A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 52. szám - Törvényszéki albirák kirendelése kérdéséhez

Tizenhatodik évfolyam. 52. szám. Budapest, 1897. december 26 Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. az. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők A (ezelőtt MAGTÁR ÜGYVÉDI KÖZLŐ NT) HETILAP AZ iSlZSiCÜfiy (MERNEK ÍÍPTISELETÍRE1 UCTIR OfiTTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI fS EÖUBGTZ0I EAE EfeliüT! Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják E>r. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 írt 80 kr. Fél « _ • « — * Egész « _ 6 c — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postH vi talványnya 1 küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhívás. - Törvé nyszéki albirák kirendelése kérdéséhez. Irta : V e r i d i c u s. — A büntető ítélkezés köréből. Irta : Székács Ferenc, kir. Curiai biró. — A fegyelmi jog köréből. Irta: dr Nyevickey Antal, bpesti kir. ítélőtáblai biró. — Zálogjogilag bejegyzett követelés lefoglalása. Irta : S e r 1 y Antal, bpesti kir. tszéki biró. — A bontó ok jogi hatályának megszűnéséről. Irta: Tóth Gáspár, bpesti ügyvéd. — Nyilatkozatok bélyegilletéke a végrehajtási eljárásban. Irta : Dr Fraenkel Sándor, bpesti ügyvéd. — Socialistikus olajcseppek az uj német kereskedelmi törvényben. Itta : Dr. Wittmann Mór. bpesti ügyvéd. — Belföld. (A kir. közjegyzők országos egylete.) — Ausztria és küllőid (Bolgártörvényhozás és igazságügy. Irta: Dr. Schischmanov St. Milán, bolgár igazságügyministeri államtitkár Sófia.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Az előterjesztés a végrehajtási eljárásban. Irta : Dr. S c h m i d t József, ügyvéd Medgyesen.) — Irodalom. (Jogi dolgozatok. Irta : Dr. R e i n e r János, ügy v. egy. mag. tan. Bpest. — A magyar kereskedelmi és váltójog kézikönyve. Irta: Dr. Hermán Sándor ügyvéd. Székesfehérvár. — Bírósági végrehajtók kézikönyve. Irta: N a g y Zoltán, jb. alb. Técső. - -Pénzügyi compass 1897 98. évre. Szerkeszti Kormos Alfréd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : - Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatnk és döntvények. — Kivonat a ("Budapesti Közlöny»-ből: (Csődök — Pályázatok.) Elöíizetési felbivás! 1898 január ho i-töl uj előfizetést nyitunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinknek, kikneV előfizetésük e ho vegével lejár, az előfizetés megkönyebbitése végett postautalványt csatolunk. Tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megújítását. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre i frt 50 kr. Félévre . . 3 frt — kr. Egész évre . . 6 frt — kr. A <Jog» kiadóhivatala: Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3 Törvényszéki albirák kirendelése kérdéséhez. Az 1.891. évi XVII. t.-cikkel úgynevezett törvényszéki albirák, illetve törvényszéki albirói állások rendszeresítettek. Az ilyen törvényszéki albiró az idézett t.-c. 36. §-a értelmében legalább egy évig kir. törvényszéknél alkalmazandó, e határidő eltelte után, vagy fontos okból előbb is, az igazságügyminister a törvényszék területén levő (tehát nemcsak a törvényszék székhelyén levő, de bármely az illető törvényszékhez tartozó v i d é k i) járásbírósághoz mint végleges székhelyére rendeli ki. Ezen «törvényszéki albirák» intézményének életbeléptetésével, ugy tudom, az volt a törvényhozó célja, hogy olyan fiatal ember, a ki mint jegyző vagy aljegyző még nem szerzett elég gyakorlottságot és routint a felekkel közvetlenül való érintkezés módjában a birói teendőknek önállóan, egyes bíróként elvégzésében és igy nem nyújtja azt a garantiát, melyet a bírói hatalomnak az ő mint egyes biró kezébe letevése megkövetelne, másrészről, mert az előléptetés alaki előfeltételeinek eleget tett, egy kis előléptetésre rászolgált : alkalom adassék, hogy a törvényszék praxisának tisztító tüzén átmenve, önállósághoz szokjék és mondjuk ki — tanuljon. Lapunk mai szám; A törvényszéknél aztán csinálnak belőle cefre, vagy az ezzel egyenlő értékű hagyatéki referenst, a ki lapátszámra csinálja a blanquettáris munkát és kinél az a fődolog, hogy apassza a restantiát, de nem az, hogy tanuljon Én a magam részéről megköszönném azt a kitüntetést, mely az ilyen ((törvényszéki albiró»-nak kineveztetésemben állítólag van, mert bizony bizalmatlanságnak jele, ha ki nem tesznek a harcvonalba, hol a magam természetes eszére és tudományára támaszkodva, forgatnám Themis kardját. Az ilyen törvényszéki albiró — természetes dolog a törvényszéknél járásbirósági praxist absolute nem sajátít el. Élő parasztot vagy egyátalán felet többnyire csak végtárgyaláson, hat méternyi távolságról lát a bűnügyi törvényszéki praxis egyoldalú ügyében. Nem ismeri azt az ezer meg ezer csinját-binját a járásbirósági praxisnak, melyet csak mint járásbirósági albiró, a felekkel való huzamosabb időn át közvetlen érintkezésben szerezhet meg, ha jól és — a mint a járásbíróságnál kell, mert különben elnyeli a munka árja — gyorsan is akar dolgozni. És mégis mi történik ? Ha a törvényes egy évi időtartamot mint albiró a törvényszéknél valahogy lemorzsolta, kirendelik — és a mint veszem észre consequenter — az illető törvényszéknek, a melynél mint albiró szolgált, székhelyén levő járásbírósághoz. Igen ám, csakhogy tudjuk, hogy éppen törvényszékek és az azok székhelyén levő járásbíróságok nagyobb, a kereskedelem és ipar gócpontjait képező városokban, pl. Szeged. Temesvár stb. szoktak lenni és igy természetes dolog, hogy az ily törvényszékek székhelyén levő járásbíróságok nagy forgalmúak, munkával el vannak halmozva és nem alkalmasak arra, hogy fiatal kezdő albirák részére tan- és nevelőintézetül szolgáljanak pláne akkor, ha az illető albiró nem is azon vidékről való, embereket és viszonyokat és — a mi sokszor igen fontos — az illető járásbíróság területén divó nyelveket nem ismeri. Az ilyent, a helyett, hogy kitennék valamely kisebb forgalmú vidéki járásbírósághoz, a hol alkalma lenne járásbirósági praxist elsajátítani és nyelveket tanulni, a hol gyakorlatlanságával és nyelvbeli fogyatékosságával kevesebb bajt okozna épp a nagyforgalmu központi járásbírósághoz rendelik, hol gyakorlott és a nyelveket is ismerő ember kell. Persze, hogy az ambitiozus, a járásbirósági gyakorlat próbatüzén éveken át keresztül ment vidéki albirónak el van vágva az utja attól, hogy áthelyezés utján a központba jusson, ő reá a központ chinai fallal körül van véve, melybe be nem juthat, mert ilyen, a törvényes egy évet leszolgált törvényszéki fiatal albirák mindig vannak készletben, a központi felelős vezető járásbirák nagy örömére. Most, hogy hál' Istennek elértük azt, hogy körültekintő igazságügyi kormányunk a protectiót a világ színéről rendeletileg eltüntette, ha mégis történnek ilyen dolgok, nem tudom magamnak azokat megmagyarázni. Azt mondhatnák, hát ha véletlen játéka, hogy némely központi járásbírósághoz csakis az illető járásbíróság székhelyén levő törvényszék albirái rendeltetnek ki ? Erre válaszom az, tudok központi járásbíróságot, mely évek óta csakis törvényszéki albirákkal láttatik el, pedig lehetett volna akárhányszor az illető albirót vidéki járásbírósághoz kirendelni és ugy látszik, a dolog nem véletlen játéka, hanem rendszer. Ha még az ilyen központi járásbírósághoz kirendelt törvényszéki albiró jegyző vagy aljegyző korában járásbíróságnál practizált, hagyján ! Igaz ugyan, hogy a nem önálló jegyző vagy aljegyző és a teljesen független fellelős biró praxisa közt nagy a különbség, de még is az ilyen albiró ugy a hogy ismeri a járásbirósági praxist. Mi lesz azonban akkor, ha az ilyen a központi járásbíróság nagy és sokoldalú munkahalmazába kirendelt volt 12 oldalra terjed