A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 13. szám - A svájci büntetötörvénykönyv

A JOG 103 a nyomozásnak első megindításakor felvilágosítást fogad el az ügy jogi jelentőségéről és üldözhetöségéró'l. Nagyméltóságod érthetőnek fogja találni, hogy az ügyvédi kamara nem nézheti szótlanul azokat a mindinkább rendszert oltó' hatalmaskodásokat, melyek hónapok óta a közvéleményt foglalkoztatják. Kötelességet mulasztanánk, ha ott, a hol az egyéni szabadság örök jogai látszanak pusztulásnak indulni, az egyéni és közszabadság hivatott védelmezői szavukat föl nem emelnék. Ugy écewük, hogy nemcsak jogunk ez, de erős kötelességünk is, melyei törvény parancsolt reánk. Ausztria és külföld. A svájci büntetötörvénykönyv. A svájci szövetségtanács megbízta Stooss Károlyt, a ki nemrég a bécsi egyetemnél a büntetőjog tanárává kineveztetett, az egységes svájci büntetőtörvényjavaslat tervezetének elkészítésével. A Stooss által ennek következtében elkészített cVorentwurf mit Motiven* néhány év óta közkézen forog. Ezen előadói tervezetnek különös részéből az alábbiakban azon rendelkezéseket ismertetem, a melyek sajátszerűségüknél fogva különösen érdekeseknek látszanak. Az általános részt korábban Fayer László ismertette már a «Jogtud. Közlönyében. Végül megjegyzem még, hogy időközben a szakértő bizottság is befejezte ezen tervezet tárgyalását és ennek munkája a következő cim alatt jelent meg Bernben: «Yorent\vurf zu einem Schweizerischen Strafgesetzbuch nach den Reschlüssen der Expertenkommission*. A különös résznek rendelkezései közül a következőket említem fel: A ki mást szándékosan az öngyilkosság elkövetésére reábír vagy ehhez segédkezik, 3 hótól 5 évig terjedhető fogházzal büntettetik, lói. cikk.) , A párviadal 1 hónaptól 5 évig terjedhető fogházzal eset'eg ezen kivül még 5,000 frankig terjedhető pénzbüntetéssel is büntettetik. (58. c.) A ki verekedésnél részt vesz, az fogházzal büntettetik. 167. cikk' A KÍ egy alárendelt, kiskorú vagy ugyanily viszonyban levő nőszemélynek testi vagy szellemi erejét haszonlesésből, önzésből vagy gonoszságból annyira túlfeszíti, hogy annak egészsége ez által károsittatik. vagy komolyan veszélyeztetik, az fogházzal vagy pénzbüntetéssel 10,000 frankig büntettetik. Ha ezen személyek egészsége megrongáltatik és a vádlott azt előre láthatta, ez esetben a büntetés fegyház 5 évig. Ha a túlfeszítést bűnös közöny idézte elő ezt 5,000 frankig pénzbüntetéssel sújtják. 168. c.) A közös háztartásban élő házastárs és a tettesnek saját gyermeke kárára elkövetett lopás vagy sikkasztás nem büntettetik. (71. és 74. c.) A ki másnak hitelét gonosz szándékkal és jobb tudomása ellenére károsítja vagy veszélyezteti, azt fogházzal vagy pénzbüntetéssel büntetik. (100—10,000 frank.) Mindkét büntetés együttesen alkalmazható. il34.c.) Ugyanígy a félnek indítványára büntetik azt is, a ki haszonlesésből becstelen eszközökkel arra törekszik, hogy valamely üzletnek vevőit ettől elidegenítse. (80.) Az uzsorát 30,000 frankig terjedhető pénzbüntetéssel vagy fegyházzal büntetik. Ha az uzsorás utolsó hasonnemü büntetése óta három év még nem telt le, ez esetben a büntetés 10 évig terjedhető fegyház lehet. (84.) A ki másnak tudatlanságát, jellemgyengeségét, könnyelműségét, tapasztalatlanságát vagy ennek függő voltát rendszeresen tőzsdejáték által kizsákmányolja, azt 30,000 frankig vagy 5 évig fegyházzal, illetőleg legalább 6 havi fogházzal büntetik. A kizsákmányoló nem igényelheti a játék nyereségét és az átvett nyereséget visszaadni tartozik. (85.; A ki valamely gyári titkot elárul és a ki ezt szándékosan felhasználja, azt 10,000 frankig vagy fogházzal, vagy mindkét büntetéssel büntetik. (95.) A ki valamely gyászmenetet zavar, azt 1,000 frankig vagy fogházzal büntetik. (102.) A ki kiskorú gyermekével fajtalankodik, vagy ezt fajtalankodásra csábítja, 6 évig fegyházzal vagy (legalább 3 havi) fogházzal büntettetik. — Ha a tettes a gyermekkel közösül, ez esetben a büntetés fegyház. (113.) A ki valamely nőnek nyomorát vagy annak függő vollát felhasználja arra, hogy ezt fajtalanságra csábítja, azt fogházzal büntetik. (115.) A kerítést 5 évig fegyh ázzál vagy 5,000 frankig pénzbüntetéssel büntetik. (116.) A javaslat a bordeliek tartásának eltiltására törekszik, és véget vet annak, hogy azok türessenek. A pénzbüntetések, a melyekkel a kerítést büntetik, erkölcsi tekintetben veszélyeztetett leányok nevelésére és erkölcsileg romlott leányoknak mentésére lennének fordítandók. (Indokok 189. lap.) Büntetendő cselekményeket követnek el továbbá: Ha valaki nyilvánosan (t. i. újságokban; fajtalanságra való alkalomra figyelmessé tesz, valamint az is, a ki ily közleményeket közzé tesz, vagy terjeszt. (122. c.) Azon férfi, a ki az őt kitartó nőszemélynek iparszerü fajtalankodását haszonlesésből előmozdítja (az u. n. «Louis»ok, 116. c). Azon nagykorú, a ki kiskorúval természetellenes módon fajtalankodik (124.) A ki fajtalankodás! célból valamely hullát meggyaláz. (125.) A szóbeli vagy tettleges m e ggy al á zá s, t. i. a becsületsértés a fél indítványára 5,000 frankig terjedhető pénzbüntetéssel vagy 1 hónapig fogházzal büntetendő. (133.) A ki valakiről becstelen magaviseletet, vagy súlyos erkölcsi hibákat Híresztel, vagy ily híresztelést terjeszt és ez által annak jó hirét károsítja, a fél indítványára 10,000 frankig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy 3 hóig terjedhető fogházzal büntetendő. (132.) A ki mintákat, készülékeket vagy szerszámokat készit vagy rendel, melyek pénz, bankjegyek vagy állami érték- vagy árujegyeknek hamisítására vannak rendelve (150.) A ki emberek életét vagy idegen tulajdont robbantó anyagok által szándékosan veszélyeztet. (158.). A ki robbantó anyagokat, a melyekről tudja vagy gyanítani kell, hogy azok bűnös célokra lesznek felhasználandók, készit vagy ezek készítésére útmutatást ad (156.). A ki valamely államnak, a melylyel Svájc barátságos viszonyban él, címerét, zászlóját vagy egy hasonló nemzeti jelvényt meggyaláz, megvetésnek tesz ki (176.). A ki választásoknál megengedi, hogy szavazatáért előnyben részesüljön vagy a ki magának ilyent Ígértet (179.). Foglyok, kik egyesülve őreiket megtámadják, vagy ezeknek tettleg ellenszegülnek, vagy erőszak alkalmazásával megszöknek (182.). A ki valamely perben, mint fél, tudva hamisan vall (195); a ki, mint tanú, a bíróság előtt tudva hamisan vall (196.). Sokkal súlyosabb a büntetés mindkét esetben, a midőn vallomásának valódiságát ünnepélyesen megerősíti. Kihágások elzárással (3 naptól 3 hónapig) és pénzbüntetéssel 1 franktól feljebb bűntettnek; az elzárt magánzárkában tartandó és megfelelő foglalkozással ellátandó (214. és 215.): A ki életveszélyben forgó embert saját életének veszélyeztetése nélkül menthet és ezt ok nélkül elmulasztja; a kit a rendőrség segítségre szólit fel és a ki ezen felszólításnak nem tesz eleget; a ki másokat ily segély nyújtásától viszatart, vagy őket abban akadályozza (242.). Midőn valamely bűntettnek elkövetése szeszes italoknak túlságos élvezetére vezetendő vissza, ez esetben a biró a bűnöst 1 évtől 5 évig eltilthatja a korcsmák látogatásától (27.); ezen tilalomnak megszegése kihágást képez. (246). A ki munkakerülésből vagy könnyelműségből nem teljesiti azon kötelességét, hogy családjáról gondoskodjék, eredménytelen figyelmeztetés után elzárással büntettetik, vagy 1-től 3 évig dologházban vagy szükség esetére az iszákosok részére rendelt gyógyintézetben leendő elhelyezésére ítéltetik. (248.) A ki dacára annak, hogy munkaképes, munkakerülésből anyagi eszközök nélkül helyről-helyre vándorol, vagy a ki állandóan erdőkben, sétatéreken, nyilvános helyeken vagy utcákon csavarog vagy koldul vagy koldulás céljából gyermekeket küld ki, elzárással büntettetik, vagy azt a biró az imént említett intézetek valamelyikébe küldheti. (249.) Iszákosok, a kik állapotuk folytán közbotrányt okoznak, 100 frankig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők; ezen kivül fenmarad még a korcsmalátogatási tilalom és az iszákosok lészére rendelt gyógyintézetben leendő elhelyezés. (2i6.) A ki valakit ennek sürgős és komoly kérelme folytán tiszteletre méltó okokból megöl, 1 hótól 5 évig terjedhető fogházzal büntettetik (54. cikk). Az indokolás ezen okok közül példaképen azon esetet emliti fel, a midőn az orvos egy haldokló betegnek egy erős adag morfiumot ad, hogy azt fájdalmaitól megváltsa, vagy midőn valamely meggyalázott leánynak atyja azt annak kérelmére agyonszúrja (146. lap.). Dr. Gruber Lajos, budapesti kir. alügyész. Irodalom. A magyar alkotmány biztosítékai címmel közjogi tanulmány jelent meg e napokban dr. Meliórisz Béla eperjesi jogakadémiai magántanártól Eggen berger bpesti könyvkereskedő cég kiadásában. Művének első részében az alkotmánybiztositékok általános elméletét adja, fősúlyt helyezve azoknak morális momentumára; a második rész a magyar alkotmány történeti biztosítékait (vérszerződés; aranybulla; bécsi, nikolsburgi és linci béke, protestáns egyházak autonómiája; királyválasztás és avval járó pactumok; királyi tanács; nádori jogkör; gravaminalis politika és vis inertiae; pragmatika sanctio) ösmerteti röviden, mig a harmadik rész a mai magyar alkotmánynak következő tizenöt intézményét mutatja be, mint u. n. alkotmánybiztositékokat: a) koronázás — hitlevél — koronázási eskü;b) országgyűlés tartásának kötelezettsége; c) az országgyűlés azon joga, hogy a hatalmi eszközöket a végrehajtó halalomtól megtagadhatja; d) a parlamentnek önkormányzati joga; e) szólásszabadság — főkép az országgyűlési tagoké; f) a kormány felelőssége; g) a nép részvétele az önkormányzatban; h) a nagyobb önkormányzati testek azon joga, hogy az országos kérdéseket tanácskozás tárgyává tehetik és a törvényhatóságok joga — kötelessége — hogy az országgyü-