A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 52. szám - A kir. közjegyzők országos egylete - Bolgár törvényhozás és igazságügy [7. r.]

208 A JOG nemi részek egyesítése által történik, a jelen esetben azonban az, hogy vádlott hímvesszőjét a sértett szeméremtestével egyesitette volna, sértettnek habozó vallomásával bebizonyitottnak nem vehető, ennélfogva a vádlott terhére rótt eró'szakas nemi közösülést illetőleg a minősítés kérdésében a kolozsvári kir. itélő tábla Ítélete megváltoztatik és e részben az első bíróság ítélete hagyatik ezen és az abban felhozott indokoknál fogva helyben. Továbbá a büntetés tekintetében a fentebbiekből kifolyólag és tekintettel a vádlott javára érvényesített enyhítő körülményekre is, mindkét alsőbiróság ítélete megváltoztatatik akként, hogy vádlottra az erőszakos nemi közösülés kísérletének büntette és a súlyos testi sértés vétsége miatt a Btk. 232. 66. 96 és 98. §-ai alapján összbüntetésül az első bíróság által kiszabott 10 (tiz) hónapi börtön és az erőszakos nemi közösülés kísérletének büntette miatt mellékbüntetésül szintén az első bíróság által a Btk. 250. §-a alapján meghatározott három évi hivatalvesztés állapittatik meg, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, mint az idézett törvényszakasz rendelkezése szerint nem alkalmazható mellékbüntetés mellőztetik és egyszersmind a vádlottra a kir. itélő tábla által a súlyos testi sértés vétsége miatt kiszabott husz (20) forint pénzbüntetés, behajthatatlanság esetén a Btk. 53. §-a értelmében további négy (4) napi börtönre változtatik át. Egyebekben a kolozsvári kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott és az első biróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. Habár a jogsérelem tényleges bekövetkezte nélkül is lar egymagában a hamis magánokiratnak bizonyításra törtéi felhasználásával a vádbeli cselekmény elkövetettnek tekinthető és habár az a körülmény, hogy sértett vádlottnak a váltóba beirt összeggel azonos összeggel tartozott, a vádlott eljárását mentté nem teszi, mégis minthogy vádlott eljárásában a hamisításra irányuló szándékosság fel nem volt ismerhető, a Curia a vádlottat felmentette. A karánsebesi kir. törvényszék: Magánokirathamisitás bűntettével vádolt S. Izsák elleni bűnügyben itélt: Vádlott S. Izsák szatócs, a Btk. 401. §-ába ütköző s a Btk. 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adatai által megállapított tényállás szerint ifj. L. Juon 1894 június havában 3 liter pálinkát kért hitelbe M. Sámson izsáki korcsmárostól, de minthogy ifj. L. Juonnak egy régibb 7 frt 10 kros tartozása volt M. Sámsonnál, ez utóbbi csak azon feltétel mellett volt hajlandó ujabb hitelt nyújtani, ha ifj. L. Juon a 90 kr. értékű pálinka ára fejében egy váltót ád. Ifj. L. Juon a feltételnek eleget téve, egy váltóürlapot elfogadóként aláirt s miután azt a jelen volt D. Afilon állal kibocsátói minőségben szintén aláíratta, azt a kapott 3 liter pálinka fejében kitöltetlen állapotban M. Sámsonnak átadta. M. Sámson számadó korcsmárosa lévén S. Izsák vádlottnak, a fentebb jelzett váltót az elszámolás alkalmával azzal adta át vádlottnak, hogy ifj. L. Juon neki 8 frttal tartozik. Vádlott a váltót 8 frt értékben átvette és ezen érték átvételét ugy a saját, mint a M. Sámson elszámolási könyvében elismerte. Miután pedig vádlottnak szintén volt egy 11 frt 35 krnyi külön könyvkövetelése ifj. L. Juon ellen, a M.-tól kapott váltóval elment dr. Hegyesi Benő karánsebesi ügyvédhez s miután az utóbbi ugy azon kérdésére, ha vajon elfogadhatják 8 frtban a váltót, valamint azon második kérdésére, ha vajon e váltóba hozzá lehet-e venni ifj. L. Juonnak 11 frt 35 kr. tartozását is, azzal felelt, hogy szó nélkül egy meghatalmazást tett elébe, melyet aláírva távozott. Ezen meghatalmazvány alapján dr. Hegyesi Benő a bűnjelként őrzött váltót 19 frt 35 krról kellőleg kitöltötte és vádlott nevében ifj. L. Juon ellen sommás végzést kért, mely kérelemnek ezen kir. törvényszék, mint váltóbiróság 1895. május 4-én 1,305. sz. a. kelt végzésével helyt is adott. A tényállás alapján a kir. ügyészség S. Jakab vádlottat a Btk. 401. §-ába ütköző s a Btk. 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás büntette miatt elitéltetni indítványozta. Azonban habár ifj. L. Juon, M. Sámson, D. Afilon és Ny. Hie tanuknak esküvel erősített vallomásai által bizonyítottnak veendő, hogy a kérdéses váltó, megállapodás ellenére töltetett ki, a mennyiben az csak 90 krról lett adva és ennek dacára dr. Hegyesi Benő által 19 frt 35 kr. összegben lett kitöltve és beperelve, mindazonáltal tekintettel arra, hogy ifj. L. Juon maga beismerte, miként akkor, midőn a kérdéses váltót aláirta, M. Sámsonnak még 7 frt 10 krral, vádlottnak pedig mintegy 11 frttal volt adósa; tekintettel arra, hogy vádlottnak D. Afilon vallomásával megerősítetten M. Sámson a váltót 8 frt értékben adta át; tekintve, hogy ezek szerint vádlottnak előbbi követelése, valamint a M. Sámson által átadott váltó által tényleg 19 frt 35 kr. követelése volt ifj. L. Juon ellen; tekintve, hogy a mint dr. Hegyesi Benő vallomásából kitetszik, vádlott a váltót kitöltetlenül adta át s tőle jogi tanácsot kért a több követelés együtt perelhetése iránt, nevezett tanú pedig minden felvilágosítás nélkül csak egy előtett meghatalmazást Íratott alá vádlottal; tekintve, hogy az előadottakból kitetszőleg vádlott eljárása rosszhiszeműnek nem tekinthető s habár a Btk. 401. §-ába ütköző jogsérelem háramlásról szó nincsen, kétségtelen, hogy ez is ismérve az itt körülirt bűncselekménynek, már pedig a mennyiben tényleg maga ifj. L. Juon beismeri, hogy ő annyival tartozott, a mennyiről a váltó kiállíttatott, jogsérelemről nem panaszkodhatik és jogsérelem D. Afilonra sem háramolhatott, mert ellene vádlott nem is kívánta a váltót érvényesíteni, a mennyiben azt nem is óvatoltatta: mindezeknél fogva vádlott S. Izsák ellen a magánokirathamisitás bűntettének tényálladéka megállapíthatónak nem volt vehető s ezért öt a jelzett bűntett vádja és következményeinek terhe alól fel kellett menteni. (1896. május 27. 1,281. sz. a.). A temesvári kir. itélő tábla itélt: A kir. tábla az elsőfokú bíróságnak ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia itélt: A kir. tábla ítélete az abban elfogadott indokok oly módosításával hagyatik helyben, hogy habár a jogsérelem tényleges bekövetkezte nélkül is már egymagában a hamis magánokiratnak bizonyításra történt felhasználásával a vádbeli cselekmény elkövetettnek tekinthető és habár az a körülmény, hogy sértett vádlottnak a váltóba beirt összeggel azonos összeggel tartozott, a vádlott eljárását mentté nem teszi, mégis minthogy vádlott eljárásában a hamisításra irányuló szándékosság fel nem ismerhető, ennélfogva cselekménye a Btk. 75. §-ra való figyelemmel bűnvádi beszámítás alá nem vonható. (1897. október 5. 10,913. sz. a) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Lefölözött tejnek teljes tej gyanánt való elárusitása nem a közegészségügyi, lianem az 1895. évi XL VI. törvény 3. §. c) pontjába ütköző kihágást képez. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 424. sz. határozata.) Törvényhatósági tisztviselő fegyelmi ügyében a tisztviselő írásbeli védelmi nyilatkozata nem pótolhatja a tulajdonképi fegyelmi vizsgálatot. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 61,947. sz. határozata.) Az országos minta-rajziskola és rajztanárképzö intézet növendékeire a hadmentességi díj alul való mentesség nem terjeszthető ki. (A m. kir. pénzügyministernek 1895. évi 81,250. sz. alatt kelt határozata.) Tényleg kiszállított bor után a bérlőnek nincs joga a boritaladót követelni. (A m. kir. pénzügyministernek 1896. évi 89,630. sz. a. kelt határozata.) Idegen államok consuljai ellen jövedéki vizsgálatot keresztülvezetni nem lehet. (A m. kir. pénzügyministernek 1897. évi 52,192. sz. a. kelt határozata.) Végrendeleti végrehajtó és zárgondnok által előbbi minőségében benyújtott számadás megvizsgálására az árvaszék illetékes. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 69,491. sz. határozata.) Biztositó-intézetek megbizottainak a születési anyakönyvből jegyzetek készítése csak hivatalos órák alatt és csak annyiban engedhető meg, a mennyiben a «betekintésre» méltányosan felhasználható időt tul ?iem lépik. (A m. kir. belügyministernek 1897. évi augusztus hó 18-án 70,947. szám alatt kelt határozata.) A községi jegyzőnek haszonbérbe adott községi földek bérlete azon okból, mert a jegyző felfüggesztetett, vagy állásáról lemondott, a bérleti idő lejárta előtt közigazgatási határozat alapján meg nem szüntethető. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 72,253. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Reismann Ignácz e. Ungvár, bszászi tvszék, bej. jan 12. félsz. febr. 9. csb. Szűcs Lajos, tmgg. Laics Gyula. — Rudolfer Miksa e. Érsekújvár, nyitrai tvszék, bej. febr. 12. félsz. n:árc. 12. csb. Névery Ignác, tmgg. Dr. Dohmann Ferenc. — Szántó Bernát e. Bpest, kir. tvszék. bej. febr. 26. félsz. márc. 22. csb. Hajdú Imre, tmgg. Szabó János. — Deutsch Henrik e. Alsó-Lendva, zalaegerszegi tvszék, bej. márc. 1. félsz. márc. 29. csb. Szirmay Béla. tmgg. Dr. Hajós Kálmán. — Scholc István e. C-Lub!ó, lőcsei tvszék, bej. febr. 15. félsz. márc. 8. csb. Putz Mátyás, — tmgg. Dr. Lederer Miksa. — Mencer Katalin és fia e. Nagy-Bajom, kaposvári tvszék, bej. jan. 29. félsz. febr. 26. csb. Dreven Lajos, tmgg. Dr. Rimanóczy Ferenc. Pályázatok: A tordai tvszéknél alj egyzői áll. febr. 2. — A komáromi ügyészségnél alügyészi áll. febr. 2. — A csacai jbiróságnál albirói áll. febr. 2. — A trencséni tvszéknél birói áll. febr. 2. — Az érsekújvári jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 3. A nváradi tvszéknél jegyzői áll. febr. 4. — A debreceni kir. táblánál birói áll, febr. 5. — A pozsonyi jbiróságál aljegyzői áll. febr. 5. PALLAA RÉ6ZVENVTÁRAAAÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*