A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 20. szám - A kőszénbányászat jogi szabályozásának reformja 4. [r.]

160 helyi István pécsi törvényszéki aljegyzőt a szigetvári járásbírósághoz albirákká kinevezte. Kimutatás a budapasti kir ítélő tábla 1898. évi ügyforgalmáról ápril hó végéig. Polgári: elintézésre várt 6,106, elintézetlen maradt 1,699. Büntető: elintézésre várt 6,915, elintézetlen maradt 1,227. Kaszinói tagdijak felemelése esetén kötelesek-a a casinói tagok a felemelt évi dijat is fizetni? A budapesti VIII—X ker.kir. jbságnál részben Schmőhr, részben Bajkay Ítéleteikben igennel fe-' leltek. A Józsefvárosi polgári kör ugyanis felemelte a tagdijat közgyűlési határozattal; azok, a kik ezen felemeléssel nem voltak megelégedve, hivatkozva a régi belépési nyilatkozatra, megtagadták a tagdijak kifizetését és egyúttal ott hagyták a polgári kört, mely most per utján hajtja be a tagdijakat retinens tagjaival szemben. A kolozsvári kir. tábla ügyforgalmi és tevékenységi adataiból felemlitendők: 1896 végén hátralék volt 108 polgári, 100 büntető, összesen 208; 1897-ben érkezett 3,539 polgári, 3,62ü büntető, összesen 7,165 (1896-ban összes érkezés volt 6,991); elintéztetett 1897-ben 3,485 polgári, 3,465 büntető, összesen 6,949 (1896-ban 6,942); hátralék 1897 végén 162 polgári, 262 büntető, összesen 424. A sommás eljárásban 1897-ben 79 felülvizsgálat, 23 felfolyamodás érkezett (1896-ban 74 és 18). Hátralék 6 felülvizsgálat, 1 felfolyamodás. Az érdemi elintézésekből átlag egy biróra 330 (1896-ban 298) esett, 13 bírót számítva, holott csak 4 hónapig működött 13 biró, 8 hónapig azonban csak 12 biró. A kir. táblának az elsőbiróságok határozatai felett az ügy érdemében hozott határozatai közül 54'710°/o volt helybenhagyó. Ellenben a Curiától leérkező határozatoknak 801/10°/0-a. volt helybenhagyó, számításba véve a helybenhagyóval egy tekintet alá eső 28l710°/0 visszautasitót is. E részben javulás mutatkozik, mert 1896-ban a helybenhagyó curiai határozatok n/0-a 79:,/io volt. 1896-ban a kir. itélő tábláknál a Curiától beérkező helybenhagyó és visszautasító határozatok °,'0-a 812/i0 és 75Vi0 között mozgott. "V' «A bünvizsgálat sikere érdekében^ hogy mit müveinek a kir. bíróságok, erről felette érdekesen szá'mol be a magyar statisztikai évkönyv 1896-ik évfolyama: A kir. járásbíróságoknál ezen cím alatt 1895. végén fogságban maradt 40, az 1896. év folyamán ezen cim alatt oda került 1,148, a kir. törvényszékeknél ezen cim alatt 1895. végén fogságban maradt 310, az 1896. év folyamán ezen cim alatt odakerült 3,198, összesen 4,696. Vala pedig ezen 4,696 embernek a sorsa a következő: I. Vizsgálat közben szabadlábra helyeztetett: a járásbíróságok által 782, a törvényszékek által 1,959, összesen 2,741. II. Vizsgálat megszüntetése vagy felmentő ítélet alapján szabadult a 4,696 emberből a járásbíróságoknál 20, a törvényszékeknél 292, tehát egészen ártatlanul sújtatott 312 (6.6°/0). III. Végre jogerősen elitéltettek: a járásbíróságoknál 75, a törvényszékeknél 806, összesen 881, vagy a vizsgálat sikere érdekében letartóztatott 4,696 egyénből alig 19°u lett jogérvényesen elitélve. Ehhez már calán igázán nem kell kommentár. Megnyugtatást lelünk legalább abban, hogy az uj bűnvádi perrendtartás 148., 150. §§-ai ezen állapotoknak véget vetnek. A magy. kir. Curia és a korcsolyázás. Özv. Neskovits Józsefné szül. Gyorgyevits Jozefin, a magyar-francia biztosító részv. társ. ellen 10,000 forint s járulékai iránt pert indított s keresetében azt adta elő, hogy néhai férje az alperesi társulatnál olykép volt biztosítva, hogy a mennyiben az baleset következtében elhalna, ugy a biztosító társulat köteles felperes mint kedvezményesnek 10,000 irtot megfizetni. Előadta továbbá felperes hogy férje 1888. január 1-én az északi korcsolyapályán elesett, csonttöréseket szenvedett, a mely sérülések folytán beállott belső tüdőbaj következtében meg is halt. Miután az özvegy állítása szerint a halál a véletlen baleset következménye volt, a biztosítási szerződésben kötelezett 10,000 frt megfizetésében kéri alperest marasztalni. A kir. Curia hozott ítéletében kimondotta a többi között, hogy alperesnek a biztosítási szerződés érvénye ellen azon az alapon felhozott kifogására, hogy biztosított a 2. sz. a. ajánlatnak 8. pontja alatt bármilyen sport üzésére vonatkozó kérdésére adott feleletében elhallgatta, hogy a korcsolyázás sportját üzi, holott a baleset is őt épen a közben érte, súlyt helyezni nem lehetett ugyanazért, mivel alperes azt, hogy a korcsolyázást a biztosítási szerződésnek megkötése idejében már sportszerüleg űzte, felperes tagadásával szemben be nem bizonyította, hogy pedig biztosított később korcsolyázott, az érvényesen létrejött szerződést nem hatálytalanítja, miután az A) alatti biztosítási szerződés 3. §. szerint a biztosítottat egyedül a hivatásszerű foglalkozásában beállott változás bejelentésének kötelezettsége terheli és a szerződés 1. §-nak d) pontja a taxatíve elősorolt ama sportjellegű gyakorlatok között, amelyek közben ért baleset a biztosítás alul ki van véve, a korcsolyázás nincsen felemlitve, mindazonáltal helyesen utasíttatott el felperes keresetével, mert a biztositó intézet csak az esetre vállalt fizetési kötelezettséget, ha a halál a balesetnek kizárólagos és közvetlen következménye volt. A perben kihallgatott szakértő orvosok azonban azt adták elő, hogy biztosítottnak halálát a tüdőben kifejlődött rák okozta, mely nem lehetett közvetlen és kizárólagos következménye a balesetnél szenvedett sérülésnek. Bika, dehonestáló kifejezés. Becsületsértő állítás büntetlensége. A ceglédi kir. járásbíróság G. N. E-t a becsületsértés vétségében vétkesnek mondotta ki, mert ez felesége panaszára a község házához meghivatván, a felesége megverettetése miatt emelt panaszszal szemben azzal védekezett, hogy nejét azért verte meg, mert ez bikákat tart, a községi biró azon további kérdésére pedig, hogy kik azok? olyanokul magánvádlókat nevezte meg, tiltakozván egyúttal az ellen, hogy a magánvádlók a biró elé ' idéztessenek. Minthogy pedig a vádlott által használt kifejezés magánvádlókra nézve meggyalázást foglal magában s a meggyalázó kifejezésnek használata a btkv. 216. §. alá eső becsületsértés tényálladékát képezi: vádlott abban vétkesnek kimondandó volt. A budapesti kir. it. tábla azonban felmentette a féltékeny férjet a következő indokolással: Mert a községi biró vádlott tiltakozása dacára a magánvádlókat megidézvén, a megtámadott női becsületre vonatkozó állítás bizonyításába illetéktelenül beleavatkozott, holott a btkv. 264. §. 4. pontja szerint az érintett irányban való bizonyításnak lehetősége még az illetékes bíróság előtt is ki van zárva; minélfogva vádlottat ama panaszolt nyilatkozata miatt, melyet mint panaszlott fél a közte ós neje között felmerült ügyből kifolyólag a hozzá intézett birói kérdésre mintegy jogos magánérdekének megóvása céljából is használt — a btkv. 166. §-ára való figyelemmel is, a becsületsértés vétsége miatt a vád terhe alul felmenteni kellett. Curiai és táblai értesítések. Arad dr. St. P. Hegyi Mária. — Stoni Nikol. érk. 327—28/98. v. sz. a. eld. Fabiry, 98. máj. 11. hh. Duna-Szerdahely P. P. Bacskády Ágost. — Méhes Alajos és társai érk. 8U/98. sz. a. eld. Pinkovits n. e. Érmihályfalva dr. F. A. dr. Fon. — Uzonyi érk. 2101 98. sz. a. eld. Klimkó n. e. Benedek. - Szondi nem érk Miskolcz dr. H. G. Gencsy. — Winter, érk. 3019/98. sz. a. eld. Vermes, n. e. Pozsony dr. H. A. Lásd értesítést szab. D.-Szerdahely P. P. Sopron H. E. Bobay — özv. Bobayné érk. 2056/98. sz. a. eld. Asztalos, n. e. Székesfehérvár dr. H. R. Dr. Hajós Neuhauserné n. e. Rabócsky—Köller nem érk. Marócz —Mátrai 1927/98. eld. Liptay ápr. 5-én hh. — Bölöni és társa btő ügy rendelv. elint. ápr. ő-én. Marócz Gizella — Mátrai Ede (válóper ?) máj. 3-án feloldatott. — Rácsill — néh. Kharit Julianna polgári alatt elő nem fordul. Szirák Cs. K. Kállay—Kállayné ápr. ő-én hh. Dr. Breuer Mór károlyfalvai (Temesmegye) ügyvéd irodájában egy gyakorlattal biró ügyvédjelölt, ki a német, román és szerb nyelvet is birja, azonnal alkalmazást nyerhet. Havi fizetés öo'frt és kiküldetések. Ügyvédjelölt, jogtudor, Budapesten vagy vidéken ügyvédjelölti állást keres. Cime a kiadóhivatalban megtudható. i—i „THE MUTUAL" newyorki életbiztosító társaság. Biztosítéki alap 1897 december 31~én: 1,314.955,000 frk. Nyeremény-eredmények : K ötvénysz á m 420,481, Kiállíttatott Budapesten 1890. július 10-én. Haláleseti biztosítás élethossziglani díjfizetéssel, 5 évi nyereményfelosztással.^Biztositott összeg 10.000 Frt.— Évi dij 444 frt. Befizetés 5 évben 2220 frt. Nyeremény az első öt évi nyeremény felosztási időszakra készpénzben: 505.11 frt. azaz egy évi dij 113.76 %-a Ha a biztosított a nyereményeket nem veszi fel készpénzben, hanem a kötvény gyarapítására fordítja, akkor ez, 897.37 írttal, azaz egy évi dij 202.11 °/0-ával szaporodott volna. Dijiáblázatokkal és bővebb felvilágosításokkal készségesen szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. sz. PALLAS KÉSZVÍNYTÁRSASÁY NYOMDÁJA EUDAF-tSfES Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 Dr. STILLER MÓR jakik V.. Rudolf-rakpart 3.