatban akár rendes elöntés, akár más valami hátrány által okozott csekélyebb jövedelmezőség miatt alsóbb osztályba soroztak, és hogy a folyó kiöntése által okozott árviz valamely községnek nem egész határát boritotta el, sem az 1883. évi XLIV. t.-c. sem más törvény szerint nem képezi akadályát annak, hogy a földek termésében árviz által okozott kár miatt az adó elengedtessék. Különösen az elpusztított terület nagysága a folyó kiöntése által okozott árviz esetében az adóelengedésre a törvény szerint egyáltalában nincs befolyással. A hol a törvény az adóelengedést az elpusztított terület nagyságától akarja függővé tenni, ott ezt mindenütt külön ki is fejezi, mint például a 49. §. b) és c) pontjaiban a rovarok, fagy, földárja, tartós szárazság és más elemi csapások által okozott károknál. Az 1883. évi XLIV. t.-c. 49. §-ának c) bb) pontjában emiitett «más olyan elemi csapások* alatt, melyek a szántóföldekre nézve csak akkor adnak igényt adóelengedésre, ha a termést egész határokat, tehát nem is egy, hanem több község határát magában foglaló területen semmisitik meg, nem az a) és b) pontokban felsorolt elemi csapásokat s köztük nem a folyó kiöntése által okozott árvizet, hanem az a) b) és c) pontokban említett jégesőtől, árvíztől, tűztől, rovaroktól, fagytól, földárjától és tartós szárazságtól különböző az a) pontban használt «általában» szónak értelme nem volna, s a b) pontnak a szántóföldekre is kiterjedő az a rendelkezése, mely szerint terményekben rovarok által okozott kár esetében már akkor is van adóelengedésnek helye, ha a pusztitás csak dűlőkre terjedt, ellentétben volna a c) bb) pontban meghatározott a^zal a feltétellel, hogy a szántóföldeket érő «más elemi csapás* egész határokat magukban foglaló területeken semmisítse meg a termést. Ezekből az okokból ez a bíróság támaszkodva az 1883. évi XLIII: t.-c. 14. §-ában biztosított jogára az 1885. évi 45,055. sz. pénzügyministeri utasítás 135. §-ában kifejezésre jutó azt a felfogást, mely szerint az olyan nem ármentesitett földekre nézve, melyeknél a rendes elöntés hátrányait a földadó sorozati munkálatban figyelembe vették, adóelengedésnek csak akkor van helye, ha az árviz egész községi határt elborít, magáévá nem tehette. Minthogy pedig a felterjesztett iratokkal igazolva van, hogy a Maros tolyó kiöntése által okozott árviz Konop község határának a kárfelvételi jegyzékben megjelölt részein a még be nem takarított termést olyan módon és időben semmisítette meg, hogy a földeket abban az évben ujabb bevetés által jövedelmezőkké tenni már nem lehetett, és minthogy a vizkár habár nem a község egész határára, de mégis oly nagy területére, sőt még a szomszéd község területére is terjedt ki, hogy az ennélfogva oly elemi csapásnak volt tekintendő, mely az 1883. évi XLIV. t.-c. 49. §-a értelmében a földadó elengedésére igényt nyújt: azért a közigazgatási bizottság határozatának azt a felebbezett részét, melylyel 421 frt (il kr. földadót azok után az elöntött földek után is elengedett, melyeknél a rendes elöntés által okozott csekélyebb jövedelmezőséget a földadó sorozati munkálatban figyelembe vették, helyben kellett hagyni. 7. A m. kir. államvasutakhoz féláru menetjegy váltására jogosító igazolvány kiállitása iránt benyújtott kérvény bélyegmentes. 7,306/P. 1897. sz. T én y á 1 1 á s. Cz. P. kir. telekkönyvvezető ellen leletet vettek fel azért, mert féláru menetjegyre jogosító igazolvány kiállitása iránt a m. kir. államvasutak igazgatóságához benyújtott kérvényére bélyeget nem ragasztott. Kiszabtak 50 kr. egyszeres és 1 frt 50 kr. felemelt illetéket. A nevezett kérte a törlést, mert a m. kir. igazságügyi ministernek 1896. évi 16,875. I. M. sz. rendelete szerint az arcképes igazolványok kieszközlése mindössze 1 frt 50 kr. bélyegköltséggel jár, melyet ő készpénzben le is fizetett. Ebben az 1 frt 50 krban benne kell lennie a kérvény bélyegilletékének is, mert az arcképes igazolvány mint utazási okmány, az áll. dijj. 94. tét. szerint csak 1 frt illeték alá esik, s az emiitett rendeletben egy szó sincs arról, hogy a kérvényre külön bélyeg volna szükséges. A pü. igazgatóság elutasító végzést hozott, mert a készpénzben fizetendő 1 frt 50 kr. illeték a kereskedelmi minister által «1896. április l-jével életbe léptetett utasítás szerint* az arcképes igazolványnak az illetéke, az igazolvány kiállitása iránt beadott kérvényt pedig, a mely kedvezmény megadására irányul, az ül. dij. 57. tétele szerint külön 50 kros beadványi bélyeggel kellett ellátni. A fél ide felebbez és újra kéri a kiszabott 2 frt illeték töröltetését, vagy a legrosszabb esetben annak méltányosságból 50 krra v mérséklését, mert a kedvezményt a kormány az összes állami alkalmazottak részére már az ő kérvényének benyújtása előtt megadta, s ő a kérvényt nem a már megadva volt kedvezmények a maga részére való kieszközlése végett, hanem csak azért adta be, hogy a kedvezményt el ne veszítse, mert az igazságügyminister rendelete ugy szólt, hogy aki arcképét a kitűzött határidőben be nem terjeszti, az a kedvezménytől elesik. A megleletezett kérvény különben azért sem esik illeték alá, mert ő azt az államvasutak igazgatóságához nem közvetlenül, hanem a törvényszék elnöke utján, tehát hivatalos uton adta be. Hivatkozik még arra is, hogy a ministeri rendeletben egy szó sincs arról, hogy «az arcképet beterjesztő kérvényt* 50 kros bélyeggel kellene ellátni. A legrosszabb esetben kéri az illeték 1 frt 50 krnyi felemelt részének méltányosságból való ellengedését, mert ő a kincstárt megrövidíteni nem akarta. Kiadmány. A m. kir. közig, bírósága felebbezett végzést megváltoztatja s a felebbezőtől követelt 2 frt illeték törlését elrendeli Indokok. Az ill. dijj. 14. tételének u) pontja szerint a kincstári iparvállalatokhoz intézett olyan beadványok, melyek csupán a vállalatok közvetlen ügyleteinek tárgyát illetik, s oly természetűek, hogy ha azokat hasonló ügyben magánszemélyhez intézik, illeték alá nem esnek, illetékmentesek. A rendszeresen űzött áru- és személyszállítás, tekintet nélkül arra, hogy azt milyen eszközökkel gyakorolják, ipart képez; az áru- és személyszállítás céljaira szolgáló állami vasutak tehát iparvállalat, melynek a személyszállítás kétségtelenül < közvetlen ügyletét* képezi. Minthogy pedig az olyan levél, melyet valaki személyszállítással foglalkozó magános" személyhez szállítási díjkedvezmény kieszközlése végett intéz, illeték alá nem esik, az ill. dijj. idézett rendelkezése értelmében az állami vasutakhoz ugyanily célból intézeti beadványok után sem lehet illetéket követelni. A pénzügyigazgatóságnak az ill. dijj. 57. lételére való hivatkozása nem találó, mert az ill. dijj. mint elnevezése is mutatja, nem azt állapítja meg, hogy mi esik illeték alá, hanem csak azt határozza meg, hogy az illetékszab. szerint illeték alá eső jogügyletek, okiratok, iratok, feljegyzések és hivatalos cselekmények közül melyik után mennyi illeték jár; az 57. tételben foglalt az a rendelkezés tehát, a mely szerint a kedvezményt kérő folyamodványok ivenkint 50 kr. illeték alá esnek, a 14. tétel u) pontjának a szóban levő esetre való alkalmazhatóságát nem zárja ki, mert a rendelkezésnek nem az az értelme, hogy minden olyan beadvány, melyben valaki kedvezményt kér, feltétlenül illeték alá esik, hnem csak az, hogy ha a kedvezmény elnyerését célzó beadvány illetékköteles, vagyis az illetéktől sem személyi sem tárgyi alapon nincs mentesítve, akkor attól sem több, sem kevesebb illeték nem jár. mint 50 kr. A m. kir. minist eriurn ok elvi jelentőségű határozatai. A községi jegyzői szigorlatra bocsátáshoz előirt képesítést az önkéntesi vizsgálat nem pótolja. (A m. kir. belügymiister 1897. évi 67,033. sz. határozata.) A vasárnapi öntözés engedélyezése oly kivételes kedvezmény, melynek csakis az esetben van helye, ha az öntözéshez szükséges vízmennyiség egyéb módon rendelkezésre nem áll. (Földmivelésügyi m. kir. miniszter 10,423/97.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Schwarcz Lázár e. Ragály, rimaszombati tvszék, bej. febr. 12, félsz. febr. 21, csb. Medveczkv Sándor, tmgg. dr. Ferderber Jakab. — Gáspár Ferenc e. Székely-Udvarhely, kir. tvszék, bej. febr. 14, félsz. febr. 28, csb. Győrfy Titus, tmgg. Márton János. — Takács Bódog e. Szolnok, kir. tvszék, bej. márc. 9, félsz. ápr. 6. csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Hasznos József. — Ifj. Bodnár Károly e. Verespatak, gyulafehérvári tvszék, bej. jan. 31, lelsz. febr. 22, csb. dr. Szöcs Ákos, tmgg. dr. Pop Lőrinc. — Jung Antal e. Sárfalva, n.-kikindai tvszék, bej. jan. 31. félsz. febr. 5, csb. Kovács Gusztáv, tmgg. Halik Tivadar. — Vilovszky Vásza e. T.-Szt.-Miklós, n.-kikindai tvszék, bej. jan. Hl, félsz. febr. 5. csb. Kovács Gusztáv, tmgg. dr. Schwarcz József. — Kovács József e. Városszalonak, szombathelyi tvszk, bej. márc. 9, félsz. márc. 18, csb. Kovács Gyula, tmgg. dr. Kasper Samu. — Kovács István e. Komárom kir. tvszék, bej. jan. 31, félsz. febr. 5, csb. Skoday László, tmag dr". Weisz Miksa. — Weisz Sándor e. Pécs, kir. tvszék, bej. jan. 29, félsz febr. 5, csb. Bogyay Pongrác, tmgg. Wessel Manó. — Pollák Dávid és tsa e. Eger, kir. tvszék, bej. febr. 24, félsz, márc, 21, csb. dr. Tariczky Jenő, tmgg. dr. Fodor László. — Schau Adolf e. Kolozsvár kir tvszék bej. febr. 22, félsz. márc. 2, csb. Becsek Lajos, tmgg. dr. Tutsek Sándor' Pályázatok: A nagy-igmándi jbiróságnál aljegyzői áll. Jan'í~A beregszászi tvszéknél jegyzői áll. jan. 8. - Akassaikir. it. táblánál bírói áll. jan. 8. - A pécsi tvszéknél aljegvzői áll jan. 8. 1 & J PALLA8 RÉSZVÉNY rÁR«A8ÁO NYOMDÁJA BUDAPESTÉI-