A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 39. szám - Ráfizetés az ingyenmunkára

A JOG 155 Végrehajtási zálogjog szerzése fedezeti váltó alapján, még nem létező követelés javára. A brassói kir. járásbíróság: A birói letétbe helyezett 105 frt 97 kr. vételár következőkép osztatik fel: 1. Előnyös tételként stb. (i frt. -. K. Antal végrehajtató részére 74 frt 98 kr. stb. 3. M. S. cég részére 24 frt 99 kr. stb. Elsőbbséget bejelentő L. Demeter elsőbbségi igényével elutasittatik. Indokok: .. . Az elsőbbségi igény elbírálásánál döntő csupán azon kérdés, hogy vájjon L. Demeter 1894. évi október 6-án a foganatosított végrehajtás által zálogjogot szerzett-e avagy nem? Tekintve, hogy a zálogjog az ált polg. tk. 449. §-a szerint mindig érvényes követelésre vonatkozik; tekintve tehát, hogy ott, a hol követelés nincs, zálogjog sem szerezhető; tekintve, hogy L. Demeter maga elismeri, hogy neki a történt foglaláskor, t. i. 1894. évi október hó 6-án követelése nem volt, L. Demeter az 1894. évi október 6-án foganatosított végrehajtás által zálogjogot nem szerzett és ezen végrehajtás jóhiszemű harmadik foglaltatóval szemben joghatálylyal nem birhat; azon körülmény pedig, hogy a L. Demeter kezessége mellett F. L. János végrehajtást szenvedettnek még fennálló 372 frt tartozása mely időben válik esedékessé, a jelen elsőbbségi igény eldöntésére befolyással nem birhat, mivel L. Demeter maga a mai tárgyalás rendén elismeri, hogy ezen adósság csak azután válik esedékessé, tehát ... az 1894. október 6-án történt foglalás következtében szerzett zálogjoga csak színleltnek mutatkozik; miért is stb. (1896. február 11-én, 1,773. sz.) A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság végzése megváltoztattatik s azon esetben, ha L Demeter 1896. szeptember 27-ig, mint a F. L. Jánosnak a magyar banknál levő 50 frtos váltótartozásának 1896. augusztus 27-iki lejáratától számított 30 nap alatt kellő módon igazolja, hogy a (részletezett) összegekből, melyekért F. L. Jánosért kezességet vállalt, 99 frt 97 krt kitevő összeget a kezesség íolytán kifizetett, a 99 frt 97 kr. az elsőbbségi igény megállapítása mellett L. Demeternek utaltatik ki. Igazolás hiányában azonban elsőbbségi igényével elutasittatik és a 99 frt 97 krból 74 frt 98. kr. K. Antal részére ... 21 frt 99 kr. M. S. cég részére utaltatik ki. Azon esetben, ha L. Demeter a 99 frt 97 krnál kevesebb összegnek kifizetését igazolja, az igazolt összeg részére kiutalandó stb. Indokok: Végrehajtatok, nem vonták kétségbe, hogy a toglalás a fedezeti váltó alapján biztosítás szerzés céljából történt és hogy elsőbbséget igénylő azon kezesség folytán, melynek biztosításául a fedezeti váltó adatott, még 372 frt erejéig lekötelezve van. E tényállás mellett felfolyamodónak elsőbbségi igénye figyelmen kivül nem hagyható, mert a kezességet nyújtó félnek feltételes követelési joga adóssal szemben már a kezességi visszony természetéből kifolyólag létezik, annál inkább jelen esetben, midőn annak biztosítására fedezeti váltó is adatott. A zálogjog tehát, melyet elsőbbséget igénylő érvényesített, jogilag érvényes feltételes követelésre vonatkozik. Igaz ugyan, hogy a biztosítás megszerzésnek igénylő által felhasznált módja az ingók zálogba vételének módjától, a birtokba vételtől eltér, de annak megszerzése mindazonáltal oly alapon történt, mely a fennálló törvényes intézkedésekkel nem ellenkezik, mert a fedezeti váltó célja éppen az, hogy a váltó birtokosa annak alapján magát a kezesség miatt bekövetkezhető vagyoni hátrány ellen biztosítsa, ennek érvényesítése pedig a váltó beperesitése és a jogérvényes határozat alapján foglalás eszközlése nélkül nem lehetséges; miután pedig végrehajtatok nem is állítják, hogy a biztosítás-adás oly körülmények között jött volna létre, mely törvényben tiltott kijátszás jellegével bírna, az elsőbbséget igénylő által eszközölt kielégítési foglalást a fedezeti váltó természetének megfelelő biztosítás-megszerzés gyanánt érvényesnek kellett tekinteni s miután e foglalás végrehajtatok foglalási cselekvényét megelőzte, az elsőbbségi jog megállapítandó volt. Tekintve azonban, hogy elsőbbséget igénylő követelési joga csak feltételes s e szerint esedékessé még nem vált, miért ezúttal kielégítést nem nyerhet, elsőbbségi igénye csak azon esetre volt megállapítható, ha elvállalt kezességi kötelezettségéből kifolyólag végrehajtást szenvedőért fizetést kell teljesítenie és csak annyi részben, a mennyire a fizetési összeg esetleg a letétben levő vételáron alul is terjed. Az igazolási határidő azon okból terjed 1896 szeptember 27-ig, mivel felek beismerése szerint a váltók közül, melyekért kezességet vállalt elsőbbséget jelentő, a legkésőbbi lejáratú 1896. augusztus 27-én válik esedékessé. . . . (1896. március 27-én, 513. sz. i A kir. Curia : a másodbiróság végzésének íelebbezett része indokainál fogva és még azért is helybenhagyatik, mert az ált. polg. törvénykönyv 449. §-a nem zárja ki azt, hogy nemcsak tényleg létező, hanem jövendőbeli követelések is zálogjogilag biztosíttassanak, az elsőbbséget bejelentő L. Demeter pedig az általa 1891. október 6-án lefoglaltatott ingóságokra, az 1881. évi LX. t.-c. 47. §. második bekezdése értelmében törvényszerűen szerzett zálogjogot. (1897. január 29-én, 1896. évi 3,643. sz.) Bűnügyekben. A felesketett mezőcsősz az 1894. évi XII. t.-c. IX. fejezetében megjelölt hatósági teendők teljesítésére eskü alatti szolgálatánál kötelezve van, s mint ilyen a btk. 461. i;-a szerint közhivatalnoknak tekintendő s sértettnek általa ezen minőségben történt jogtalan bántalmazása nem a becsületsértés, hanem a btk. 473. §-ába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségét állapítja meg. A pancsovai kir. törvényszék (1896. július 18. 1,839. sz. a.) K. Jócó a btk. 473. §. alá eső hivatalos hatalommal való visszaélés vétségében vétkesnek mondatik ki és ezért 5 napi fogházra és viselt hivatalának elvesztésére Ítéltetik stb. Indokok: Vádlottnak a ténykörülményekkel megegyező beismerése, M.llia sértett és N. Stefán és M. Gyóka tanukkal egybehangzó, végül M. Milán tanú által is támogatott, esküvel megerődítve levő vallomásaikkal bizonyítást nyert vádlottnak azon, a btk. 473. §. alá eső, hivatali hatalommal való visszaélés vétségét képező bűncselekménye, mely szerint mint felesketett mezőcsősz 1895. évi aug. 9-én a miatt támadt felhevülésében,^ mert a sértett M. Ilia által őrzött lovak egyikét ismételten az őrizete alá tartozó kukoricában találta, sértettet ostorával háromszor megütötte, a mi által rajta orvosi látlelet által igazolható sérülést nem okozott ugyan, de M. Milán állítása szerint az ütéshelyek két napig látszottak. A vádlott beismerése a bizonyított tényállástól csak annyiban tér el, a mennyiben állilja, hogy ő csak egyszer ütötte meg ostorával a sértettet. Enyhitő körülményekül beszámíttattak vádlottnak beismerése, büntetlen előélete s a miatt támadt felhevült állapota, mert a | sértett már más alkalommal is elmulasztotta a lovak feletti gondos felügyeletet, továbbá hogy a vádlott a kárért anyagi felelősséggel is tartozott stb. ' A temesvári kir. ítélőtábla (1896. október 13. 5,860. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét a vádbeli cselekmény minősítése és a büntetésre nézve megváltoztatja és vádlottat a btk. 261. §-ba ütköző becsületsértés vétségében mondja ki vétkesnek és ezért 5 frt pénzbüntetésre itéli stb. Indokok: Az elsőfokú bíróság által a vádlottnak terhére helyesen megállapított vádbeli cselekmény a sértett félre meggyalázó lévén, a becsületsértés vétségét képező, a btk. 473. §-ba ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségének pedig azért nem minősithető, mert a mezei csősz, mint a mezei károkért felelős szegődvényes,abtk.461.§-ban megjelölt közhivatalnokok közé nem tartozik, tehát az e §. szerinti vétségnek alanya sem lehet, mi abból is kétségtelenül kitűnik, hogy csakis a btk. 165. §. alá eső és a btk. 166. §-ban meghatározott körülmények között ellene elkövetett büntetendő cselekmény esetében tekintendő hatósági közegnek. Ennélfogva stb. A m.kir. Curia (1897. szept. 1. 11,78i . sz. a.) a kir. ítélőtábla ítélete a vádbeli cselekmény minősítésére és vádlott büntetésére nézve megváll oztattatik és ezekre nézve az eljárt kir. törvényszék ítélete, egyebekben azonban a kir. ítélőtábla Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Vádlott, mint mezei csősz az 1894. évi XII. t.-c. IX. fejezetében megjelölt hatósági teendők teljesítésére eskü alatti szolgálatánál fogva kötelezve van, s mint ilyen a btk. 461. §. szerint közhivatalnoknak tekintendő. Midőn tehát vádlott sértettet, mert az őrizetére bizott ménesből egy ló a tilos kukoricában legelt, jogtalanul tettleg bántalmazta, nem a btk. 261. §-ba ütköző becsületsértést, hanem az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint a btk. 473. §. szerint megtorlandó hivatali hatalommal való visszaélés vétségét követte el. Mihez képest ugy a cselekmény minősítése, valamint a helyesen kiszabott büntetés mértékére nézve a kir. Ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával az eljárt kir. törvényszék ítéletét kellett helybenhagyni stb. A m kir. közigazgatási biróság általános közigazgatási osztályának elvi jelentőségű határozata. 6. sz. Ha a városi (községi) elöljárói választásnál az illető állásra három egyén nem jelöltetett, holott három oly egyén jelentkezett, a kik törvényszerű minősítéssel rendelkeztek és a kiknek megválaszthatása ellen a törvényben elősorolt akadályok fenn nem forogtak, a választás megsemmisítendő. Azon körülmény, hogy valaki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az illetőt elöljáróvá választhatási képességétől meg nem fosztja. 75/97. k. sz. O Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási biróság B. Lászlónak J. N. K Sz. vármegye törvényhatósági bizottságának 1897. évi február hó 4-én tartott közgyűlésében 1817. sz. a. hozott s Karcag rendezett tanácsú városban foganatosított tisztújításon a polgármester és árvaszék ülnöki állásra vonatkozó választás elleni felebbezést elutasító határozata ellen beadott panaszát az 1897. évi április hó 27-én tartott nyilvános ülésben, az 1896. évi XXVI. t.-c. 28. §-a alapján vizsgálat alá vévén a következő Ítéletet hozott: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ád s Karcag rendezett tanácsú városban az 1896. évi december hó 23-án íoganatositott tisztujitáson dr. V. Sándor megválasztásával megejtett polgármesteri s N. Károlynak megválasztatásával megejtett árvaszéki ülnöki állásra vonatkozó választásokat megsemmisíti. Indokok: A tárgyiratok tanúsága