A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 6. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [5. r.]

46 A JOG A szóbeli tárgyalás egyszerűsítése szempontjából ezt sokkal helyesebbnek tartjuk, sem hogy tér nyújtassák a feleknek meddő vitát provokálhatni a felett is, váljon a fél valamely tényállítást tagadásba vett-e vagy sem? Az eljárás inquisitorius levén, a bíróságnak az általánosan érvényesített tagadás mellett is módjában lesz a felet egyes döntő körülményre nézve különösen megkérdezni, azért semmi veszély sem rejlik abban, ha a hallgatag beismerés fictióját, melynek utóvégre pusztán mulasztás is lehet az oka, a modern processualis eljárásból kiküszöböljük. Belföld A pécsi ügyvédi kamara évi jelentéséből a következőket közöljük: Folyó ügyek. Az 1885. év végén elintézetlen folyó ügyi darab nem maradván, elintézendő volt az 1896. év folyamán érkezett öl 7 darab. Ezekből elintézést nyert két közgyűlésen és 17 választmányi ülésen 128 drb ülésen kivül . . . . .... 89 drb összesen . . 517 drb 1896. év végén tehát ismét nem maradt elintézetlen folyó ügyi darab. Pártfogó, illetőleg védő ügyvéd lett kirendelve: a. ) polgári ügyekben . . ... . 53 ügyvéd b. ) büntetőügyekben. Ili « összesen . . 69 ügyvéd A kamara tagjainak létszáma a mult évben a következő hullámzást mutatta: 1895. év végén az ügyvédi lajstromba be volt jegyezve . . ... .... 175 ügyvéd 1896. év folyamán fel lett véve ... 9 « 1896 törölve lett . 6 1896. év végén tehát bejegyezve maradt 178 ügyvéd. Az ügyvédjelöltek lajstromába az 1895. év végén be volt jegyezve ... .... 38 ügyvédjelölt 1896. év folyamán fel lett véve .16 « 1896. « « töröltetett . 11 « 1896. év végén tehát bejegyezve maradt 43 ügyvédjelölt A bejegyzett ügyvédjelöltek közül ügyvédnél volt joggyakorlaton •íO, bíróságnál 3. Az ügyvédek száma tehát hárommal, az ügyvédjelölteké pétiig öttel szaporodott a megelőző 1895. évi létszámhoz képest. Az ügyvédjelöltek számának szaporodása világos bizonyságául szolgál annak, hogy az uj sommás eljárásban a tárgyalások ellátása az ügyvédnek sokkal több idejét veszi igénybe, mint a régi eljárás mellett, ugy, hogy az ügyvéd közepes ügyforgalom mellett is kénytelen bejegyzett ügyvédjelöltet alkalmazni, hogy tárgyalásait elláthassa. Hogy nem tévedünk, a mikor az ügyvédjelöltek szaporodását ennek a kényszerűségnek tudjuk be, igazolja az is, hogy a szaporodás csupán az ügyvédek mellett alkalmazott ügyvédjelöltek létszámában mutatkozik. Így mig a bíróságok mellett alkalmazott ügyvédjelöltek száma 1894. évben is csak három volt, mint ma, addig az ügyvédeknél gyakorlaton levő ügyvédjelöltek száma 1894. évtől kezdve 33-ról már 40-re emelkedett. B. Fegyelmi ügyek. 1895. év végén elintézetlen fegyelmi ügydarab nem maradván, elintézésre várt az 1896. év folyamán érkezett 455 fegyelmi ügydarab. Ezekből elintézést nyert: 8 fegyelmi bírósági ülésben . . 256 drb ülésen kivül ... 199 « összesen . . 455 drb Fegyelmi panaszügyek. 1895. év végén folyamatban maradt . 17 panasz 1896. év folyamán érkezett. . ... 65 « elintézendő volt tehát 82 panaszügy. Ezekből elintézést nyert: llletéktelenségből való elutasítással . 6 panasz tényálladék hiányából beszüntetve 10 panaszvisszavonás folytán megszűnt . . 1 törvényszékhez áttétetett .13 más ügyvédi kamarához áttétetett 1 fegyelmi eljárás elrendelésével . .12 hivatalból elutasittatott ... . 9 összesen . . panaszügy. 1896. év végén tehát folyamatban maradt 30 panaszügy. A mult év végén folyamatban maradt panaszügyek száma tehát az 1895. évbeliekhez képest tetem' sen szaporodott, a minek oka nemcsak abban rejlik, hogy az 1896. évben hét, panaszszal , több érkezett mint 1895-ben, hanem abban is, hogy a fegyelmi bíróság, mielőtt a fegyelmi eljárás elrendelése iránt határozna, ujabban rendszerint beszerzi a bíróságoktól azokat a periratokat, a melyekből a panasz származott, mert sok panasznak alaptalan volta már a periratokból is kitűnik s ily módon ezekben az ügyekben a fegyelmi eljárás és vizsgálat elrendelése szükségtelenné válik. A bíróságoktól kért periratok beküldése azonban sokszor huzamosabb időt igényel s ez okból apadt az 1896. évben elrendelt vizsgálatok száma, de viszont több panaszügy is maradt folyamatban az év végén. Fegyelmi vizsgálat: 1895. év végén folyamatban volt ... 5 vizsgálat 1896. év folyamán elrendeltetett . . 12 Ü896. t befejezést nyert . . 11 « 1896. év végén tehát folyamatban maradt 6 vizsgálat. Wá ^Befejezett vizsgálat alapján a kamarai ügyész 6 esetben terjesztett elő vádinditványt, a melyek mindegyikében a fegyelmi bíróság vádhatározatot is hozott. A hozott vádhatározatok közül 5 ellen a panaszlottak felebbezéssel élvén, ezek közül a m. kir. Curia négyet helybenhagyott, egy pedig az év végéig nem érkezett vissza. Végtárgyalás tartatott 7 esetben, melyek alapján a fegyelmi bíróság 3 esetben vétkességet mondott ki, egy esetben a panaszlottat felmentette, három esetben pedig a tárgyalás megtartását felfüggesztette. A vétkeseknek talált ügyvédek közül a fegyelmi bíróság kettőt pénzbirságra, egyet Írásbeli feddésre ítélt. A marasztaló ítéletek ellen a panaszlottak felebbezéssel élvén, a m. kir. Curia egy marasztaló ítéletet helybenhagyott, a másik két ügy azonban nem érkezett vissza az év végéig. A pécsi ügyvédi kamara évi jelentése az uj sommás eljárásról. Az uj sommás eljárás körül tett tapasztalatainkra vonatkozólag már a mult évi jelentésünkben felsoroltak nemcsak megcáfolva nem lettek, de az ujabb gyakorlat által ujabb megerősítést is nyertek. így a jogegység most már nem csak veszélyeztetve van, de már egyes kérdésekre nézve kezdenek határozott alakot ölteni a különböző jogvidékek. A 200 frton alóli perekben mindegyik törvényszék megalkotja a maga meg nem változtatható judicaturáját, a mely eltér a más törvényszékek gyakorlatától, vagy a kir. táblának az oda felvihető ügyekben való Ítélkezésétől. Csak egy példát idézünk a sok közül, mert ez is élénken illusztrálja az e téren tapasztalható viszásságokat. Nemrég a pécsi kir. ítélőtábla s a pécsi kir. törvényszék fellebbezési tanácsa egyazon napon foglalkozott olyan perujitási kérdéssel, a melyben az újító fél ellenfele eskü alatt lett kihallgatva s ez alapon nyerte meg a pert. A kir. tábla kimondta, hogy az 1893: XVW. t.-c. által behozott felek esküje pótolja a régi prts. perdöntő esküjét, az oly perekben tehát, hol az ellenfél eskü alatti kihallgatása alapján lett pernyertes, perújításnak az 1881: LIX. t.-c. 71. §-a értelmében nincsen helye. Á pécsi kir. törvényszék ellenben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felek esküje az uj eljárásban tanúvallomás hatályával bir s igy arra az 1881: LIX. t.-c. 71. §-ának intézkedése ki nem terjedvén, a perújításnak uj bizonyíték alapján olyan perekben is feltétlenül helye van, a melyekben az ellenfél eskü alatti kihallgatása alapján lett pernyertes. Minő helyzet áll elő most már ennek folytán? Az, hogy az ilyen pereket bizton megújíthatja a vesztes fél, ha azok tárgya nem haladja meg a 200 frtot, mert ez esetben a törvényszék Ítélete végérvényes, de hasztalan ujit, ha a per tárgya ezt az értékhatárt túlhaladja, mert akkor a királyi tábla ellenkező nézete dönti el végleg ezt a kérdést. Nagy hátránya az uj eljárásnak az a végtelen időpazarlás is, a melyíyel a tárgyalások felvételére való várakozás, de maguk a tárgyalások is járnak. A felek és ügyvédek a mulasztás jogkövetkezményeinek terhe alatt kénytelenek az idézési határidőben pontosan megjelenni, de csak a legkevesebben vannak abban a szerencsés helyzetben, hogy ügyeik akkor nyomban fel is vétetnek, a nagy többség kénytelen a megelőző tárgyalások lefolyását bevárni s addig vagy egyáltalán el sem távozhatnak, vagy ha távoznak is, másutt nyugodt munkát végezni nem képesek, mert folyton attól kell rettegniük, hogy a mikor a valószínűség szerint kiszámított időben visszatérnek, a mulasztás összes súlyos következményei már ki vannak rájuk mondva, ha az előző tárgyalások esetleg a valószínű időtartam lefolyta előtt véget értek. S mindezek dacára a bíróságok az ügyvédek munkadiját mégis oly minimális összegekben állapítják meg, hogy azokkal a szenvedett nagy időveszteség kárpótoltnak éppen nem mutatkozik. Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) Á váltóóvás érvényének kérdéséhez. I. Érvényes e az oly váltóóvás, melyet egy pénzintézet nevében oly közjegyző vesz fel, ki az óvatoltató'pénzintézet igazgatóságának tagja ? Váljon nem tehető az ilyen óvás ellen az 1874 évi XXXV. törvénycikk 49-ik §. alapján azon kifogás, hogy az már azért érvénytelen, mert a közjegyző érdekelt volt ? Királyi közegyző. II. Az alzálogjog rangsorozatának kérdéséhez. (Felelet.) A győri tábla határozatának helyessége nézetem szerint minden kétségen felül áll, azon vitatkozni sem lehet. B) csak A) zálogjogával szemben szerez elsőbbséget, de nem X) alzálogjog»á-