A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 42. szám - Lehet-e jogi személy igazgatósági tag?

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 42. számához. Budapest, 1897. október hó 17. Köztörvényi ügyekben. A házassági jogra vonatRozó kolozsvári kir. Ítélőtáblai elvi jelentőségű határozatok. I. Anyagi jogra vonatkozók: A házasság felbontására irányuló házassági per jogi termé­szete nem engedi meg, hogy a házasságtörés az abban vétkes házastársnak beismerésével bizonyittassék. Ez a bontó ok más módon bizonyítandó. ^3,074/189(5. tábl."l Házasságtörést csak az életközösség tartama alatt lehet elkövetni, az együttélés megszakítása után elkövetett a házassági hűség ellen irányuló cselekmények nem házasságtörésnek, — hanem az 1894 : XXXI. t.-c. 80. §. c) pontja alá eső megátalko­dottan erkölcstelen élet folytatásának minositendők. A házasság­védő dijait mindkét fél egyetemlegesen köteles viselni. (3,297/1896. tábl.) A férj a nejével szemben a házassági jogról szóló 1894- : XXXI. t.-c. 77. §-ában irt elhagyást akkor is elköveti, mikor nejét közös lakásukból eltávozásra kényszeríti, minthogy a férjnek ily cselek­ménye az életközösségnek szándékos megszakítását és abból folyólag nejének elhagyását jelenti. (3,25*-/1896. tábl.) Minthogy az a fél, ki a 77. §. a l pontja alapján az eltávozott házastársát az életközösség visszaállítására kívánja kötelezni, az életközösség folytatását kívánja, ha az életközösség visszaállítására kötelezett tél az ítéletben megszabott határidő alatt vissza nem tér, s ennek folytán kérelmező ellene a pert folyamatba teszi s a per rendén alperes kijelenti, hogy kész az életközösséget helyre­állítani, a házasság a 77. §-nak a) pontja alapján fel nem bont­ható; mert alperes ezen kijelentése következtében felperes kereseti joga elenyészett ^351/897. tábl.) Mennyiben a H. T. 77. §-ának a) pontja alapján beadott kérés az alaki kellékeknek megfelel s az előirt községi bizonyít­vánnyal felszerelik, vagy az elhagyónak állított házastárs az élet­közösség visszaállítására kötelezendő, e kérés tárgyalás nélkül döntendő el; az a kérdés, hogy az elhagyás jogos okból történt-e vagy nem? és hogy ennélfogva a H. T. 77. §-ának a) pontja alá eső bontó ok fenn forog-e, vagy nem? peren kivül el nem dönt­hető. (1,373/1897. tábl.j A H. T. 77. §. ai pontja alkalmazásának akkor van helye, ha a házastársát szándékosan és jogos ok nélkül elhagyó házasfél az előbbi felhívására az életközösség helyreállítása iránt nyert bírói meghagyásnak a kitűzött határidő alatt nem tesz eleget. Fennforogni kell tehát a szándékos és jogellenes elhagyásnak és az életközösség helyreállítása iránti felhívásnak azzal a szándékkal kell tétetnie, hogy a felhívó az életközösséget megbontó házas­féllel, ha ez a visszatérésre hajlandó, a házasságot folytatni fogja. Ennélfogva, ha oly körülmények merülnek fel, a melyek szerint kizártnak tekintendő, hogy az életközösség helyreállítása iránti felhívás az életközösség helyreállításának komoly szándékával tör­tént volna, tekintve, hogy a H. T. 77. §. a) pontjában foglalt eljá­rásnak nyilván színleges alkalmazása ellenkezik a törvény célza­tával, — az ezen alapra fektetett kereset elutasítandó. (1,977/897 tábla.) Ha az elhagyott fél a H. T. 77. §-ára alapított keresetet a kérvényi eljárás megelőzése nélkül ad be, keresete a kérvényi eljárás alapjául szolgáló kérvénynek tekintendő s mint ilyen veendő elbírálás alá. (736/1896. tábl.) A H. T. 77. §-ára alapított a kereset beadását megelőző kérvényi eljárás során benyújtott kérvényekhez ügyvédi ellenjegy­zés nem szükséges 755/1896. tábl.) Az a körülmény, ha a kérelmes a H. T. 77. §-a előfeltéte­léül szolgáló s házassági életközösség visszaállítására irányuló kér­vényéhez házassági bizonyítványát nem csatolja, az nem a kérvény elutasítására, hanem csak hiánypótlás végetti visszaadására szolgál okul. (2,680/896. tábl.) Ha a házas együttélés helyreállításának elrendelése iránti kérés a H. T. 77. §-ának b) pontja alapján adatik be, a kérelmes helyhatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni, hogy eltávozott házas­társa egy év óta ismeretlen helyen lakik. (755/1896. tábl.) Házassági kötelességekről csak házasfelek között lehetvén szó, egyik házastársnak harmadik személy iránti magaviselete a házassági kötelességének megsértését semmi körülmény közt nem képezi; minélfogva azon körülmény, hogy alperes ipját illetve fel­peres atyját szidalmazta a H. T. 80. §-ának a) pontja alá nem vonható. (3,47ö|1896. tábl.) Ha a válókereset beadása után a házasfelek az együttélést s a házassági elhálást folytatják, az vélelmezendő, hogy egymásnak megbocsátottak, s ily esetben a H. T. 82. §-ára való tekintettel, a házasság felbontásának nincs helye. (1,315/1897. tábl.) A H. T. 77. §-ának aj pontjára alapított a házassági élet­közösség helyreállítására irányuló kérésében kérelmes fél hely­hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni, hogy házastársa eltávo­zásától hat hó eltelt íl,415/1896. tábl.j A vétkes házasfél azon cselekmények alapján, a melyeknek előidézése vagy elkövetése tekintetében vétkesség terheli, a házas­ság felbontását kérni nem jogosult. (1,521/1896. tábl.) II. Alaki jogra vonatkozók: Azon kijelentés, hogy mindkét félnek az uj házasságra lépés megengedtetik, az Ítéletben mellőzendő; mert a feleket az ehhez való jog törvénynél és nem birói ítéletnél fogva illeti meg, igy ezen engedély kijelentése merőben felesleges. (811/1897. tábl.) , A házassági perben szegény jogon bélyeg előjegyzést nyert fél részére az 1894 : XXXI. t.-c. 77. §. b) pontja alapján szüksé­ges hirdetési dijakat is a bír. ügyv. szab. 261. §-a értelmében a bíróság előlegezi; mert ezen előzetes eljárás a házassági pernek részéül tekintendő. (2,894/1896. tábl.) Házassági perre vonatkozó bélyeg előjegyzési kérés elbírá­lásának akadályát azon körülmény, hogy az utolsó együttlakást igazoló helyhatósági bizonyítvány nem csatoltatott, nem képezvén, ez okból a kérés el nem utasítható; elégséges, ha a kérvényben a cél, a melyre a per irányul, megemlittetik, s a helyhatósági bizo­nyítványban bizonyított az a körülmény, hogy a kérelmes nap­számos és vagyontalan, a bélyegmentesség engedélyezésének tör­vényszabta előfeltételeit eléggé kimutatja. (2,500/1896. tábl.) Elmebeteg házastárs mindig a gondnoka és nem az árvaszék képviseletében vonandó perbe. (2,719,1896. tábl.) Az esztergomi érsekeket «pisetum> jogcímén illető igények érvényesítése— tekintve, hogy ezen illetmények az esztergomi érsekeket azon a cimen illették törvényeink szerint, hogy a pénzverés körül ellenőrködni és felügyeletet gyakorolni tartoz­tak és igy közhivatali teendők ellátásáért járt, — nem a polgári birói, hanem közigazgatási útra tartoznak. A budapesti kir. törvényszék (1896 május 20. 13,900. sz. a.) az esztergomi főkáptalan, S. Teréz és társai felpereseknek a m. kir. államkincstár alperes ellen 176,116 frt 55 kr, töke jár. iránti perében a következőleg végzett. Alperesnek az illetékesség, illetve hatáskör elleni kifogásai elvettetnek, stb. Indokok: A jogok érvényesítését célzó jogsegély általában a bíróságoknál keresendő; hacsak a törvény illetve törvényes rendelet egyes jogok érvényesítését külön útra tartozónak ki nem mondja. Felperesek, mint néhai S. János volt esztergomi herceg érsek örökösei, a m. kir. államkincstár ellen indították meg ezen pert és ezzel szerintök az örökhagyót illetett s a kincstártól «Pisetum» címén járó évi járulékot követelik. Felperesek jogelőde egyházi és világi méltóságot viselt, és tekintettel ezen állására, ő az 1885. évi XI., illetve 1893. évi'IV. t.-c.-ben érintett állami alkalmazások közé sorolható, tehát ezen törvénycikknek 61., illetve 16. §-ai nem nyerhetnek alkalmazást,

Next

/
Thumbnails
Contents