A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 44. szám - Az ügyvédi tisztesség és becsületes munka szigorú megóvása szempontjából Magyarország összes gyakorló ügyvédeihez a következő kérdést teszem

176 A JOG A községi tanitó hátralékos illetményének behajtásában a községi elöljáró intézkedése folytán eljáró előljárósági tagoknak tettleges bántalmazása a btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettét állapítja meg. A lugosi kir. törvényszék (1896. január 24. 4,930. sz. a.). L. Petru vádlottat a btk. 165. §-ba ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmenti stb. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adataiból merített tényállás szerint 1894. évi október 8-án a községi biró rendeletére a községi pénztárnok esküdt, a káplár a tanítói illetményt hajtották be, illetve foglalásokat eszközöltek, s többek közt a vádlotthoz is mentek, a ki fizetni nem akarván (állítása szerint kifizette volt, i az esküdt elrendelte a káplárnak, hogy zálogot vegyen, mire vádlott a sértett községi káplárt földhöz vágta és torkon ragadta. Ebből kifolyólag a kir. ügyész vádlott ellen a btk. 165. §-ba ütköző hatóság elleni erőszak miatt vádat emelt. Vádlottnak a községi tanítói hátralékos illetmény miatt történt megzálogoltatása, bár a községi biró meghagyásából követtetett el, törvényes alappal nem bírt, mert a községekről szóló 1886. évi XXII. t.-c. értelmében mint községi biró nem volt jogosítva a tanítónak hátralékos illetményét szolgabírói rendelet nélkül behajtani. Cs. György községi káplár akkor midőn a községi pénztárnok rendelkezése folytán vádlottat a tanítói hátralékos illetmény fizetésére, illetve gabona-járandóság kiadására felhívta, sem a törvény, sem az illetékes hatóság meghagyásának végrehajtásában nem működött, tehát hivatalos eljárásban levőnek nem tekinthető s igy midőn vádlott személyes szabadságának a nevezett községi káplár által jogosulatlanul és erővel célba vett korlátolását az irányában alkalmazott erőszaknak megfelelő ténykedése mellett magától elhárította, azzal, hogy a káplár ellen botot emelt, csakis a jogtalan fellépés ellen védekezett, s igy vádlott irányában a hatóság elleni erőszak bűntettének tényálladéka megállapítható nem lévén, az e miatt ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentendő volt stb. A temesvári kir. ítélőtábla (1896. március 17. 1,323. sz. a.), az elsőbiróságnak ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: (1897. évi aug. 31. 9,173. sz. a.!. Mind a kétaisóbb fokubiróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a btk. 165. §-ba ütköző s a btk. 92., és 20. §-aira való tekintettel vétséggé minősített hatóság elleni erőszak vétségében tettesként bűnösnek mondatik ki, s ezért 8 napi fogházra Ítéltetik stb. Indokok: Vádlottnak az a bebizonyított cselekménye, hogy a községi tanitó hátralék illetményének felhajtásában a községi előljáró intézkedése folytán eljárt előljárósági tagokat tettleg bántalmazta, azért volt bűnvádi beszámítás alá vonandó, mert eltekintve attól, hogy a járási főszolgabíró által a bírósághoz intézett tudósításból kitetszőleg ő a kérdéses tanítói hátralékos illetmények felhajtását a községi előljáró kötelességévé tette, — az 1893. évi szeptember 25-én életbe lépett azon évi 26. t.-c. alapján a vallás- és közoktatásügyi minister részéről 1894. évi március 2-án kiadott utasítás II. fejezetének 15. §-ában foglalt rendelkezés szerint a községi elöljárók a tanitói illetmények felhajtására felettes hatósági rendelkezés nélkül is feltétlenül kötelezvék. Habár ezek szerint vádlottnak vádbeli cselekménye a btk. 165. §-ba ütköző s ugyanezen valamint, a btk. 169. §. szerint büntetendő hatóság elleni erőszak bűntettét képezi is, mindazon által tekintettel vádlottnak eddigi büntetlen előéletére, az igényelt követelésnek bekövetkezett önkéntes lefizetésére s ezen enyhítő körülményeken kívül tekintettel még arra is, hogy a vádbeli cselekmény elkövetése óta immár évek telvén el, a törvényben előirt börtön büntetés legkisebb mértéke is vádlottal szemben aránytalanul súlyosnak s ebből folyólag a btk. 92. §-nak alkalmazása indokoltnak mutatkozott, miért is a btk. 20. §-ra való tekintettel cselekményének vétséggé való minősítése mellett vádlottat megfelelő időtartamnak mutatkozó fogházzal kellett büntetni stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Idegen nemzeti színek nyilvános használata miatt indított ügy elbírálása nem a kii', bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1897. évi ápril hó 23-án hozott határozata.) Közszemérem ellen elkövetett bűncselekmény miatt indított ügyben, ha abban ugy a közigazgatási hatóság, mint a kir. bíróság is ítéletet hozott, hatáskörénél fogva a kir. bíróság ítélete lévén a jogszerű, a közigazgatási hatóság ítélete hatálytalan. Ha ily esetben a közigazgatási hatóság jogerős Ítélete viár végrehajtatott volna, a kir. bíróság utján újra felvételi eljárás során, a mar szenvedett büntetés beszámítása érvényesíthető. (A m. kir. ministertanács 1897. évi ápril 28-án hozott határozata. I Tiltott időben fácántojásoknak oly célból való vásárlása, hogy azokból fácán költessék ki, s az akként kikóltótt fácánok tartása, vadászati kihágást nem képez. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 1,175. sz. határozata.) Kihágást ügyek felülvizsgálását a főispán felügyeleti jogából kifolyólag nem kérheti. (A m. kir. bvlügyminister 1897. évi 1.037. sz. határozata.) Ha a hagyatékban kiskorúak is érdekelve vannak és a halálesetet felvevő közeg, a haláleset-felvétel másodpéldányát a gyámhatóságnak nem küldi meg, a halálesetet felvevő közeg megbírságolása, a gyámhatóság megkeresése folytán az illetékes kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. igazságügyminister 1897. évi 26.951. sz. határozata.) Kettős házasság büntette miatt jogerősen elitéit férfi második felesége a házasságnak polgári bíróság részéről semmissé történt nyilvánítása előtt ujabb házasságra nem lephet. (A m. kir. belügyministernek 1897. évi július hó 13-án 67,796. sz. a. kelt határozata ) A betegsegélyző pénztári tag a pénztártól mindazon gyógyeszközöket követelheti, melyeket a pénztár orvosa a beteg tag egészsége érdekében a gyógycél elérésére szükségesnek tart; fenn marad azonban a pénztárak azon joga, miszerint alapszabályaikban kiköthetik, hogy csak oly összegig vállalnak felelősséget, a mely összeg a legolcsóbb olynemü gyógyászati segédeszköz árának megfelel. (A m. kir. kereskedelemügyi minister ur 3,970/97. sz. leírása.) A csődbíróságok a csődnyitási végzéseknek az elismert jellegű betegsegélyző pénztárak részére leendő mcgkiildésére nem kötelesek. A pénztárak járulék-hátralékai a csődtömeggel szemben az első osztályú csődkövctelésck közé nem sorolhatók. E járulékok közteher jellegével nem bírnak. (A kir. kereskedelemügyi minister 1897. évi 1,045. számú határozata.) A papirkárpit-diszitéssel való foglalkozás a kárpitos ipartól független, önálló iparnak tekintendő. Ezen ipari foglalkozás képesítéshez kötve nincsen. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1897. évi 15,558. sz. határozata.) Lefölözött tejnek teljes tejként való árusítása a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895: XLVI. t.-c. alapján büntetendő; míg ha a tejnek az egészségre ártalmas volta is konstatáltatik. ugy a közegészségügyi törvény 14. §-ába ütköző kihágás is fenforog. (A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 285. sz. határozata.) Ha egy iparos iparűzési szándékáról lemond ugyan, de üzletét az engedély hatósági törléséig még folytatja ezen cselekménye kihágást nem képez. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 1,398. sz. határozata.) Külföldi anyakönyvi kivonatnak a hazai anyakönyvbe való bejegyzése alkalmával az a)iyakönyvvczetönek kizárólag a külföldi kivonat tartalmára kell szorítkoznia. Külföldi anyakönyvi kivonatokra hitelesítés céljából rávezetett aláírások a hazai anyakönyvbe be nem jegyzendők. (A m. kir. belügyminiszternek 1897. évi 40,912. szám alatt kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Feldheim Ábrahám és társa e. N.-Várad, kir. tvszék. bej. nov. 29., félsz. dec. 28., csb. Geleta Géza, tmgg. Mihely Adolf. — Lőwy M. E. és Fia e. Bpest. kir. ker. és vált. tvszék, bej. nov. 27.. félsz. dec. 28., csb. dr. Mezey László, tmgg. dr. Szabolcsi Izidor. — Frenkel József e. Nagybánya, sz.-németi tvszék, bej. dec. 6.. félsz. dec. 20., csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. Szatmáry Zsigmond. — Groszmann Mór e. Szokoly, kassai tvszék, bej. dec. 18., félsz. jan. 14., csb. Válvi István, tmgg. dr. Lorber Péter. Pályázatok: A hajdú-böszörményi jbiróságnál a 1 j á r á sbirói áll. nov. 9. — A szakolcai jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 9. — A veszprémi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 9. — A temesvári jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 9. — A székely-udvarhelyi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 12. — A bpesti kir. tvszéknél j e g y z ő i áll. nov. 14. — A trencséni kir. ügyészségnél a 1 ügyé szí áll. nov. 15. NYOMDÁJA BUDAP£8Tfc<-