A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 38. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [22. r.]

A JOG 205 Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére.*) Irta : POLGÁR JÓZSEF, pestvidéki tszéki biró. (Vége,) 615. §. Az előbbi szakaszban megállapított kellékekkel nem biró kifogásokat nem lenne helyes hivatalból visszautasítani. Ez tulszigoru eljárás, s mivel sem indokolható. Inkább helyén való, ha azok pótlására a felek záros határidő kitűzése mellett felhivatnak. A tárgyalást rendelő végzés elleni perorvoslat pedig kizárandó. 018. §. Ha a tárgyalás elhalasztása az alperest terhelő bizonyítás felvétele végett válik szükségessé, a jogosított fél jogainak kellő megóvása végett elegendőnek tartjuk, a mennyiben alperes a per tárgyának értékét pl. 3 nap alatt birói letétbe nem helyezi, a biztosítási, nem pedig a kielégítési végrehajtás elrendelését oly ügyekben, a hol az Ítélet tekintet nélkül a felebbezésre nem végrehajtható. A mint egyfelől minden lehető módot meg kell adni, hogy a fizetési meghagyásos eljárás, ha jogsérelem forog fenn, beállítható legyen, ugy másfelől kellő intézkedéseket kell tenni a végből, hogy a kifogás használatával visszaélés legalább büntetlenül ne történhessék. Ezért proponáljuk a következő uj szakasz felvételét: §. Ha a per folyamán kiderül, hogy a kifogás teljesen alaptalan volt és a kötelezett'fél a kötelezettség teljesítésére feltétlenül elmarasztaltatik, a kifogással élő fél, mint konok perlekedő 10 koronától 500 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntethető. §• A kifogás beadására kitűzött határidőnek elmulasztása esetében igazolásnak és perújításnak van helye. Tekintetbe véve azonban, hogy az igazolás nem mindig vezet a megkívántató eredményre, s a perújításnak is vannak bizonyos hátrányai, nézetünk szerint szükséges a fizetési meghagyási eljárásban egy nemét a perre utasításnak ugy a iurisdictió, mint a felek érdekében életbeléptetni, és ez okból a következő szakaszok lennének törvénybe iktatandók: §• A kifogások beadására kitűzött határidőnek elmulasztása esetében a kötelezett félnek jogában áll, ha a követelést alaptalannak találja, a követelés, illetve annak a fizetési meghagyásban meghatározott egyenértéke és járulékainak birói letétbe helyezésével kérelmezni, hogy a fizetési meghagyás, és a netán elrendelt végrehajtási eljárás hatályon kivül helyezésével az ügy perre utasittassék, és e célból az ügynek tárgyalására határnap tűzessék ki. §• A kérelem az elmulasztott határidőt követő naptó! számítandó 15 nap alatt és egy példányban adandó be. §• Ha a perreutasitás a kellő eredményre nem vezetett, és a bíróság ugy találja, hogy az minden alap nélkül kéretett, a kérelmező 10 koronától 500 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntethető. Az 1881 : LX. t.-c. 223. §-a szerint a kereset beadásával egyidejűleg biztosítási végrehajtás elrendelése is kérelmezhető. És miután a fizetési meghagyásos eljárás csakis ugy f°g az érdekelt felek által igénybe vétetni, ha az reájuk előnyösebb és semmi esetre akkor, ha az a perindításnál hátrányosabb következményekkel járhat, a tervezetbe a következő dispositió felveendő. §• A fizetési meghagyás iránti kérelem beadásával egyidejűleg,vagy a kérelem beadása után, de a kibocsájtott fizetési meghagyásban megszabott fizetési határidő letelte előtt a jogosított fél külön kérelmére biztosítási végrehajtás az 1881. évi LX. t.-c. erre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása mellett elrendelendő. Nyolcadik cím. Eljárás a bérleti viszonyok megszüntetése tárgyában. 633—634. §§. Ezen két szakasz rendelkezéseit egybevetve, vagy az egyik vagy pedig a másik esik alapos kifogás alá. Mert ha a felmondási kérvény csak az illetékes kir. járásbíróság székhelyén, vagy annak kerületében kézbesíthető és ennek folytán megengedhetőnek tartja a tervezet, hogy az oly fontos végzés, melyben az ellentélnek meghagyatik, hogy a bérlet tárgyát a bérleti viszony leteltének megjelölendő idejében végrehajtás terhe mellett adja át, — illetve * Előző cikkek 1897. évi L, 3.. 4., 5 . 6., 8., 9.. 11, 12., 15., 18., 19. 20., 22., 24., 25., 26., 29., 33., 34., 36. és 37. számokban. vegye át, — a felmondást szenvedő részére azon személy kezéhez is történhetik, kire a felmondást szenvedő a bérlet tárgyának kezelését vagy örizetét bizta, sőt ha ily módon a kézbesítés meg nem történhetik, a kérvény a bíróság által kinevezett gondnok kezéhez kézbesítendő, akkor a kifogás beadására megszabott 8 napi határidő csekély. A bérlet felmondásának az idejét a szerződések, szabályrendeletek, de magánjogi törvények is rendszerint ugy szabályozzák, hogy bármelyik fél a felmondási kérvényt jó előre benyújthatja. A felmondási kérvény kézbesítése e szerint tehát nem minden, de sőt talán nagyon is ritka esetben sürgős; a mi különben a tervezet 636. §-ában is kifejezést nyer, mert azon esetben, ha a bérleti idő 6 hónapnál hosszabb időre terjed, a felhívás a bérleti idő utolsó 6 hónapján belül adható be. A mennyiben tehát a hozandó törvény nem akként intézkednék.hogya felmondási kérvény és végzés azellenfélnek saját kezéhez k é z b e s i t en dő, ugy a kifogások beadására megszabott határidő azért, hogy a megbízott félnek az értesítésre kellő ideje legyen, — legalább is 15 napban tenne megállapítandó. Mert különben a 8 napi rövid határidőnek csak természetes következménye lesz az, hogy azok, a kiknek a felmondás kézbesittetik, óvatosságból kifog ássál fognak élni. A gondnok kezéhez való kézbesítés pedig teljesen mellőzendő vagy legalább csakis azon esetre korlátozandó, ha az ellenfél holléte ismeretlen és a bérlet tárgyának kezelése és őrizete senkire sincs bízva. Ha pedig a contemplált dispositio fennhagyatnék,még azon esetben is a 4,873/894. sz. a. kibocsájtott ig. min. rendelet 5. §-ának megfelelőleg a fél a felmondás és gondnok kirendelésről a lakhelyére címzett ajánlott levélben posta utján értesítendő. Az általános rendelkezéseknél kifogásoltuk azt, hogy a fél a mennyiben nem lakik a bíróság székhelyén, megbízottat legyen kénytelen nevezni, — a mennyiben tehát ez az általános rendelkezéseknél mellőztetnék, ugy annak alkalmazását ezen kivételes eljárásban javaslatba hozzuk. A terveze t az albérletekre vonatkozólag nem intézkedik, ezen hiány pótlandó. Kilencedik cím. Holtnak nyilvánítási eljárás. 647. §. A 646. §. szerint kibocsájtandó hirdetményben a bíróság felhívást tesz közzé, melyben felhívja a távollevőt és mindazokat, kiknek a távollevő életbenlétéről tudomásuk van, hogy erről a bíróságot vagy az ügygondnokot értesítsék. Ennélfogva — habár természetesnek tűnik fel, hogy az ügygondnok, a mennyiben a távollevő életbenlétéről tudomást nyer, ezt viszont a bíróságnak tartozzék bejelenteni, mégis szükségesnek látjuk a szakaszt az ügygondnok ebbeli kötelezettségeinek megállapítása végett kibővíteni. 653. §. A iudicaturában vitás kérdést képezi tt az eltűnt egyén halála napjának megállapítása, különösen oly esetben, a midőn az eltűnés napja naptárilag meghatározható nem volt. Nem lenne tehát felesleges az erre vonatkozó dispositiókat és határozott utasításokat a perrendtartásba felvenni és ezen kérdést is abban szabályozni. A mi pedig a holttá nyilvánítási eljárásban hozott azon elsőbirósági Ítéleteket illeti, a melyekben az elhalálozás bebizonyitottnak mondatott ki, — véleményünk oda terjed, hogy az azok ellen használandó perorvoslatokat az 1881. évi LIX. t.-c. 89. §-ának megfelelőleg, vagyis olykép kellene kivételesen szabályozni, hogy azok felülvizsgálat végett hivatalból is felterjes ztendők lennének a felsőbb bíróságokhoz, ahol azután ily esetben nyilvános előadás utján felülbiráltatnának. Tizedik cím. Választott bíróság. 658. §. A feleket, ha a választott bírósági szerződésben a választott biró, illetve azok tagjai megnevezve, avagy számuk meghatározva nincsen, nem lehet elzárni azon jogoktól, hogy erre vonatkozólag maguk között minden birói közbenjárás vagy közjegyző közbenjötte nélkül is meg ne állapodhassanak és a szerződés ebbeli hiányát ne pótolhassák. A szakaszban szabályozott biróválasztás közlésének módja tehát ne legyen kötelező minden oly esetben, ha a választott bírósági szerződés a választott birákról nem intézkedik. A választott biróság tagjai tárgyában létrejött megállapodások azonban a 3^3. §. kellékeinek megfelelőleg kiállított okiratba foglalandók. 660. §. A választott biró felelősségére nézve a szakasz dispositiója tulszigoru álláspontot foglal el. Ezen némileg enyhíteni kellene az által, hogy az okozott költségeket és kárt a választott biró csak azon esetben tartozik megtéríteni, ha a felek valamelyikének kérelmére történt birói felhívás dacára a választás