A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 7. szám - A lejárat előtti fizetésről

A JOo 53 •4 haláleset; 10. s. t. sértés, (ind. nélkül); 7) 93: febr. 14.(U. 0.) petroleumhordónak gondatlanság folytán kigyuladása, eredmény t ember halál 1 s. t. sértés és egy épületnek elégése\inú. nélkül) 8) 93: máj. 2. (U. o.) egy embernek halálát, s két embernek súlyos sérülését okozott elgázolás; — anyagi halmazatot megállapító alsóbírósági ítéleteknek megváltoztatásával azon az alapon, hogy aBtkv 96. §-acsak akkor alkalmazható, ha a vádlott több büntetendő cselekményt vagy ugyanazon bünt. cselekményt több ízben követte el;9) 1893. évi máj. 4. (U. o.) épület lebontásnál tanúsított gondatlanság; eredmény: 2 embernek halála; 5-nek súlyos sérülése. Ez az ítélet ellentétben az [. 4. alattival, de az utóbbiban elfoglalt álláspontnak hallgatag figyelmen kivül hagyásával azt jelenti ki, hogy: a Btkv 95. §-ának rendelkezése általános, következőleg az a Btkvben körülirt minden bünt. cselekményre alkalmazandó; és pedig a szándékosan elkövetett bünt. cselekményekre épen ugy, mint a gondatlanságból eredő bünt. cselekményekre*. A III. a. nézet (anyagi halmazat) értelmében: 1) Az I. 1) alatti Ítélet (!. alább); 2) 86: nov. 2. (U. o. 15 k. 375 1.) egy gondatlanság által okozott egy emberhalál és egy súlyos t. sértés. A kir. táblának eszmei halmazatot megrövidítő ítéletének megváltoztatásával kimondja az ítélet: hogy «az eszmei bűnhalmazat megállapításához ^ nemcsak a bűnös eredményt előidézett elhatárorozásisic! szándékos magatartás értendől vagy gondatlanság egysége, hanem az is megkívántatik, hogy amaz eredmény, habár a bünt. törvény több rendeletét is sérti, még is az egyik v. másiknak tényálladéka által teljesen kimeritessék. Mikor az nem áll be, már nem eszmei hanem anyagi halmazat forog fenn. Ennélfogva minthogy vádlott gondatlanságával nemcsak emberi halált hanem egy másik egyénnek súlyos testi sértést okozott is, őt a btkv 96 §-a alapján mindkettő miatt el kellett ítélni:* 3) 93: szept. 22. I . o. 27. k. 246. 1.) építés körüli gondatlanságra, állványleszakadas eredmény 6 embernek halála; 4) 93: okt. 31. (U. o.) mennyezet leszakadás folytán egy haláleset s egy embernek súlyos sértése; 5) 95: dec. 13. (U. o.) (30 k. 309 1.) építkezés körüli gondatlanság folytán két munkás súlyos sérülése. Indokok: «tekintve, hogy az egy gondatlanság által okozott több jogsértő eredmény nem csupán súlyosító körülményül szolgál, hanem anyagi halmazat megállapítását vonja maga után.» Miután pedig az egy gondatlanság által okozott eredménytöbbségnek kérdése csakis háromféle módon dönthető el, t. i. ai bűntett egység, vagy b) eszmei halmazat, vagy c) anyagi halmazat értelmében, mert ez a 3. lehetőség az abstrakt lehetősegeknek körét teljesen kimeriti: a bemutatott judicaturából azt is látjuk, hogy abban a kérdésnek minden képzelhető megoldási módja képviselve van. Az ítéletek keltéből azonban nem látszik alaptalannak az a feltevés, hogy az ujabb judicatura egészben véve a helyes álláspontot, — az anyagi halmazat fenforgását tanító elméletet követi; a megbeszélés tárgyát tett ítélet mint az ujabb judicaturával való szakítás, annál inkább szorult volna, egyszerű kijelentés helyett, melynek csak vitán kivül álló kérdésekben lehet helye, kimeritő megokolásra. E sorok Írójának többször volt alkalma, hogy ebben a kérdésben álláspontját kifejthesse. Tekintve mégis a curiai Ítélkezésben beállott fordulatot, melyet a helyes elmélet szempontjából visszaesésnek kell tekinteni, tekintve, hogy a kérdés nálunk kiváló gyakorlati jelentőséggel bír, — mert a gondatlanság esetei nem épen ritkák, s mert a magyar btkv nem tartalmaz oly intézkedést, mint az olasz btkv, mely eredménytöbbség esetére külön büntetési tételeket állit fel; — nem tartottam feleslegesnek, hogy bárcsak a főszempontokra szoritkozottan, a kérdésre még egyszer visszatérjek. A kérdésnek dióhéjba foglalása kizárja a terjedelmesebb részleteket, de — talán — elősegíti a világosságot.1) 2) Fejtegetésünkben az eszmei halmazatot és a bűntett egységét az eszmei halmazat neve alatt egy kalap alá foglaljuk, mert a két elmélet között a különbség csak névleges. Az egyik bűntett egységről, a másik eszmei halmazatról szól, de abban a gyakorlati eredményben, hogy csakis a súlyosabb büntetés (a btkv 95. §-ának szabálya) alkalmazandó, mind a kettő egyetért. Az eszmei halmazatnak két elfogadott ismérve van: 1) a «) L. p. Döntvénykritikámat B. I. T. 18 k. 370. 1. 21 k. 370. 1. 22'k. 134 1; a causalitás fogalma Magy. Igazságügy 28 k. 2) az olasz btkv vonatkozó intézkedései a következők: 371. §. a ki gondatlanság, hanyagság, hivatásában v. foglalkozásában való járatlanság, rendeletek, szabályok v. utasítások figyelmen kivül hagyása által másnak halálát okozza. 3 hónaptól 5 évig terjedhető fogházzal (detenzione) és 100—3,000 líráig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a cselekmény több embernek halálát, vagy egy embernek halálát és egynek vagy többeknek (közelebbről meghatározott) sérülését okozta : a büntetés e»y évtől 8 évig terjedhető fogház 2.000 liránál nem kisebb pénzbüntetés. 375. § A ki gondatlanság stb. által másnak testi sértést, egészségháboritást v. elmekórt okoz : ') (bizonyos enyhébb esetekben 3 hónapig terjedhető fogházzal és 1000 liráig terjedhető pénzbüntetéssel; -) más ("súlyosabb) esetekben 1 hótól 20 hóig terjedhető fogházzal és 300—6,000 liráig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha többen sérültek meg az 1. esetben a fogház 6 hónapig, a pénzbüntetés 2.000 liráig terjedhet; a 2. esetben a büntetés 3 hónaptól 3 évig terjedhető fogház, és 1,000 lirát meghaladó pénzbüntetés. Az 1. pont esetében bünv. eljárásnak csak a sértett fél indítványára van helye. materiális egység; 2; az ideológiai — eszmei — egység. Materiális egység a cselekménynek, a magatartásnak anyagi egysége p. o. egy lövés, egy lökés, egy gondatlanság. Eszmei egység, a célközösség, több cselekmény között a végcél egysége által megállapított összefüggés, c gyík törvénysértésnek a másik törvénysértés céljából való elkövetése p. o. rablás céljából elkövetett gyilkosság gyilkosság, emberölés, testisértés elkövetése végett elkövetett magánlaksértés (L. erről specialiter J o g 895 évi 44. számát. 1 Vannak, kik mindkét esetet az eszmei halmazat fogalma alá vonják, mig mások az eszmei halmazat fogalmát csakis az eszmei egység esetére szorítják, a materialis egységben pedig a bűntett anyagi elemének egységénél fogva bűntett egységet látnak; mások végül az eszmei halmazat fogalmának elvetésével, de jogi következményeinek megtartásával ugy a materialis mint az eszmei egységben büntettegységről beszélnek. Ezek mind névleges különbségek, mert az eredmény azonos. Anyagi bűnhalmazatnak kizárása, s csak egy, és pedig a súlyosabb büntetésnek alkalmazása. A kutató elme előtt nem maradhatott sokáig észrevétlenül az, hogy mégis csak furcsa, s az igazság legelemibb követelményeibe ütközik, hogy valaki az általa elkövetett s talán súlyos bűntettért büntetlenségben részesüljön pusztán azért, mert a büntettet nem önmagáért, hanem más bűntett elkövethetése céljából követte el; pusztán azért, mert a bűntett nem volt a bűnösnek végcélja, hanem egy más bűntett véghezvitelének eszköze. A ki az általa véghezvitt rablás céljából ölt, — ha az emberölésre — mint a súlyosabb bűntettre megállapítottnál súlyosabb büntetéssel nem sújtható, a rablásért büntetlen marad, ugyan ily ajándékban: a részleges büntetlenség ajándékában részesül az, a ki másnak házába betört oly célból, hogy őt megverje, ha az ideológiai egység cimén csak az elkövetett testi sértésnek, vagy ha ez volna a súlyosabb, csak a magánlaksértésnek büntetésével sújtható. Ez a részleges büntetlenség a laikus előtt is kézzelfogható akkor, ha a súlyosabb bűntett önmagában a másik bűntettől eltekintve is, oly súlyos, hogy a büntetésnek legmagasabb mértékét megérdemli. De a büntető jogász meglátja a büntetlenséget ott is, a hol az enyhébb bűntett hiányában a súlyosabb bűntettnek büntetése enyhébben ütött volna ki. Mert a büntetésnek egyedüli tárgyát ebben az esetben is kizárólag a súlyosabb bűntett képezi, az enyhébb bűntett pedig csak mint súlyosító körülmény a büntetés kimérésénél szerepel. Ámde a bűntett büntetéssel sújtott törvénysértés, s nem pusztán súlyosító körülmény. A bűntettnek súlyosító körülménnyé lefokozása ellenkezik a lénytani igazsággal; de ellenkezik a jognak kathegorikus imperativusával, a mely azt követeli, hogy a bűntett büntetésben részesüljön, feltéve, hogy a társadalmi igazság előtt indokolt büntetlenségi ok fenn nem forog. Ámde nem képezhet elfogadható büntetlenségi okot az, hogy a bűnös még más súlyosabb büntettet is elkövetett. A helyes nézet tehát csak az lehet, a mely szerint: «az ideológiai — eszmei — egység az anyagi halmazatot ki nem zárja». Törvényi kifejezést talált ez elv az olasz btkv 77. §-ában, a melynek értelmében az anyagi halmazat szabályai szerint, valamennyi elkövetett bűntett büntetéseivel sújtandó az a ki más bűntettnek elkövetése vagy elpalástolása céljából, vagy elkövetésének alkalmából büntettet megállapító más cselekményeket követ el, feltéve, hogy ezek a másik bűntettnek tényálladéki elemeit vagy minősítő körülményeit nem képezik*. (Vége következik.) A lejárat előtti fizetésről. Irta: dr. BRUCK J GYULA, ügyvéd Szécsényben. A váltótörvény 40. §-a megadja a váltó elfogadójának a jogo t hogy ha a fizetés a lejáratkor nem követeltetik, az elfogadó a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után a váltó összeget a váltóbirtokos veszélyére és költségeire a bíróságnál leteheti. A váltótörvény 112. §-ának 5. pontja ezt a jogot a saját váltó kibocsájtójára is kiterjeszti. Azon általános elv, hogy minden törvényt, mely valakinek valami jogot enged, megszoritólag kell magyarázni, a váltótörvény 40. §-ával szemben is alkalmazandó, és így minden további indokolás nélkül azt a szabályt állithatjuk fel, hogy a váltó elfogadója csakis a 40. §-ban emiitett körülmények között élhet a depositió jogával, de sohasem élhet ezen joggal a váltó lejárata vagy az óvás felvételére rendelt határidő eltelte előtt. Más szóval: a váltó birtokosát nem lehet kötelezni, hogy a váltót az elfogadónak, — még a depositió által igazolt fizetéssel való megkinálás esetére sem — lejárat előtt adja ki, vagy a váltót bármi uton módon az elfogadó jogi hatásköre alá bocsássa. A győri kir. ítélőtábla ezen a váltótörvény 40. §-ából következő szabálynak kifejezést is adott, mert egy concret esetben igy határozott: «A vá 1 tóüg y 1 et természete hozza magával, hogy ez csak a váltó lejárati napján bonyolítható le rendesen, és hogy a váltóhitelező a váltólejárata előtt fizetés elfogadására nem kötelezhető.* Ezen határozatot a magy. kir. Curia is helybenhagyta. A győri kir. ítélőtábla ezen határozatának indokolása a «J o g» 48. számához mellékelt «Jogesetek tárában egész terjedelmében lenyomatott és bár meg kell vallanom, hogy az indokolás a maga nemében kitűnő és igen részletesen foglalkozik egyrészt a váltóbirtokos jogaival másrészt a váltóadós kötelezettségeivel, mindamellett azon nézetemnek kell, hogy kifejezést adjak, hogy ezen