A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 13. szám - A svájci büntetötörvénykönyv

52 A JOG szerint minősülő lopás bűntettének jelenségei mutatkoznak: ezen oknál fogva az alsóbiróságok végzéseinek megváltoztatásával a bünvádi eljárás folyamatba tételét kellett elrendelni. (J898. évi január hó 19-én, 1897. évi 9899. sz. a. ) Az 1894. évi XII. t. -c. 84. §-a szerint, a mezőőr csak akkor zálogolhatja meg azt, kit az örizetére bizott területen a tárgyak rongálásán rajta ért, ha az előtte ismeretlen, vagy annak állandó lakhelye nincsen; miután a községi mezőőr ismerte vádlottat, mint községi kondást s azt is tudta, hogy annak állandó lakhelye van és igy akkor, midőn a mezőőr vádlottat a tilosban legeltetés miatt megzálogolta s attól éppen kalapját, melyet alig nélkülözhetett, vette el, nem járt el törvényszerűen és igy mikor vádlott kalapját a mezőőrtől visszavette, ekkor nem a törvény végrehajtásában eljáró hatósági közeg ellen, hanem a hatáskörét tulhagó s erőszakoskodó egyén ellen hasznait viszont eröszakot és igy nem forog fenn a btkv. 165. §-a. (M. kir. C. 1898. febr. 22. 6, 356/97. B. ) Ki magát vasúti alkalmazottnak szinli és a vasúton utazókat zsarolja, csak egyszerű zsarolás miatt büntethető. (M. kir. C. 1897. nov. 18. 11, 664. ) Vádlottnő az által, hogy saját beismerése szerint a férje által hamis kibocsátói és forgatói aláírásokkal ellátott váltót tudatosan a váltón előforduló forgatói és kibocsátói aláírások hamis voltára, a takarékpénztárnál leszámitoltatni akarta, tekintettel arra, hogy a váltót váltókötelezettség bizonyítása végett használta, oly tevékenységet fejtett ki, mely a befejezett magánokirathamisitás tényálladékát teljesen kimeríti es ezért mint tettestárs bűnös. (M. kir. C. 1898 febr. 22. 9, 219/97. B. ) A btkv. 301. §-ában meghatározott cselekményeknél a törvény a minősítést a bekövetkezett eredménytől tevén függővé, tekintet nélkül arra, hogy a szándék erre az eredményre irányult e vagy nem: a súlyos testi sértés bűntettének kísérlete csak oly esetekben állapitható meg, a melyekben az esetleges betegség tartama, a cselekmény konkrét körülményeinél fogva, teljes biztonsággal megállapítható. (M. k. C. 1897. dec. 23. 1963. ) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Nem szolgálhat az ügyvédek lajstromába való felvétel akadályául az a körülmény, hogy a folyamodó ügyvéd egy más ügyvédi kamara fegyelmi bírósaga és a felebbezési bíróság által az 1874. XXXIV. t. -c. 48. £-ába ütköző fegyelmi vétség miatt egy ízben az ügyvédség gyakorlatatői három hónapra felfüggesztetett és több ízben pénzbirságra ítéltetett, mert az ügyvédségtől való felfüggesztés ideje már letelt es a mint ez az ideiglenes felfüggesztés, valamint a pénzbirságra elítélés nem szolgálhat okul arra, hogy a folyamodó azon ügyvédi kamara lajstromából, a melybe felvéve volt kitöröltessék, ugy nem szolgálhat a mas kamara lajstromába való felvétel megtagadásara sem. Az a körülmény, hogy folyamodó ellen az előző ügyvédi kamara fegyelmi bírósagánál még jelenleg is egy fegyelmi eljárás van folyamatban, szintén nem képezhet akadályt a felvételre, mert a törvény a fegyelmi eljárás folyamatban letét ily akadályul meg nem állapítja. A budapesti ügy védi kamara választmánya (1898. január 28. 147. sz. a. ) dr. E. Kálmánnak az ügyvédek lastromába felvétele iránti ügyben következőleg végzett: A kamara dr. E. Kálmánnak 3, 160/97. sz. a. beadott felvételi kérvényét érdemleges elintézés alá vévén, azt clutasitasitja s a beiratási és tagdij fejében befizetett összegeket a végzés jogerőre emelkedése után folyamodónak visszaadni, a győri ügyvédi kamara állal áttett iratokat pedig oda visszaküldeni rendeli. Indokok: Az 1874. évi XXXIV. t. -c 3. §-a csak azon eseteket határozza meg, melyekben a felvétel okvetlenül megtagadandó, és hogy azon esetek meghatározása, melyekben a felvétel egyéb okoknál fogva megtagadható, a kamara autonóm jogköréből folyó szabad mérlegelésnek van fentartva. A győri ügyvédi kamara által ide áttett fegyelmi ügyek irataiból kitűnik, hogy folyamodó ugy Győrött mint Nezsideren folytatott ügyvédi gyakorlata alatt az ügyvédi kötelezettségeket többször és súlyosan megsértette és különösen a behajtott pénz jogtalan visszatartása valamint jutalomdijának nem igazolható módon érvényesítése által ügyfeleit sokszor és érzékenyen megkárosította. Habár ezen cselekményeiért a fegyelmi büntetések ellene jogérvényesen kiszabattak s ez idő szerint csak egy, az elbiráltakhoz hasonló fegyelmi ügy van ellene folyamatban; folyamodó pedig már 1895. évi július hó 26-án saját kérelmére a győri ügyvédi kamara lajstromából kitörülve lett, minthogy azonban ezekből a kamara azon meggyőződést merítette, hogy folyamodó azon bizalmi igényeknek, melyek az ügyvédi hivatás alapját képezik és melyeket ugy a kamara, mint a jogkereső közönség az ügyvéddel szemben támaszthat, meg nem felel: mindezeknél fogva folyamodó felvételi kérelmét teljesíthetőnek nem találta. A magyar királyi Curia (1898. évi március hó 2-án 1, 076 sz. a. ) A budapesti ügyvédi kamara végzése megváltoztattatik, dr E Kálmán az ügyvédek lajstromába felvétetni elrendeltetik és az ügyvédi kamara a felvétel foganatosítására utasittatik Indokok- dr E. Kálmán kimutatta azokat a kellékeket a melyeket az 1874. évi XXXIV. t. -c, 2. §-a az ügyvédek lajstromába való felvételre megkíván; azok a körülmenyek pedig, a melyek miatt a felvétel az idézett törvény 3. §-a szerint megtagadandó, fenn nem forognak., Nem szolgálhat a felvétel akadályául az a körülmény, hogy dr. E. Kálmán a győri ügyvédi kamara fegyelmi biórsága és a felebbezési bíróság által az idézett törvény 48. §-ába ütköző fegyelmi vétség miatt egy ízben az ügyvédség gyakorlatától három hónapra felfüggesztetett és több ízben pénzbírságra ítéltetett, mert az ügyvédségtől való felfüggesztés ideje már letelt és a mint ez az ideiglenes felfüggesztés, valamint a pénzbirságra elítélés nem szolgálhat okul arra, hogy dr. E. Kálmán a győri ügyvédi kamara lajstromából, a melybe felvéve volt, kitörültessék, ugy nem szolgálhat a más kamara lajstromába való felvétel megtagadására sem. Végre pedig az a körülmény, hogy dr. E. Kálmán ellen a győri ügyvédi kamara fegyelmi bíróságánál még jelenleg is egy fegyelmi eljárás van folyamatban, szintén nem képezhet akadályt a felvételre, mert a törvény a fegyelmi eljárás folyamatban létét ily akadályul meg nem állapítja. Ez okokból az ügyvédi kamara választmányának felebberett végzése megváltoztatandó volt. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Körjegyzői fizetés fejében elvezett, de a község telekkönyvi tulajdonát képező földek utáni adó a körjegyzőtől nem követelhető, még akkor sem, ha annak fizetését a jegyző magánjogi szerződéssel magara vállalta. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1897. évi 4. 514. p. sz. a. kelt határozata. ) Az utrendöri kihágás tényálladékának megállapítása érdekében, az eljárt műszaki szakértő részletes es kimerítő nyilatkozatot köteles jegyzőkönyvre adni. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1898. évi 1 58. szám alatt valamennyi m. kir. államépitészeti hivatalhoz intézett általános rendelete. ) Vasúti alkalmazottak közigazgatási közegeknek tekintendők és hivatalos eljárásuk közben velük szemben elkövetett sertés az 1879. évi XL. t. -cikk 46. §-a alapján bírálandó el. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 751. számú határozata. ) Ki volt kéjnöt bordélyházba szerződtet, kéjnővé csábítás miatt nem büntetheő. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 3, 761. számú határozata. ) Ha valamely anyakönyvi bejegyzésbe ugyanazon adatot többször kell bevezetni, megengedhető, hogy az anyakönyvvezető ezen adatot csak egyszer jegyezze be teljesen és a többi helyen csak hivatkozzék arra. Halva született gyermeket a halotti anyakönyvbe a lap szélén kell bejegyezni. A foglalkozás megjelölésére az anyakönyvi bejegyzésekben nem kell mindig a statisztikai lapokra nézve előirt kifejezéseket alkalmazni. (Am kir. belügyminister 1897. évi december hó 15-én 78, 852. szám alatt kelt határozata. ) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA