A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 49. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [4. r.]

A JOG 355 Irodalom. Az osztrák-magyar viszony nemzetközi természete. Az imént sub auspiciis regis doktorrá felavatott gróf Vigyázó Ferenc ily cimü doktori értekezése jelent meg a Franklin-Társulat kiadásában. Szerző a kiegyezést mint nemzetközi szerződést fogja fel. Az egész vonatkozó irodalom feldolgozásával elemzés alá veszi az e tárgyban felmerült különböző elméleteket s azon konklúzióra jut, hogy bár a kiegyezés alakja törvény és elüt a nemzetközi szerződés rendes formájától, és bárha az osztrák és magyar törvények tartalma egymást nem fedik is teljesen, mégis a kiegyezés lényege: két önálló, egymástól független állam szerződése. Ara 50 kr. Törvényjavaslat tervezet az állami tisztviselők, altisztek és szolgák jogviszonyainak szabályozásáról. (Allamszolgálati pragmatikai Készitette dr. Keleti Ferenc. Bpest, T o 1 d i Lajos bizománya 1S97. Szerző, ki már évek óta foglalkozik e nehéz kérdéssel, ezen nagy munkára a magyar állami tisztviselők országos szövetsége megbízásából vállalkozott. És nem maradt meg pusztán elvi kijelentésekre az egyes kérdések megoldása tekintetében, hanem 622 §-ban mindjárt szövegezte is az egész anyagot, egyúttal ellátván a szöveget igen alapos általános és különös indokolással. Az egész munka, mely bizonyára igen fáradságos és alapos tanulmányokra vall, megérdemli, hogy az arra hivatott körök komolyan foglalkozzanak vele, miután nemcsak sok használható anyagot tartalmaz a kérdés sajátlagos törvényhozási megoldásához, de irodalmilag is számottevő kísérlet ezen nálunk kevéssé müveit közigazgatási szervezeti kérdés feldolgozására. Ügyvédek zsebnaptára 1898. évre szerkeszti dr. Kenedi Géza bpesti ügyvéd. Kiadja Légrády testvérek könyvkiadó vállalata. Ezen zsebnaptár részint szép kiállítása, részint gyakorlati hasznavehetősége és tartalmassága folytán rég meghódította az ügyvédi irodákat, hol mindenütt nélkülözhetlen útmutatónak bizonyult. Telekkönyvi folyóirat.' Szerkeszti Kaplány Géza szegedi kir. Ítélőtáblai biró II. év f. 8. sz. változatos tartalommal jelent meg. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kör f. hó 25-én tartotta rendes évi közgyűlését Szohner Lajos dr. elnöklete alatt. A közgyűlésnek, amelyen a tagok szokatlan nagy számban jelentek meg, első tárgya a választmánynak évi jelentése volt, amelyet Gyöngyösi József titkár mutatott be, s amely beszámol a kör mult évi működéséről. A kör társas életének élénkítésén kívül a választmány pozitív működést is fejtett ki az igazságszolgáltatás körül és az ügyvédi kar fontos érdekeinek megvédése érdekében. Országos mozgalmat indított avégből, hogy a jogvédelem szabadságát veszélyeztető cselekmények delicta sui generiszé minősíttessenek. A kör bevételei az elmúlt évben 12,829 frt 42 kr., a kiadások 7,694 frt 98 krt tettek ki. Aíkör tagjainak*száma£456-ra emelkedett. Megejtették választásokat, amelyeknek eredménye a következő. Elnök: Szohner Lajos dr ; alelnökök: Zsigmondy Jenő dr és S c h r e y e r Jakab dr; gazda :BuriánBéladr; titkár: Gyöngyösi József dr; másodtitkár: S z i'l á g y i Arthur Károly dr; pénztáros: Xovák Sándor; ügyész: Erdős Zsigmond dr; könyvtáros: Eulenberg Salamon dr; választmányi tagok lettek; Altmann Ignác, Árkay Kálmán, Baintner Imre, Baracs Marcell dr, Berger Miksa dr, B 1 a s k o v i c h '% Gyula, Bjossányi Iván dr, Brüll Ignác] dr,^D(a r á ny i'^Gyula dr/|Ehy'i cke y Gábor, Faragó Soma dr" Folt in Pongrác, Friedmann Bernát dr, Fridvalszky Sándor, Glücklich Emil dr, GyőryElek dr, Hász Sándor, Hodossy Imre, Jeszenszky Danó, Kar ác s o n y i .'Jenő dr, Kelemen Lajos dr, K e r e s z t e s s y József dr^K i ss Albert, Klein Zsigmond dr, Kósa Vilmos, Krausz Mihály, Lo vric h Gusztáv, Márkus Dezső dr,M a tu sk a Istán, Messinger Simon dr, Nagy Dezső dr, Pap József dr, P ara 11 Ferenc, Pollák Illés VR e i n e fK Jánosjdr, Robi'csek József dr, S c h m ö r Gyula dr, Schreyer Samu dr, S i k Sándor dr, Stern Sámuel dr, Székács Ferenc, S z é k e 1 y György dr, Tóth Gáspár, Wolf Vilmos dr és Virava János dr. Igazságügyi kinevezések: A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán Ő felsége által kineveztettek ^S e em ay e r Béla verseci járásbirósági albiró a magyar-csékei járásbírósághoz járásbiróvá és Bajor Antal, a nagyváradi Ítélőtáblához berendelt birósági^aljegyző a szeghalmi járásbírósághoz albiróvá. Továbbá a m. kir. igazságügyminister Dósa Kálmán csikszentmártoni kir. járásbirónak törvényszéki birói minőségben a csíkszeredai kir. törvényszékhez, dr. Ipovitz Károly budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéki aljegyzőt a pestvidéki, Bömches Gyula pestvidéki és Szabó László budapesti kir. törvényszéki aljegyzőket a budapesti kir. kereskedelmi és váltó-törvényszékhez, dr. K o v á c s Zoltán budapesti kir. kereskedelmi és váltó-, Mihályi Béla budapesti kir. büntelő törvényszéki és Nóvák Sándor técsői kir. járásbirósági aljegyzőket a budapesti kir. törvényszékhez, Gottl Rezső budapesti kir. törvényszéki aljegyzőt a budapesti kir. büntető törvényszékhez és Suska Gábor duna-vecsei kir. járásbirósági aljegyzőt a nagy-szöllősi kir. járásbírósághoz helyezte át. Kinevezte ifj- Déry József budapesti kir. törvényszéki aljegyzőt a budapesti kir. törvényszékhez jegyzővé, dr. Lissauer Lajos budapesti VI. kerületi kir. járásbirósági dr. Vaisz-féle alapítványi joggyakornokot a pestvidéki kir. törvényszékhez és Penyigey Maucur Lajos rimaszombati kir. törvényszéki joggyakornokot a temesvári kir. járásbírósághoz aljegyzőkké. Hatáskör megállapítása a közszemérem ellen elkövetett bün. cselekmény miatt indított ügyben, melyben ugy a közigazgatásihatóság, mint a bíróság már ítéletet hozott. A m. kir. ministerium a D. András és G. Péter nagyürögdi lakosok ellen szemérem elleni vétség miatt folyamatba tett ügyben a nagyvárad-vidéki kir.járásbíróság és Bihar vármegye központi járásának főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet az 1897. évi április hó 28. napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott A ministertanács jelen ügyben az eljárást a kir. biróság hatáskörébe tartozónak mondja, ki és egyszersmind Bihar vármegye központi járásának főszolgabirája által 1896. évi augusztus hó 28-án 102. kih. sz. a. hozott ítéletet hatályon kívül helyezi. Indokok:A nagyürögdi körjegyzőség 1896. évi július 30-án azt a feljelentést tette Bihar vármegye központi járásának főszolgabirájánál, hogy G. Péter nagyürögdi lakos 2 forint átadásával reábirta D. András nagyürögdi legényt arra, hogy a nagyürögdi táncháztól meztelenül menjen végig az utcán át a községi korcsmáig; s D. András a két frt jutalmat elfogadva, 1896. évi július hó 26-án vasárnap d. u. 4—6 óra között a táncházban, hol épen táncmulatságot tartott az ottani fiatalság, mezítelenre levetkezve, sok fiu és leánygyermek kíséretében az utcán levő néptömeg nagy botrányára az utcán át a templom, iskola és községháza előtt a korcsmába ment s ott telöltözött. A főszolgabíró ezen feljelentés alapján tárgyalást tartott s annak folyamán a fenti tényállás bebizonyulván, 1896. évi augusztus hó 28-án 102. kih. sz. alatt hozott Ítélettel D. Andrást az 1879. évi XL. t.-c. 83. §-ába ütköző kihágás miatt mint tettest 8 napi elzárásra, G. Pétert pedig mint felbujtót 5 frt pénzbüntetésre Ítélte. Ebben az Ítéletben az elitéltek megnyugodván, D. András az általa megállapított 8 napi elzárás büntetést a nagyváradi kir. törvényszék fogházában kiállotta, G. Péter pedig a reá kiszabott pénzbüntetést lefizette. Ugyanezt a bűncselekményt a nagyürögdi gör. kath. egyházközség lelkésze a nagyváradi kir. ügyészségnél feljelentvén, ezt a feljelentést a nagyváradi kir. törvényszék a kir. ügyészség indítványára illetékes elbírálás végett a nagyváradi-vidéki kir. járásbírósághoz tette át, mely a bűnvádi eljárást folyamatba tévén, a tárgyalás eredményéhez képest 1897. évi február hó 4-én 435. B. sz. a. hozott Ítélettel D. Andrást a BTK. 249. §-ába ütköző szemérem elleni vétség miatt mint tettest, G. Pétert pedig ugyanezen vétség miatt mint felbujtót egyenként 14—14 napi fogházra és 5—5 frt pénzbüntetésre itélte. Ez az Ítélet, minthogy a felek abban megnyugodtak, nyomban jogerőre emelkedett. A járásbirósági itélet meghozatala után G. András és G. Péter közös kérvényt adott be az igazságügyminiszterhez, melyben tekintettel arra, hogy ők ugyanazon cselekmény miatt Biharmegye központi járásának főszolgabirája által már előbb jogerejüleg elitéltettek s a főszolgabíró ítéletében megállapított büntetés rajtok végre is hajtatott, az utóbb hozott kir. járásbirósági ítéletnek hatályon kivül helyezését kérelmezték. Az elitéltek kérvénye folytán jelentéstételre felhívott nagyvárad-vidéki kir. járásbíróság azt adta elő, hogy a tárgyalás során nem merülvén fel adat arra nézve, miszerint az elitéltek az eljárás tárgyát képező cselekmény miatt a közigazgatási hatóság által már előzőleg elitélve és büntetve voltak, az itélet meghozatala előtt ezen körülményről nem birt tudomással. A szóbanforgó ügyben a fent előadottak szerint a hatásköri összeütközés esete merülvén fel, a kir. minisztertanács az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozónak mondotta ki; mert a feljelentett cselekmény nem a KBTK. 83. §-ába ütköző közszemérem elleni kihágásnak, hanem a BTK. 249. §-ába ütköző szemérem elleni vétségnek ismérveit foglalja magában, melynek elbírálása az 1880: XXXVII. t.-c. 40. §-ának 1. pontja értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe van utalva. Minthogy pedig a szóban foigó cselekményre vonatkozólag nem csak az eljárásra illetékes kir. járásbíróság, hanem az arra hatáskörrel nem biró közigazgatási hatóság is jogerős büntető ítéletet hozott; minthogy továbbá ugyanazon cselekmény tekintetében két különböző jogerős birói itélet egymás mellett hatályban nem maradhat; » minthogy végül a jelen esetben a közigazgatási hatóság lépte tul hatáskörét akkor, midőn a hozzá beadott feljelentés alapján a kir. biróság hatáskörébe utalt büntetendő cselekményt helytelen minősítéssel érdemlegesen elbírálta: a jelen határozat rendelkező részében a közigazgatási hatóságnak ebben az ügyben hozott Ítélete hatályon kivül volt helyezendő. Az a körülmény, hogy D. András irányában a közigazgatási hatóság ítéletében megállapított 8 napi elzárás büntetés már végrehajtatott, önként érthetőleg nem zárja ki azt, hogy az eljárásra illetékes kir. járásbíróság a járásbirósági eljárási szabályrendelet 102. §-nak 2. pontja alapján szorgalmazható újra felvételi eljárás során a kiállott szabadságvesztésbüntetést a megállapítandó büntetésbe beszámíthassa. (23.748/1897. M. sz.) Adalék a makacssági eljáráshoz a bűnvádi eljárásban kihágás esetében. A budapesti kir. ítélő tábla a közcsend elleni kihágással vádolt B. Anna elleni bűnügyben 1897 április 13-án