A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 17. szám - Néhány szó a fizetési meghagyások iránti eljárásban lerovandó bélyegilletékekröl

136 A JOG Vegyesek. Bélyegzett zugirász ügyvédi irodában. A m.-szigeti ügyvédi kamara Sz. J. ügyvéd ellen fegyelmi eljárást és vizsgálatot rendelt el, indokul a következőt hozván tel: Bár igaz az, hogy az ügyvéd dijnokként irodájában bárkit alkalmazhat, de az is igaz, hogy ha egy bélyegzett zugirászt alkalmaz, az az ügyvédi tisztességnek és megbízhatóságnak előnyére nem eshetik. De mert panaszlott azon kijelentése, hogy az ügyvéd alkalmazottja cselekményeiért felelős, jelen esetben a panaszlottt, és alkalmazottja közötti viszonynál fogva érdemi érvénynyel nem bir és nem is alkalmazható, a mennyiben a peres felek nem panaszlottal, de S.-al érintkeznek, a tárgyalásokra is az utasításokat panaszlott S.-tői kapja; de mert nem panaszlott fizeti S.-ot, hanem megfordítva, mely tények a vizsgálat folyamán kihallgatandó tanuk vallomásaival beigazolást is fognak nyerni. A mennyiben pedig köztudomású dolog, hogy különösebben megyénkben burjánzik a zugirászat s ha ezt ügyvéd, jogosultsága leple alatt elősegíti s e mellett olyan viselkedést tanusit, a mi által az ügyvédi kar tekintélyét és becsületét nyivánvalólag sérti: a tiszteletre és bizalomra nem lehet méltó azon ügyvéd, ki bélyegzett zugirászszal bármily körülmények között és feltételek alatt egy irodában dolgozik. Hogy tehát a való tényállás felderittessék és megállapítható legyen, a vizsgálatot elrendelni kellett. A m. kir. Curia a m.-szigeti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozatát helybenhagyta. A kir. ügyész szereplése válóperben. Az uj házassági törvény életbelépte óta most volt az első eset, hogy a kir. ügyész egy házasság N^S^mj^öéséjf kérte polgári bíróság előtt. A kassai kir. ügyész^^^yító^ífernmiségi pert indított a kassai törvényszék előtt, meTybih-IiT I. Cs. I. a kassai polgári anyakönyvvezető előtt 1896 május 12-én kötött polgári házasságot kérte semmisnek nyilvánítani. Minda három bíróság a kereset értelmében semmisnek mondta a házasságot. A végtárgyalások kitűzése. Nemcsak Budapesten hanem a vidéken is panaszkodik az ügyvédi kar azon figyelmetlenség miatt, melylyel az ügyvédnek a végtárgyalási elnökök részéről találkoznia kell, midőn a tárgyalások határidejét majdnem minden ügyben ugyanazon órára tűzik ki. Lapunkban már emiitettük és kértük ennek orvoslását a budapesti ügyvédi kar nevében, most ugyanezt olvashatjuk a temesvári ügyvédi kamara jelentéséből is, melyben az ügyvédi kar az ottani Ítélőtábla elnökéhez intézett kérelmében sürgeti ezen panaszának orvoslását. Igazán nem képzelhető el, mi gyönyörűséget okoz a végtárgyalási elnök uraknak, ha a napi kitűzött összes ügyekben egyszerre idézik a felek képviselőit, kiknek, miután nem tudják, melyik ügy tárgyaltatik először, pontosan meg kell a jelzett időben jelennie, holott 2—3 óra mulv? ráérne és végezhetné kényelmesen többi dolgát. Nem a legszebb dolog a birói hatalmat éppen az ügyvédekkel szemben s ily csekélységekben éreztetni. Felebbviteli jogosultság fegyelmi ügyben. A budapesti ügyvédi kamara — — ügyvéd elleni fegyelmi ügyben határozott: A fegyelmi biróság a fegyelmi eljárást megszünteti. Indokok: Panaszos azt állította, hogy M. M.-nek. H. G. elleni árverési ügyében az árverés alá került üzleti portálét panaszlott ügyvéd vette meg 30 frton, és az alatt, mig a kiküldött végrehajtó az árverési jegyzőkönyvet felvette, végrehajtást szenvedett és ennek apósával alkudozásba bocsátkozott, a kirakatot azoknak 40 frtért eladta és a 10 frt hasznot a maga részére kötötte ki. Ennek ellenében panaszlott ügyvéd nyilatkozatáhan azt adta elő, hogy a portálét ügyfele M. M. vette meg, és hogy ő ügyfelének megbízásából és nevében adta el azt 40 frtért. Minthogy a vizsgálat során kihallgatott M. M. megerősítette panaszlott ügyvéd előadását cs azt is kijelentette, hogy az árkülönbözetet panaszlott ügyvéd az ő javára számolta el: fegyelmi vétség jelenségének hiányában a fegyelmi eljárást meg kellett szüntetni. (1897 dec. 30. 1,396. sz. a.) A m. kir. Curia végzett: Tekintettel arra, hogy az 1874: évi XXXIV. t.-c. 79., 100-, 101. §-ai a kamarai ügyész, a kir. ügyész és magánpanaszos személyében jelöli ki a vádközegeket, ezeken kivül tehát más valaki vádat sem emelhet; tekintve, hogy magános feljelentéséből, a ki nem egyszersmind magánfél, csak akkor lesz vád. ha valamely vádközeg azt magáévá teszi; tekintve, hogy — ügyvéd feljelentő nem-egyszersmind magánfél is, azt a felet pedig, a kinek utasítására állítólag a feljelentést tette, meg nem nevezte s attól az ügyvédi rendtartás 101- §. utolsó bekezdése szerint megkívántató meghatalmazást be nem mutatta: mindezeknél fogva nevezett ügyvédnek az elsőfokú fegyelmi biróság határozata ellen beadott felebbezése — az ahhoz való jogosultság hiányából — visszautasittatik. (1898 március 26. 82. sz. a.) Az indítvány előterjesztésének idöszámitása. A budapesti kir. büntető törvényszék 9103/98. sz. végzésében a következő kijelentés foglaltatik: Mivel a 69,416/97. sz. a. végzés, (melylyel a csalás vétsége miatt feljelentett H. Sándor elleni feljelentés félretétetni rendeltetett), utóbbinak 1897. évi október hó 25-én kézbesittetett, H. Sándor azonban feljentését H. Pál ellen hamis vád miatt csak 1898. évi január hó 25-én, vagyis a 92-ik napon adta be, az mint elkésetten beadott, nem jöhet figyelembe. (L. a Btk. 112. és 3. §-ait.) Miért is a feljelentést annál is inkább félretenni kellett, mert az esetleg a rágalmazásra vonatkozólag is elkésettnek tekintendő. (L. a Btk. £60. és 268. §§-ait.) Beolvad-e az enyhébb szempont alá eső a súlyosabb beszámitásu cselekménybe? Sch. Samu vádlott álkulcscsal nyitotta fel H. Kálmán zárt asztalfiókját és abból ket zálogbárcat tulajdonított el- ugyanezen alkalommal azonban a fogasról egy 3U kr. értékű és G. Dávid lakótársa tulajdonát képezett mellényt is ellopott. A budapesti törvényszék a vádlottat ezen cselekmenye, miatt 979 976/96. B. szám alatt hozott Ítéletével egy lopás bűntettében (336. §.), továbbá egy lopás vétségében (333, 334. §§.) mondta ki bűnösnek és ezért őt hat havi és két napi börtönre i telte. A kir. tábla 699/97. B. számú ítéletében a vádlottat egyedül a lopás bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért őt hat havi bortönre Ítélte. Indokok: Az elsőfokú birói Ítéletben felhozott s a tárgyalás adataival megegyező tényállás szerint vádlott a kérdéses két zálogbárcát és a mellényt ugyanazon a helyen s alkalommal és ugyanazon akarateihatározásból tulajdonította el. Minthogy pedicr az ily körülmények közt, bár különféle módon véghezvitt lopások nem állapítanak meg külön-külön önálló büntetendő cselekményeket, mert az enyhébb szompont alá eső a súlyosabb beszámítás alá eső cselekménybe beleolvadván, csupán egy lopás tényálladéka jön létre; ennélfogva a kir. ítélőtábla vádlottat csupán egy lopás bűntettében mondta ki bűnösnek és a rendelkező részben meghatározott börtönbüntetésre Ítélte stb. A Curia 1898. február 19-én 3943/98. B. sz. a. a következő Ítéletet hozta: Habár az enyhébb minősítés alá eső mellény-lopási cselekménynek az elkövetés módjánál fogva súlyosabb minősítés alá eső s büntettet képező másik lopási cselekménybe való beolvadása törvényesen meg nem állapítható, mégis a tárgyaknak ugyanazon helyről s alkalommal történt eltulajdonítására tekintettel a kir. ítélőtábla ítélete . . . helybenhagyatik. Igazságügyi kinevezések és áthelyezések. A király dr. V a s s Lajos gödöllői járásbirósági albirót a kaposvári ügyészséghez alügyészszé, S t r o b 1 Vilmos pestvidéki törvényszéki jegyzőt a gödöllői, Ara n y o s s y Béla eperjesi törvényszéki aljegyzőt a rozsnyói, B á 1 i n t Lajos kassai törvényszéki aljegyzőt és Valkov s zk y Győző, a kassai Ítélőtáblához berendelt birósági aljegyzőt a gálszécsi, Matusz József, miskolci törvényszéki aljegyzőt a mezőkövesdi, Zana János nagyváradi törvényszéki aljegyzőt a bogsáni és dr. Hritz Lajos kassai törvényszéki aljegyzőt a nagyrőcei járásbirósághoz albirákká kinevezte, továbbá Bodó György erzsébetvárosi és Zöld Gábor nagykárolyi kir. járásbirósági albiráknak saját kérelmükre leendő kölcsönös áthelyezését megengedte. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Brassó B. L. D. Borosnyai — Magy. Francz. 162/98. v. sz. ü. a Cur. 98. ápr. 20. rmv. — Gáspár J. — Gáspár } -né 986/98. sz. ü. a Cur. ápr. 20. hh. Beregszász J. K. Manszkopflh — Kivi H. 4Í01/97. sz. ü. a Cur. ápr. 13. hh. Hódságh dr. L. F. A. C.-nál 92/98. és 172c 98. sz. ú. n. e. Kolozsvár dr. J. Gy. Özv. Csobán P. 51(50/97. sz. ü. a Cur. 98. ápr. 14 hh. Miskolc Sz G. Kazay és ts. - Balázsi és ts 518 '•)!. sz. ü. a Cur. ápr. 14 f. o. Mezőtúr Sz. P. Kohn S. és ts. b ü. érk. 3600/98. sz. a. n. e. eld. Zsigmondovits — Juhász G. — Özv M. Juüász. J. érk. 1428/98. sz. a. n. eld. Horváth — Nagy A. — Nagy J. a T. érk. 2542/98. sz. a. n. e. Mezőtur Sz. P. Csatári — Tonzo 5719/97. sz. ü. a Cur. ápr. 6. hh. Pécs D. B. A. Özvv. Lukács G.-né 5803,97. sz. a Cur. 98. ápr. 19. rmv. Szécsény P. S. Dr. Domán Zs — Széchenvi tkp. érk. 2411/98. sz. a. n. e. eld. Végh — Dentseh G — özv. Pongrácz nem érk. — Platty E. — Szigethy J. éik. 4257/97. sz. a. n. e. eld. Illés J. — Karnis M. — Karnis L. érk. 5217/97. sz. a. eld Avárfy 98. feb. 18. hh. — Turnay J. — Rosenfeld S. érk. 721/98. sz. a. n. e. eld. Piukovits — Bulcsú P. — Tersztyánszky érk. 5803/97. sz. a. eld. Gottl ápr. 29. rhh. rmv. — Adorján M. — Vérag B. nem érk. — Ispán E. — Ispán Gy. nem érk. — Boros j. — Ferenc M. nem érk. — Nagy A. — Jótok J. nem érk. a táblán. Stimel P. — Mátyik M. érk. 1562/98. sz. a. n. e. eld. Hanák K. — Tőzsér M. — Kovács P. érk. 8831/97. sz. a. febr. 22. hh. - Bulcsú — Tersztyánszky 5803/97. sz. a. a Cur. 98. ápr. 19. rmv. Szepesváralja H. A 4829/97. sz. ü n. e. Vágh-Selye dr. S. F. Paul - Back 6164/67. sz. ü. a Cur. ápr. 19. hh. Ügyvédjelölt kerestetik Márton János székely-udvarhelyi ügyvéd irodájába. Ajánlatok rövid idő alatt kezéhez küldendők. Már alkalmazásban volt, gyakorlattal biró egyének előnyben részesülnek. i—3 Dr. Xaprinay Endre kismartoni királyi közjegyző helyettest keres Pályázónak a német nyelvet szóban és Írásban teljesen ismernie kell. A díjazás szabad egyezkedés tárgyát képezi, i-a. • « • . »»ni40*JA BUDAfrao Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 Dr STILLER MÓR lakik V.. Rudolf-rakpart 3.