A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 14. szám - Közkereseti társaság tagja részvénytársaság lehet-e? - Az ügyvédek és közjegyzöhelyettesek

A JOG 111 Márc. 28-án. A budapesti ügyvédi kamara ma, nem csökkent érdeklődés mellett folytatta tegnap megkezdett közgyűlését. Mikor G y ó'r y Elek elnök délután öt órakor megnyitotta a folytatólagos közgyűlést, legalább háromszáz ügyvéd volt együtt s legnagyobb részt ki is tartott a tanácskozás végéig, nohe ez a késő esti órákba nyúlt bele. A kamara számadásainak megvizsgálásán s a költségvetés megállapításán kezdették, elővették a napirend második pontját, a mely igy szól: 2. Az évi számadások felülvizsgálása és rendelkezés a pénztári maradvány felett. Dr. Vé t s e y István felolvassa a számvizsgálók jelentését, a melynek alapján kéri a felmentést.Ezután bemutatta a jövő évre előirányzott költségvetést. A mult évben 36,502 forint volt a bevétel és 31,660 forint a kiadást; most előirányozták 34,356 forint szükségletet, a mire múlhatatlanul lesz fedezet. Bóta Szilárd a nyugdijalap számára előirányzott 1,000 frtot kevesli, miért is indítványozza, hogy ebben az évben tízezer forintot juttasanak az alapnak, esetleg ugy, hogy a kamara minden tagjára vessenek ki tiz-tiz lorintot. Győry Elek elnök megjegyzi felvilágosításul, hogy a tagok áldozatkészségére később szükség lesz, azért nem talál a válaszmány többet kivethetőnek. Dr. Víg Viktor, dr. Stern Samu, Enyiczkey Gábor és dr. Gráber Gyula felszólalásai után az indítványt mellőzték. Következett a kamarai tagdijakra vonatkozó pont tárgyalása, a melyhez egymásután jelentkeztek a felszólalók. A kérdésben dr. Enyickey Gábor tett indítványt, kérve, hogy a kamarai illetéket a tagok ügyvédi keresetadója arányában százalék szerint rójják ki a tagokra; a legkisebb kivetés évi 10 forint legyen. A választmány részéről, mint előadó', dr. Schreyer Jakab szólt az indítvány ellen, kérve a régi állapot fentartását. Sok minden okot hoz tel arra, hogy az indítványt nem lehet keresztülvinni és hozzáteszi, hogy amikor valamelyik szegénysorsu ügyvéd nem tud fizetni, nem sürgetik, sőt el is engedik neki az egész illetéket. Dr. Enyickey kijelenti, hogy az előadó felszólalása egyáltalán nem győzte meg őt indítványa helytelenségéről' (Helyeslés, i Ugy látszik, a választmány maga is tudja, hogy a mai állapot nem igazságos, csak azzal nincs tisztában, miként lehetne rajta segíteni. Szerinte leghelyesebb a kereset szerint való arányos fizetés, ugy a mint azt indítványozta. A költségvetés harmadfél órán tartott tárgyalásával nagyon előrehaladván az idő, a telt közgyűlési teremben a legnagyobb zaj, figyelmetlenség kap lábra. — Elég, fejezze be — kiáltják Enyi ekeinek, aki untatóan hosszura nyújtja felszólalását. Győry elnök nagynehezen erélyes figyelmeztetéssel csendet teremt, mire az indítványozó befejezi beszédét. A kérdéshez dr. Vig Viktor szólt hozzá ezután. Kijelenti, hogy Enyickey indítványát elfogadja s ezt megokolja. — Csak röviden! — hangzanak a közbeszólások. — Bocsánat, évenkint egyszer van jogom szólani, tessék hát meghallgatni. (Helyeslés és éljenzés.) Igaz — folytatja ezután csöndben, hogy igazságtalan a III. osztályú kereseti adó kivetése, de ép oly igazságtalan az a szegény ügyvédekkel szemben is a kik pedig jobban érzik, mint a gazdagok. (Helyeslés.) A 40,000 forintos jövedelmű ügyvédek a szegényekkel az egyenlőséget másutt keressék s ne — a teherviselésben. (Taps és éljenzés.) Keressék az egyenlőséget a vagyoni kirendeltségeknél. (Helyeslés) Dr. Wellisch Lajos arról szól, a mi minden beszéd mellett lappang, a Wertheim-kasszáról. (Zaj.) Hordják azok a terheket a kik birják. Ne rakjanak egyforma terhet az elefántra, meg a nyúlra. | Derültség.) Meggyőződése, hogy az előadó tisztével megbízott Dr. Schreier sokkal buzgóbban végezte volna feladatát, ha egy részvénytársaság finanszírozását bizták volna reá. (Taps és tetszés.) Miután még dr. Bóta Szilárd a választmány mellett foglalt állást, a vita véget ért. Az élénk diskusszió után névszerinti szavazást kértek s Györy Elek elnök kijelentette, hogy először felteszi az Enyiczkey-féle indítványt. Ha ezt leszavaznák, szavazás alá bocsátja a másik indítványt, melyet dr. Stern Samu nyújtott be s odavág, hogy a mostani 25 forintos évi illetéket 20 forintra szállítsák le. Öt perc szünet után a névszerint való szavazásra szóló indítványt visszavonták. Felállással döntöttek s E n y i c z k e y indítványát leszavazták, ez a sors érte dr. S t e r n Samu indítványát is. Következett ezután dr. K e n e d i Gézának indítványa a provízió tárgyában. Az indítvány szószerint igy hangzik: «A kamara közgyűlése — a fegyelmi hatáskör tiszteletben tartása mellett - kijelenti, hogy az üzleti vagy adásvevési províziók* utján szerzett haszon az ügyvédi hivatással össze nem fér. Másrészről az ügyvédi hivatás-körben mutatkozó bajok által indítva, utasítja a válaszmányt, hogy az ügyvédi rendtartás reformjának tárgyalása és sürgetése végett kebelében a választmány tagjaiból és a kar tagjaiból vegyes bizottságot alakítson.> Dr. Ken edi indítványát kiadták a választmánynak s ennek nevében ma dr. Po 11 ák Illés ügyész terjesztette elő a javaslatot. Rövid és szép beszédben mutat rá arra, hogy az ilyen proviziós pénzeket illetőleg arról van itt szó, hogy az olet, vagy nem olet ? Kifejti azonban, hogy ilyen elvi kérdésben a közgyűlés nem határozhat. Ép ezért a választmány javaslata ez: «Mondja ki a közgyűlés, hogy dr. Kenedi Géza kamarai tag indítványa felett, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak a fegyelmi bíráskodás törvény által biztosított hatáskörét és független ítélkezési jogát érintik, napirendre tér. Az indítvány másik része tekintetében a közgyűlés tudomásul veszi az évi jelentésnek az uj ügyvédrendtartásra vonatkozó részét.> Dr. Molnár Gyula nem látja be, miért ne tehetne a kamara elvi kijelentést, olyant, a mely aztán az egész ország ügyvédségét irányítaná. Igenis, azt ki lehet mondani, hogy: a provízió nem fér össze a tisztességgel. Dr. Vázsonyi Vilmos nézete is az, hogy az ügyvédnek nem szabad ilyen mellékjövedelmeket zs ebrevágni. Szerette volna ha még annyit is kimondott volna a kamara, hogy nem tartja megengedhetőnek, hogy városi képviselő vagy országgyűlési képviselő-ügyvédek olyan honoráriumokat szedjenek, amelyeket nem mint ügyvédek érdemeltek ki. A kar nem vállal ugyan szolidaritást az ily egyes proviziós ügyvédekkel, de meri az eset alkalmával, a melyből folyólag dr. Kenedi indítványát megtette, a parlamentben az egész ügyvédséget megtámadták, helyes volt a kérdés felvetése. Azokra a képviselőházi támadásokra különben csak azt felelheti, hogy még több a diploma néküli proviziós. . . (Tetszés.) A mint emiitette, még többet szeretett volna kimondani, de — mint részletfizetést az erkölcsiség számlájára — elfogadja a Kenedi-féle indítványt is. Dr. Báttaszéki Lajos feleslegesnek tartja az indítványt, mert az ügyvédi rendtartás úgyis kimondja, hogy tilos minden üzlet. Nincs tehát értelme bármiféle ujabb tilalom enunciálásának. (Helyeslés.) Dr. Pollák Illés kamarai ügyész újból ajánlja a maga javaslatát. A tisztesség kérdésében nem lehet enunciákkal végezni. A szőnyegen forgó kérdésről csak annyit akar még mondani. Tudjuk mi a provízió, ép ezért nem akarjuk tudni, hogy mi a provízió ! (Zajos tetszés és derültség.) Kijelenti még dr. Po 1 1 ák Illés, hogy a mi a kar tisztességét illeti, vannak fegyelmi törvények, azok kell, hogy megvédjék és meg is védik. (Hosszas taps és éljenzés.) A közgyűlés mellőzve dr. Kenedi indítványát, egyhangúlag a választmány javaslatát fogadta el. Következett dr. Admeto Géza indítványa az ügyvédség tekintélye dolgában. A választmány javaslatát a kérdésben dr. Nagy Dezső kamarai titkár képviselte. Esti féltiz óra volt, mikor a közgyűlés elért e kérdéshez. Erre való tekintettel dr. Admeto Géza kijelentette, hogy valami félórás megbeszéléssel nem akarja kompromittálni ezt a kérdést, miért is a tárgyalás elhalasztását kéri. Végre ezzel a ponttal is végeztek ugy, hogy a választmány javaslatához képest, a kérdés felett napirendre tértek. Ezzel Győry Elek elnök lelkes éltetésével a közgyűlés véget ért. Sérelem. A polgári és büntető eljárás köréből. I. A S. E. T. 18. §-a szerint a felek idézését a bíróság akként eszközli, hogy: «mindkét félnek meghagyja, hogy a kijelölt helyen, határnapon és órában stb. jelenjenek meg. Az idéző végzésben tehát a helyet, a hová a félnek meg kell jelennie meg kell jelölnie. Önként értetik, hogy akként kell megjelölni, hogy a jogkereső felek, tehát a legegyszerűbb emberek is, külön kérdezgetés nélkül rátaláljanak. Meg kell tehát jelölni a biró nevét, a ki előtt, és a szobát szám szerint, a melyben a félnek meg kell jelennie. E célra ott is van a hivatalos nyomtatványokon az idéző végzésben a megfelelő szabadon hagyott hely és igen sok bíróságnál ki is töltik a nyomtatvány e részét. A brassói kir. járásbíróságnál 4 biró tárgyalja a polgári ügyeket és a felek, sőt gyakran mi ügyvédek sem tudjuk, hogy melyik biró előtt lesz az ügy tárgyalása, mert a végzést is — kivált a szabadságidők alatt — néha más biró irja alá, mint a ki a tárgyalást vezeti. A felek pedig ha el is tudják az aláírást olvasni, a mi sokszor nehéz föladat, nem tudják, hogy az aláiró birónál kell jelentkezniök. Nem sok fáradságba kerül és sok elmakacsolásnak, és igazolási kérésnek venné elejét, ha a bíróságok az idéző végzésnek erre a célra szánt részét is kitöltenék. II. A h . . .i kir. járásbíróságnak 1,419. 1897. bftö. Ítélete ellen vádlott megbízása alapján felebbezéssel éltem. A kir. törvényszék az ítéletet föloldotta és kiegészítő tárgyalást rendelt el. A kir. járásbiróság nem közölte velem a kir. törvényszék föloldó végzését, sem az ennek folytán kitűzött ujabb tárgyalás határnapjáról nem értesített, hanem csupán a felet idézte meg és ujabb tárgyalás alapján ujabb ítéletet hozott. A fél megbízása folytán újból felebbezést adtam be és 1 ebben az első bírói ítélet megsemmisítését is kértem azon alapon,